+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2020. november 27. péntek, 15:34
Méghozzá egyhangúlag. A Zöldek beleírták volna a határozatba a romák védelmét is, ezt azonban a CDU, az SPD és az AfD leszavazta.

Miután december közepén az Európai Parlament plenáris ülésen tárgyal a Minority Safepackről, a Von der Leyen-féle Bizottságnak pedig januárban el kell döntenie, indít-e jogalkotási folyamatot az eddig kifejezetten sikeres kisebbségvédelmi kezdeményezés kapcsán, ezért annak kezdeményezői elkezdték emelni a téteket.

 

Ennek a lobbimunkának az eredménye, hogy határozatot szavazott meg pénteken, november 27-én a Minority SafePack támogatásáról a német parlament alsóháza. Európa legnagyobb lakosságú és legbefolyásosabb országának parlamentjének egyhangúlag megszavazott határozata felhívással fordul az Európai Bizottsághoz, hogy léptesse életbe a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezésben foglaltakat.

 

A felhívást a három kormánypárt, azaz a kereszténydemokrata CDU, a bajor keresztényszociális CSU és a szociáldemokrata SPD kezdeményezte, és megszavazták azt a Zöldek, a szélsőbaloldali Die Linke, a polgári-liberális FDP és a szélsőjobboldali AfD is.

 

Németországban négy elismert őshonos kisebbség él: a főleg Schleswig-Holsteinben élő nagyjából ötvenezer dán, az Északi-tenger partján élő nagyjából ötvenezer fríz, a nagyjából 60 ezer cseh-lengyel-német hármashatár környékén élő szorb, valamint a romák.

 

A dokumentum kijelenti, hogy Európában sajnos a kisebbségek védelme és támogatása még mindig nem számít magától értetődőnek, ezért tartják fontosnak, hogy a Bundestag és a német kormány támogassa az első olyan kezdeményezést, amely átfogó jogi keretet biztosítana a nemzeti kisebbségek védelmére és megerősítésére az Európai Unió szintjén. A határozat emlékeztet, hogy az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét és Nyelvi Chartáját nem minden uniós tagállam ratifikálta és alkalmazza. A koppenhágai kritériumok kettős mércéjének veszélyére is kitér: míg a csatlakozás előtt álló tagállamoknak szigorú feltételeknek kell eleget tenniük a kisebbségvédelem terén, a csatlakozás után senki nem kéri ezeket számon – sem rajtuk, sem a régebbi tagállamokon.

 

Ezért alapvető fontosságú, hogy az Európai Bizottság, az Európai Parlament, valamint az Európai Unió Tanácsa intézményi szinten foglalkozzon a kisebbségek védelmével, és hogy a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét rögzítsék az Európai Unió jogi kereteiben – szögezi le a határozat, amely a Minority SafePacket az őshonos kisebbségek egyik legfontosabb és határozottan a legsikeresebb kezdeményezésének nevezi az utóbbi években. 

 

„Ez a támogatás a lehető legjobbkor jön, egy olyan időszakban, amikor Németország az Európai Unió soros elnöke, az Európai Bizottság elnöke pedig a német Ursula von der Leyen. Úgy gondolom, az Európai Parlament decemberi plenáris határozata és az Európai Bizottság januári hivatalos döntése előtt az eddigi legfontosabb támogatást sikerült most megszerezni” – kommentálta mindezt Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke a sajtósa által az Azonnalinak megküldött közleményben. Szerinte ez már önmagában is siker, és bizonyítja: az őshonos kisebbségek védelme már nem csak erdélyi, nem csak magyar, hanem európai ügy.

 

VINCZE LORÁNT RMDSZ-ES EP-KÉPVISELŐ. FOTÓ: FB

 

A Zöldek beleírtak volna még pár dolgot a határozatba

 

Noha ezt Vinczéék közleménye már nem említi, a Bundestagban zöld képviselők beleírtak volna még pár dolgot, mint például a saját állammal nem rendelkező, de mégis nagyszámú kisebbséget alkotó romák egyenjogúként kezelésének szándékát a megszavazandó határozatba. A zöldek indítványát azonban a CDU/CSU, az SPD és az ökopárt ősellensége, az AfD voksaival leszavazták.

 

És hogy hogyan tovább?

 

Mint a cikk elején is írtuk, és Vincze is külön kiemelte: december közepén az Európai Parlament plenáris ülése elé kerülnek a javaslatok, ott elfogadnak erről egy határozatot, az eddigi szakpolitikairól eggyel feljebb, politikai szintre véve ezáltal a Minority Safepack ügyét. Az Európai Bizottságnak január közepéig döntenie kell arról, hogy elindít-e jogalkotási folyamatot az ügyben: ha igen, az egy óriási áttörés lesz a jelenlegi nulla uniós kisebbségvédelmi jogalkotáshoz képest. 

 

Egyébként érdemes hozzátenni, hogy mindez maga az európai polgári kezdeményezés intézménye számára is egy nagy siker lenne, ugyanis az eddigi sikeres aláírásgyűjtéseket a Bizottság jórészt udvariaskodásba csomagolt elutasítással kezelte, mondván, igen, nagyon fontos a téma, de már eddig is mennyit tett ezért az EU és ennél többet nem kell. Ez egyébként kódolva van az európai polgári kezdeményezés intézményébe, amely, még ha sikerül is az egymillió aláírást hét tagállamból összegyűjteni, semmire nem kötelezi a Bizottságot azon túl, hogy megtárgyalja az ügyet.

 

Mit is akar pontosan a Minority Safepack? Összefoglaltuk.

De hogyhogy nem foglalkozott eddig az EU ezzel? Ezért.

 

FOTÓ: Henning Schacht / Bundestag

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A vírus reprodukciós rátája közben 1 alá esett náluk, azaz egyre kevésbé terjed.

Beteltek az időpontok, mert olyan kevés vakcina érkezett. A rendszer 11 millió embert is be tudna oltani, ha lenne elég oltóanyag, de csak 3,1 milliónak elegendő fog megérkezni.

A kezdeményezők szerint több tucat település vehetett részt az akcióban. A Minority Safepack elkaszálása ellen tiltakoztak.

Ezen a' héten egy lubok leplezi le az orosz nép ellenségit.

Hangörökség: Maurice, a kakas harca nem volt hiábavaló.

A sikeres alkotmányos vádeljárás jelentősége Trump diszkvalifikálása lenne egy következő elnökválasztásról.

Három hónap alatt szállítják le az összesen kétmillió adag Szputnyik V-vakcinát.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás