Tíz érv arra, hogy Romániában még az önkormányzati választás is szórakoztatóbb

Nemcsak nyugat-európai, hanem tíz év NER-en edződött magyarországi szemmel nézve is rengeteg feszült és egzotikus pillanatot hozott az idei romániai önkormányzati választási kampány. Mutatjuk a tíz kedvencünket!

Szeptember 27-én, vasárnap tartják az önkormányzati választásokat Romániában. Mint az országban minden egyes választás alkalmával, ezt a kampányidőszakot is számtalan botrány övezte. A kampányidőszak hivatalosan augusztus 27-én kezdődött, az egészre csak egy hónapjuk volt tehát a pártoknak, de ne is tagadjuk: sikerült mindezt rendkívül töménnyé tenniük.

10. Kamuaktivisták

Már a kampány legelső éjszakáján lezajlott a legelső incidens. A főváros melletti Voluntari városában – a polgármester itt nem más, mint a bukaresti főpolgármester, Gabriela Firea férje, Florin Pandele – hiányos öltözetű fiatalok USRPLUS-os pólókban osztogatták a centrista párt állítólagos „melegpropagandáját”. Az USRPLUS természetesen cáfolta, hogy ezek a saját önkéntesei lettek volna, szerintük beöltözött szocdem provokátorok próbálták meg lejáratni őket.

9. Polgármesterek vándorlása egyik pártból a másikba

A kampány kezdete óta több, mint ezer politikus cserélt pártot. Jellemző módon a népszerűségüket vesztő szociáldemokratáktól ültek át a választásokat minden bizonnyal megnyerő, jelenleg kormányzó jobbközép nemzeti liberálisokhoz.

A legismertebb eset a moldvai Jászvásár példája, ahol Mihai Chirica korábbi szocdem polgármester most a PNL színeiben indul a polgármesteri pozícióért. Chirica mentségére legyen mondva, hogy saját bevallása szerint ő mindig is a PSD belső ellenzékét alkotta.

8. A pénzzel való zsarolás

De miért dönt úgy egy polgármester, hogy pártot vált? Hát a pénzért. Több kiszivárogtatott hangfelvétel is kering a román sajtóban, amelyek arról szólnak, hogy szociáldemokrata polgármesterek találkoznak a jobbközép kormány valamely képviselőjével, aki

Ennek egyik durvább változata pedig a nyílt zsarolás: amikor azzal fenyegetik meg a polgármestert, hogy a költségvetés kiegészítésekor semmit sem fog kapni az általa vezett település, ha nem ül át a kormánypártba. A kormányzó jobbközép PNL tagadta ezeket a vádakat, a kormány főtitkára – ami a magyarországi kancelláriaminiszternek felel meg – pedig úgy nyilatkozott, hogy nem is ismeri a polgármestert, akiről szó volt.

7. Egymás permanens feljelentgetése

A főváros, Bukarest sem úszta meg a botrányokat. Itt a szocdem Gabriela Firea jelenlegi polgármestert hívta ki a jobbközép pártok (a PNL és az USRPLUS) által támogatott független jelölt, Nicușor Dan. A kampányban Gabriela Firea csapata nyilvánosságra hozott egy felvételt, amelyen Nicușor Dan az aktuális városvezetés egyik képviselőjével beszélgetett arról, hogy meg kell akadályozni egy ingatlan lebontását. Gabriela Firea rögtön feljelentést is tett: Nicușor Dant hatalommal való üzérkedéssel vádolta.

A történet szerint Dan egyeztetett a jelenlegi tulajdonosokkal, hogy ha megakadályozza a bontást, akkor fizetnek majd neki. Dan se várt sokat, és ő is feljelentette Fireat, mégpedig becsületsértésért. Állítása szerint nem járt közben az épület lebontása ügyében. Az ügy azonban nem állt meg itt: több szocdem parlamenti képviselő ugyanis bűnügyi feljelentést tett Dan ellen, amelyben

Cserébe Dan ugyanőket is feljelentette. A román sajtó elemzése szerint a szocdemek ezzel a mocskos kampánnyal próbálják Nicușor Dan esélyeit gyengíteni, mivel az hetente egy-egy sajtótájékoztatón hozza nyilvánsoságra a „Firea–Pandele-polip” bukaresti kiterjedését. A polip alatt Dan azt érti, hogy a szocdem polgármester és a férje (aki a szomszédos város, Voluntari polgármestere) egyszerűen behálózták a közigazgatást, és azt saját embereikkel pakolták azt tele.

6. Bunyó

Ugyan nem vicces eset, de minden választáskor elő szokott fordulni, hogy megverik egymást. Az, hogy már a kampányidőszak első éjszakáján előfordultak lökdösődések a jelöltek között, semmi ahhoz képest, amikor az olténiai Gorj megye egyik településén esett egymásnak a liberális és a szocdem jelölt.

A polgármester erre megpróbálta elűzni a liberális jelölt önkénteseit a házak kapui elől, mondván semmi keresnivalójuk az általa irányított településen.  

5. Kicsinyesség a maximumon

A Bukarest melletti egyik keleti megyében egy éppen regnáló szocdem polgármester a nemzeti liberális helyettesének irodáját a hivatalból a falu szélén fekvő romos épületbe helyeztette át. Mégpedig azért, mert az alpolgármester elindult ellene az önkormányzati választásokon. A polgármester még a munkaidejét is meghatározta az alpolgármesternek, mégpedig úgy, hogy este tíztől reggel hétig az épületre kellett vigyázzon. A polgármester logikája szerint ezután nappal pihennie kellett az alpolgármesternek: így akadályozta meg azt, hogy kihívója választási gyűlésekre járhasson. A polgármester az elmondása szerint azért tett így, mivel ellenfele sértegette őt a falu választói előtt.

4. Maffiakapcsolatok

Mindennapos történetnek számít, hogy jelöltekről éppen a kampány során derülnek ki korábbi korrupciós cselekedeteik. Most épp az erdélyi Hunyad megyében áll a bál, ugyanis a nemzeti liberális tanácselnök-jelöltről derítették ki, hogy

Mégpedig úgy, hogy a jelölt annak a korábbi dévai rendőrkapitánynak a fia, akit már jogerősen elítéltek korrupcióért és szervezett bűnőzésért. Az apjáról azt érdemes tudni, hogy Déván a szórakozóhelyektől védelmi pénzt követelt, illegális szerencsejáték-helyeket üzemeltetett, valamint alvilági klánokkal állt kapcsolatban. A megyei önkormányzati elnökségért most is induló Adrian David már volt egyszer megyei önkormányzati vezető. Beiktatásán állítólag megjelent az egyik klán képviselője is, akit apjával együtt ítéltek el.

Habár Davidhoz nem kötődik konkrét bűncselekmény elkövetése, kétes háttere mégis gyanúnak adhat okot. Ám ez nem zavarta sem őt, sem a megyei PNL-t, sem a miniszterelnököt, hogy támogassa David újrázási kísérletét Hunyad megye élén.

3. Volt ellenfél, nincs ellenfél

Románia keleti felén, Iași megye egyik településén a szocdem vezetésű helyi önkormányzat egy tollvonással eltörölte a PNL, a PMP és a Zöldek helyi listáját. A szocdem listát viszont hiánytalanul bemutatták a központi választási hivatalnak. Az ügynek végül lett következménye, mivel a központ beavatkozása következtében visszaállították a listákat, így a szocdemek ellenfelei is rajthoz állhatnak.

2. Az arany középút

Románia észak-keleti csücskében, Botoșani megyében

A magyarázat egyszerű: a megyei PNL-elnök a településen született, a megyének pedig éppen szocdem vezetése van. A független polgármester pedig mindenkivel jóban kíván lenni, ezért mindkét rivális párt plakátjain úgy szerepel, mint aki támogatja az azon szereplő megyei tanácselnök-jelöltet: „Tudják, ilyen a politika. A kampányban az emberek nem lehetnek egyszínűek. Mivel független vagyok, nem így kellett volna tegyek?”

1. Amikor Budapestről nemzetárulózzák az erdélyieket

A napokban Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes videóban hívta fel az erdélyi magyar közösség figyelmét arra, hogy az az RMDSZ-re és csak az RMDSZ-re szavazzon. Erre az RMDSZ-szel kifejezetten rossz viszonyt, ám a vele kritikus erdélyi magyar pártokkal már annál jobb kapcsolatot ápoló Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, 2019-ig fideszes EP-képviselő szinte azonnal reagált: szerinte a magyarországi beavatkozás a romániai önkormányzati választásokba „a régi időkre emlékeztető antidemokratikus egypártrendszerre” emlékeztet. Hogy ezt Tőkés az RMDSZ-re, a Fideszre, vagy mindkettőre értette-e, rejtély.

De más budapesti beavatkozás is történt Erdély életébe. Egy román lap szerint a Szatmár megyei Erdélyi Magyar Szövetség (a két kisebb jobboldali erdélyi párt, azaz az MPP és az EMNP szövetsége) jelöltjei egy budapesti telefonhívást követően döntöttek úgy, hogy mégsem indulnak az önkormányzati választáson. Mégpedig azért, hogy ne veszélyeztessék az esélyes RMDSZ-jelölteket. Egyben felhívták a megye magyar lakosságát, hogy lehetőleg mindenki szavazzon helyettük a nagyobb erdélyi magyar pártra. Állítólag olyan súlyos mondatok is elhangzottak, mint hogy ők kell majd viseljék a következményeit annak, ha a megyében győznek a románok.

Az ügy még a magyar Országgyűlésben is visszhangot kapott. Balczó Zoltán jobbikos képviselő többszöri kérdésére a kormánypárt részéről hétfőn meg is érkezett a válasz:

Hogy mennyire szokatlan, hogy a magyar jobboldalról erdélyieket nemzetárulóznak, jól mutatja, hogy a Transindex rögtön úgy értelmezte: a Fideszhez végtelenül lojális Csomortányi István EMNP-elnök és Mezei János MPP-elnök, valamint az EMNP-t háttérből terelgető Tőkés László tehát a budapesti kormány álláspontja szerint nemzetárulók.

CÍMLAPFOTÓ: PNL kampánycsapat még 2014-ből. Crin Antonescu / Facebook