+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin & Antal Róbert-István & Vass Csaba
2020. december 17. csütörtök, 14:43
Ez persze még nem jelent semmit, most az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságon a sor. Januárban kiderül, lehet-e bármi konkrét a kisebbségvédelmi kezdeményezésből. Néppárti román képviselők szerdán felvizezték volna a szöveget, de nem jártak sikerrel.

Miután hétfőn az Európai Parlament brüsszeli ülésén a plenáris vitán felszólaló európai parlamenti képviselők meggyőző többsége a támogatásáról biztosította – csak spanyol és román politikusok, valamint német és francia szélsőjobboldaliak ellenezték – a Minority Safepacket, csütörtökön az EP-képviselők háromnegyedes többséggel elfogadtak egy állásfoglalást arról, hogy támogatják azt, hovatovább, kérik az Európai Bizottságot, hogy indítsa meg a jogalkotási folyamatot, amivel a Minority Safepackben megfogalmazottak az uniós jog részévé válhatnak.

 

Ez még nem jelenti azt, hogy a Minority Safepack mostantól az uniós jog része, sőt. Amit az EP elfogadott, az egy jogi kötőerővel nem bíró állásfoglalás, ez inkább politikailag fontos.

 

Főleg az európai polgári kezdeményezés fő katalizátora, Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő és az általa elnökölt Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) számára. A FUEN-ben rengeteg kisebbségi szervezet képviselteti magát a szászországi szorboktól kezdve a hollandiai frízeken és a katalánokon át egészen az RMDSZ-ig vagy épp a horvátországi szerbekig.

 

A Minority Safepack mint kisebbségvédelmi javaslatcsomag tehát az ő helyzetükön javítana EU-szerte, leginkább több pénzzel és a kisebbségi nyelvhasználat támogatásával. (A részletes javaslatot, amit a kezdeményezők a Bizottságnak benyújtottak – és amely még nem csinált azzal semmit, ezért sem tudott arról szavazni az EP, hanem csak egy kötőerővel nem bíró ajánlásról – itt elemeztük ki.)

 

VINCZE LORÁNT RMDSZ-ES EP-KÉPVISELŐ, A FUEN ELNÖKE. FOTÓ: EP

 

Nézzük, ki hogyan szavazott!

 

+ Akik igennel szavaztak rá.

 

Támogatta az állásfoglalást az Európai Néppárt összes nagyobb nemzeti delegációjának többsége, így a német-bajor CDU/CSU (bizony, Manfred Weber európai néppárti frakcióvezető is), a néppárti pártcsaládot elnöklő lengyel Donald Tusk odahaza ellenzékben lévő pártja, a Polgári Platform EP-képviselőinek többsége, valamint nyilván a Fidesz és a KDNP EP-képviselői is – de nem csak ők, a szavazáson

 

minden jelen lévő magyarországi EP-képviselő igen gombot nyomott, pártszínektől függetlenül.

 

A balközép S&D-frakcióban a románokat leszámítva mindenki igent nyomott, így a volt német igazságügyi miniszter, a szocdem Katarina Barley is, aki pár hónappal ezelőtt a magyar kormány egyik főellensége volt. Dacian Cioloș, a Renew Europe frakcióvezetője szintén támogatta az állásfoglalást, és vele együtt a progresszív-liberális frakciójának gyakorlatilag egésze is, beleértve a felvidéki magyarokat képviselni igyekvő szlovák Michal Šimečkát és a flamand Guy Verhofstadtot, a Renew elődjének, az ALDE-nak a frakcióvezetőjét. A szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia-frakcióban helyet foglaló olasz Salvini-féle Lega EP-képviselői támogatták az állásfoglalást, a zöldfrakció is szinte egyhangúlag az igen gombot nyomta, ahogy Martin Sonneborn, a német viccpárt elnöke is.

 

+ Akik nemmel szavaztak.

 

A legtöbb nemet a szélsőjobboldai ID (Identitás és Demokrácia) frakció tagjai nyomták.

 

Itt a francia szélsőjobboldali, Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés képviselői, a katalán függetlenség ellen határozottan kiálló spanyol voxosok, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a német AfD egyes EP-képviselői szavaztak az állásfoglalás ellen.

 

A jobbközép néppárti (EPP) frakcióban ülő volt olasz EP-elnök, a forzaitaliás Antonio Tajani nemet nyomott, így tett a román képviselők egy része, a konzervatív-nacionalista PMP képviselői (Traian Băsescu volt államfő és Eugen Tomac EP-képviselők), valamint az Európai Néppárt elnökének, a lengyel Donald Tusk jobbközép pártjának (PO) néppárti képviselői közül hárman (köztük Jerzy Buzek, az EP volt elnöke) is nemmel szavaztak. A francia kommunisták egy része tartózkodott, egy részük pedig nemmel szavazott.

 

+ Akik tartózkodtak.

 

A Fidesz illiberális testvére, az ECR-frakció gerincét adó lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) EP-képviselői így tettek.

 

A katalán függetlenség arca, Carles Puigdemont szintén. Tartózkodott a román szocdem delegáció egésze, köztük a „székelyakasztó” volt miniszterelnök, Mihai Tudose is. Ugyancsak tartózkodtak a Néppártban ülő román nemzeti liberálisok, a PNL képviselői (Marian-Jean Marinescu nem szavazata kivételével). A Renew-frakcióban ülő liberális USR-nek két EP-képviselője tartózkodott. A magyar kormánymédiában a Fidesz mellett a „több köt össze, mint ami elválaszt” mottóval kiálló francia néppárti Francois-Xavier Bellamy dettó.

 

Gyengíteni akarták a szöveget, de nem jött össze

 

A szavazást követő sajtótájékoztatón Vincze Loránt RMDSZ-es EP képviselő, a kezdeményezés fő katalizátora történelmi pillanatnak nevezte, hogy a parlament elfogadta a kezdeményezést. Vincze szerint a mostani háromnegyedes többség jelezésértékű az Európai Bizottság számára, akiket az EP most felkért, hogy kezdjék meg a jogalkotási folyamatot a Minority SafePack ügyében. Vincze kiemelte, hogy

 

most történt meg első ízben az, hogy az Európai Parlament plenáris ülésén tárgyalta egy polgári kezdeményezés ügyét.

 

Az RMDSZ-es EP-képviselő elmondása szerint szerdán este történtek módosítások a szövegben, de a módosítások után a szöveg erős részei így is megmaradtak. Vincze szerint volt arra is kísérlet az EPP-ben ülő román Nemzeti Liberális Párti EP-képviselők részéről, hogy gyengítsék a szöveget, de ez a kísérletük elbukott.

 

Az Azonnali kérdésére válaszolva Vincze elmondta: a nemzeti liberális PNL-sek azt a részt akarták kivenni a szövegből, amiben

 

az Európai Parlament felkéri az Európai Bizottságot, hogy az jogi aktusokat fogadjon el a Minority SafePack kapcsán,

 

de ez a javaslat a szavazáson nem ment át. Az EPP-s román delegáció továbbá azt szerette volna még elérni, hogy a szövegből kikerüljön egy utalás arra a bírósági perre – hiszen a határozat beidézi azt a bírósági pert, amelyet Románia indított, amikor bejegyezték 2017-ben a kezdeményezést. Végül ez a módosítás sem ment át.

 

Így, hogy a német parlament után már az Európai Parlament is a támogatásáról biztosította a Minority Safepacket, már az Európai Bizottságnál pattog a labda, hogy elindítja-e a jogalkotási folyamatot az európai őshonos kisebbségek érdekében. Most, hogy az uniós polgárok által közvetlenül választott Európai Parlament is rámondta az igent,

 

Ursula von der Leyenéknek nagy ellenszélben kell majd megindokolniuk a miértet, ha úgy döntenek, elgáncsolják a kezdeményezést.

 

Alapjuk mindenesetre lesz rá: az EU alapszerződése szerint a kisebbségpolitika ugyanis tagállami hatáskör – ezzel a hétfői plenáris vitán német és román EP-képviselők is érveltek a kezdeményezés ellen. Egyébként pont az EU-s hatáskör hiányával indokolta először az Európai Bizottság is, hogy nem vette nyilvántartásba az aláírásgyűjtést, azt úgy kellett kiperelniük a kezdeményezőknek.

 

Mit is akar pontosan a Minority Safepack? Összefoglaltuk.

De hogyhogy nem foglalkozott eddig az EU ezzel? Ezért.

 

CÍMLAPFOTÓ: Christian Creutz / Európai Parlament

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A német Zöldek hétfőn döntik el: Baerbockkal vagy Habeckkel lesz-e esélyük az ország történetében először zöld kancellárt adni. Vajon kit és mit támogatnak a két magyar zöldpártnál? Megkérdeztük.

Az iskolák is újra teljesen nyitva vannak, bár az osztályokban továbbra is viselni kell a maszkot. Az országban heteken belül jöhet a teljes nyitás.

Az orosz cég így biztosan nem vehet részt a dukovany-i atomerőmű bővítésében. Szombaton Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki.

Szilágyi György Jobbik-alelnököt indítják Jakab Péterék az előválasztáson a Budapest 14. választókerületben, ahol az előző két parlamenti választáson a Fidesz jelöltje nyert.

Az Európai Bizottság német elnöke protokollhibát vétett, amikor a kabinetfőnökével utasíttatta vissza az ukrán elnök meghívását Kijevbe.

Elszabadult a képregényboom Magyarországon, tele vagyunk jobbnál jobb címekkel: ötöt ajánlunk a klasszikusoktól Harari világmegfejtéséig!

Budapest a költségvetéséből egymilliárd forintot különített el arra, hogy a politikusok helyett a városlakók dönthessék el, hogy mit fejlesszenek ebből a pénzből. De mire akarják költeni az adóforintokat a budapestiek?

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás