Kisebbségi nyelven akart felszólalni a kisebbségvédelemről szóló vitában, lefagyott tőle mindenki

Szerző: Bukovics Martin
2020.12.14. 20:28

Állásfoglalásban sürgetné az Európai Parlament a Bizottságot, hogy csináljon már valamit a Minority Safepack polgári kezdeményezéssel, amely az őshonos kisebbségeknek, így a határon túli magyaroknak is szélesebb nyelvi jogokat biztosítana. A vitán román-AfD-s tengely alakult ki a tagállami hatáskörök védelméről, és az is kiderült, hogy az EP tolmácsai sincsenek felkészülve a kisebbségi nyelvekre. Szavazás csütörtökön lesz.

Kisebbségi nyelven akart felszólalni a kisebbségvédelemről szóló vitában, lefagyott tőle mindenki

Nagy nap volt a hétfői az Európai Parlamentben: este arról vitáztak a harmadrészt Brüsszelben, harmadrészt Strasbourgban, harmadrészt pedig online megrendezett plenáris ülésen, hogy ki mennyire támogatja a Minority Safepacket. Különösebb tétje nem volt ennek, hiszen alapvetően

egy jogi kötőerővel nem bíró állásfoglalás volt a vita tárgya – ez inkább politikailag fontos,

nem véletlen, hogy mindegyik magyarországi EP-képviselő beállt a mostanra RMDSZ-es EP-képviselővé avanzsált Vincze Loránt projektje mögé. Vincze ugyanis az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke is: itt rengeteg kisebbségi szervezet képviselteti magát a szászországi szorboktól kezdve a hollandiai frízeken és a katalánokon át egészen az RMDSZ-ig vagy épp a horvátországi szerbekig. A Minority Safepack mint kisebbségvédelmi javaslatcsomag tehát az ő helyzetükön javítana EU-szerte, leginkább több pénzzel és a kisebbségi nyelvhasználat támogatásával. (A részletes javaslatot, amit a kezdeményezők a Bizottságnak benyújtottak – és amely még nem csinált azzal semmit, ezért sem tud arról szavazni az EP, hanem csak egy kötőerővel nem bíró ajánlásról – itt elemeztük ki.)

A lobbimunkát előre elvégezték, olyannyira, hogy még a német parlament is egyhangúlag kiállt a Minority Safepack mellett, szóval nem a hétfő esti vita győzte meg a frakciókat arról, hogy miért jó dolog a kisebbségek védelme. Az állásfoglalásra irányuló tervezet ugyanis a jobbközép Európai Néppárt, a balközép S&D, a progresszív-liberális Renew Europe, a Zöldek és a szélsőbaloldali GUE/NGL frakcióinak közös előterjesztése – mint arra az Eustrat elemzése felhívja a figyelmet: az ezen öt frakciókhoz tartozó európai parlamenti képviselők az Európai Parlament több, mint háromnegyedét teszik ki. Hétfőn tehát erről volt szó: hogy az Európai Parlament megüzenje a kezdeményezők kidolgozott javaslatcsomagján február óta ülő Európai Bizottságnak, a Minority Safepacket támogatnia kell.

Akik támogatták: diversity, history, no discrimination

A vitárban elsőként felszólaló Romeo Franz a német Zöldek részéről azzal kezdte: ő maga is kisebbségi, a németországi cigány közösség tagja, a Minority Safepack pedig pont azt a védelmet adná meg anyagi ösztönzőkkel a kisebbségeknek, amire eddig nemigen volt hatásköre az Európai Uniónak.

Hannes Heide, a balközép S&D-frakció osztrák politikusa Ausztriát dicsérte: egyrészt küzdelmek árán ugyan, de garantálta a kisebbségek jogait, másrészt viszont határozottan kiállt a dél-tiroli németajkúak jogaiért. Szerinte ezért fontos lenne a jelenleginél határozottabban beleírni a kisebbségek jogait az EU-s alapjogok közé. (Jelenleg ez úgy szerepel az EU Alapjogi Chartájában, hogy a diszkriminációtilalomnál a kisebbséghez tartozást is felsorolják, mint ami alapján tilos diszkriminálni, plusz az EU-szerződésnek az EU híres alapértékeit felsoroló 2-es cikke is tesz egy általános utalást a kisebbségek jogainak védelmére.)

Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő a brexit utáni EU új kisebbségi nyelvén szólalt fel, mégpedig angolul, cserébe kifejezetten semmitmondóan: az európai polgári kezdeményezés intézményét dicsérte, mint az egyik leginkább demokratikus dolgot, ami az EU-ban most létezik. A Minority Safepacket történelminek nevezte, és arra kért mindenkit, támogassa azt.

VINCZE LORÁNT RMDSZ-ES EP-KÉPVISELŐ

Vincze Loránt erdélyi magyar RMDSZ-es politikus volt talán a legharciasabb felszólaló. Az egész Minority Safepack-kezdeményezés fő katalizátora arra hívta fel a figyelmet, hogy a népességfogyás, a nyelvvesztés megállítását kéri a kezdeményezést aláíró több, mint egymillió polgár. Mint mondta:

vannak tagállamok, ahol védik és megbecsülik a kisebbségeket, máshol el sem ismerik őket, és van olyan ország is az EU-ban, ahol kisebbségvédelmi törvények bár vannak, de nem tartják őket be,

az Európai Bizottságtól ezért az a polgárok elvárása, hogy egy bátor lépést tegyen végre az ügyükben.

Łukasz Kohut lengyelországi baloldali EP-képviselő felszólalása egy az egyben rámutatott a jelenleg nem létező uniós kisebbségpolitikára, igaz, a politikus akaratán kívül. Kohut elmondta: ő sziléziai, az anyanyelve a sziléziai nyelv, amit Varsóban eleve el se ismernek sem önálló nyelvként, sem önálló nemzetként vagy épp etnikai kisebbségként. Ezt követően

bejelentette: beszéde maradék részében sziléziai nyelven fog beszélni, de miután a tolmácsolás megszakadt emiatt, az ülést levezető EP-alelnök hirtelen nem értette, mi történik, és megkérte, hogy ismételje el újra, amit mondott,

mire a képviselő emlékeztette: ő most a sziléziai kisebbség nyelvén beszélt, amire nincs tolmácsolás. A levezető alelnök erre elnézést kért, majd később, egy beszéddel arrébb közölte: azért nem volt tolmácsolás Kohut beszédének egy részén, mert az általa használt sziléziai nyelv nem államnyelve egyik EU-tagállamnak sem, ő ezért értve a helyzet komikumát szépen kér mindenkit, hogy az EU államnyelvein beszéljenek.

KOHUT, MÉG MIELŐTT A TOLMÁCSOLÁSSAL MEGCSINÁLTA VOLNA A SHOW-T

Kohutra aztán rákontrázott Niyazi Kizilyürek, a szélsőbaloldali GUE/NGL-frakcióban helyet foglaló ciprusi török EP-képviselő. Mint mondta, noha Ciprus elismert államnyelve a török, ő ezt mégsem beszélheti az Európai Parlamentben, hiszen erre sincs tolmácsolás, ezért ő diszkriminálva érzi magát.

Pascal Arimont belgiumi német néppárti EP-képviselő németül szólalt fel. Mint mondta: ő alapvetően belgiumi német, majd belgiumi, és végül európai, és ezek nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő identitások. Arimont aztán a geoblocking ellen szólt pár szót: igenis lehessen nézni határokon átívelő médiatartalmakat, hogy azt ne akadályozzák a tagállamok eltérő szerzői jogi szabályozásai, így már csak emiatt is támogatja a Minority Safepacket.

Donáth Anna momentumos EP-képviselő szerint noha mindig azt hangoztatják, hogy mindenki egyenlő az EU-ban, a szomorú valóság az, hogy az etnikai kisebbségek számos országban hátrányos helyzetben élnek a többséghez képest, mint például a külhoni magyarok és a romák. Mint mondta, az egyenlőségről nemcsak beszélni kell, hanem meg kell valósítani azt. „Cselekedjünk végre!” – fejezte be beszédét, majd a cselekvés mezejére lépve elhagyta a szónoki pulpitust. A kezdeményezés mellett felszólaltak további képviselők is, az egyperces bullshitjuktól azonban megkíméljük az olvasót.

A CSELEKVÉSRŐL BESZÉLŐ DONÁTH ANNA

Akik ellenezték: szeparatizmus, nem EU-s hatáskör!

A spanyol Esteban González Pons, a jobbközép Európai Néppárt részéről egy a frakciójától megszokott se hús, se hal felszólalásban azzal kezdte, hogy Spanyolországban öt különböző nyelvet beszélnek, ezért ez egy kifejezetten sokszínű ország etéren. Majd beszólt a katalánoknak, a nevüket meg sem említve: a nacionalizmus nem tűzheti zászlajára a nyelvi kirekesztést, nem szabad visszaélni ezzel. Konkrétumot nem mondott.

Hermann Tertsch, a spanyol szélsőjobboldali VOX EP-képviselője viszont igen. Szerinte a katalánok azt akarják elérni a Minority Safepackkel, hogy az EU finanszírozza a spanyol államnyelv üldözését több spanyol régióban, és ezáltal a szeparatizmus erősödjön:

„Nem nyelvi sokszínűséget akarnak, hanem le akarják választani Katalóniát Spanyolországról, és azt akarják, hogy mindezt az EU fizesse!”

Virginie Joron francia lepenista képviselő rákontrázott: mint mondta, az államnyelv komoly dolog: a közös nyelv a nemzeti kohézió és a bevándorlók asszimilációjának alapja, ez teszi naggyá például Franciaországot is. Mint mondta, a helyi kultúra nem összetévesztendő a bevándorló kisebbségek kultúrájával, ezért az európai kultúrát kell megvédeni. Michaela Šojdrová cseh kereszténydemokrata EP-képviselő arra figyelmeztett: nemcsak élni, hanem vissza is lehet élni a kisebbségek jogaival, ezért fontos ugyan a kisebbségek védelme, de nagyon oda kell figyelni, hogy ne váljon szeparatista-politikai célok martalékává a Minority Safepack.

JORON PÁRIZSBÓL JELENTKEZETT BE AZ ÜLÉSRE

Szép dolog a kisebbségvédelem, de meg kell nézni más szempontokat is, mint például egyes EU-tagállamok geopolitikai és alkotmányjogi környezetét, próbálta más kontextusba helyezni a vitát Dace Melbarde lett konzervatív képviselő. Mint mondta, nem szabad hagyni, hogy egy kisebbségi nyelv átvegye az államnyelv szerepét, védeni kell ezért a kevés ember által beszélt államnyelveket is, pláne az olyan harmadik országokkal szemben, akik egy EU-beli kisebbségi nyelvet a saját propagandájuk terjesztésére használnak – itt Oroszországra és a balti államokban élő rengeteg, állampolgárságot nem kapó, ezért hontalannak számító oroszra célzott a politikus. A Minority Safepack az ő védelmüket is felvállalja.

Nincs uniós vita szigorú német professzor nélkül: az EU-jogász Gunnar Beck az EU-s hatáskörtúllépésektől már megalapítása óta irtózó német AfD-től rengeteg jogszabályi hivatkozással emlékeztetett mindenkit az EU alapszerződésére, ami szerint

az EU nem illetékes a kérdésben, a kisebbségpolitika ugyanis tagállami hatáskör.

Kultúrpolitikai bátorítást tehet legfeljebb. Szerinte az a cél a Minority Safepackkel is, hogy a mindenféle kisebbségek tengerében feloldják a nemzetállami többségeket, és az emberekben akár 12 részidentitást is kialakítsanak, hogy a végén már semmi közös ne maradjon bennük, ami összekötné őket. Egyébként pont az EU-s hatáskör hiányával indokolta először az Európai Bizottság is, hogy nem vette nyilvántartásba az aláírásgyűjtést, azt úgy kellett kiperelniük a kezdeményezőknek.

AZ AFD-S JOGÁSZPROFESSZORT FIGYELI JOHANNES HAHN UNIÓS BIZTOS

Chris Terheş, aki a román szocdemek listájáról jutott be az EP-be, de most az ECR-frakcióban foglal helyet, az AfD-s politikus gondolatmenetére csatlakozott rá. Mint mondta, az EU alapjogi chartáiban egyéni szabadságjogok vannak csak megemlítve, közösségi jogok nincsenek, a kisebbségvédelem ezért tagállami kompetencia. Daniel Buda a román kormányzó jobboldali PNL-től lényegében megismételte ezt: mint mondta, a Minority Safepack ugyan jó eszköz lehetne a nemzeti kisebbségek védelmében, de nem igazán van jogalapja, a kisebbségvédelem ugyanis tagállami hatáskör. Szerinte

aki azt akarja látni, mi a jó példa, nézzen bátra Romániára: az egy igazi EU-beli mintaország a kisebbségek együttélése terén,

hiszen mind a 17 kisebbségnek van parlamenti képviselete, akár átlépnek egy ehhez szükséges bejutási küszöböt, akár nem.

A vita végén az Európai Bizottságot képviselő Johannes Hahn megígérte: a testület komolyan fogja venni az ügyet. 

Miután az állásfoglalás mögött a legnagyobb frakciók felsorakoztak, a kérdés brüsszeli forrásaink szerint innentől kezdve már csak az, hogy az Európai Parlament kétharmados, háromnegyedes vagy négyötödös többséggel áll ki a Minority Safepack mellett. Ez csütörtökön, a szavazást követően fog kiderülni, januárban pedig már az Európai Bizottságnál pattog a labda, hogy elindítja-e a jogalkotási folyamatot az európai őshonos kisebbségek érdekében. Ha az uniós polgárok által közvetlenül választott Európai Parlament is rámondja az igent, Ursula von der Leyenéknek nehéz lesz megindokolnia, ők miért nem.

Mit is akar pontosan a Minority Safepack? Összefoglaltuk.

De hogyhogy nem foglalkozott eddig az EU ezzel? Ezért.

FOTÓK: Riccardo Pareggiani, Philippe Buissin / Európai Parlament, 2020

Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali főszerkesztője

Terenzuola Vigne Basse Colli di Luni 2019.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek