Ugyanezt már megtette a korábban a külügyi államtitkár is. Az OĽaNO képviselője azt próbálta elmagyarázni, miért lép fel Szlovákia a Minority SafePack ellen abban az ügyben, amit annak kezdeményezői indítottak az Európai Bíróságon a Minority SafePack elkaszálása miatt.

Az EP egyik szakbizottsága rábólintott: etikai testület vizsgálhatja az uniós politikusok és bürokraták összeférhetetlenségi ügyeit a jövőben. A néppárti képviselők viszont nem lelkesednek az ötletért: szerintük az új szerv több helyen épp a demokratikus kontrollt ásná alá. Hol az igazság? Utánajártunk.

Hétfő kora este szavaznak az Európai Parlamentben Carles Puigdemont mellett két másik katalán EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről, akik ellen zendülés vádjával folyik büntetőeljárás Spanyolországban a 2017-es katalán függetlenségi népszavazás miatt. Az EP-beli szavazás ugyan titkos lesz, de az Azonnali utánajárt, hogyan fognak szavazni a magyar EP-képviselők.

Az RMDSZ európai parlamenti képviselői ugyan az Európai Néppárt EP-frakciójának belső szabályzatmódosítása ellen szavaztak, mégis úgy döntöttek: ők maradnak, nem követik a Fideszt.

Az Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek és Věra Jourová alelnöknek címzett nyílt levél szerint a Bizottság figyelmen kívül hagyja az európai polgárok hangját, és hiányzik belőle az empátia az EU őshonos nemzeti és nyelvi közösségeivel szemben.

Az EU-ban arra van hatáskör, amire politikai akarat van. Az Európai Bizottság pedig nem megy be egy olyan utcába, amiről messziről ordít, hogy zsákutca. Ráadásul nemcsak a Minority Safepack járt így, a Bizottság jellemzően az összes európai polgári kezdeményezést leszereli: játsszanak a gyerekek inkább otthon, a saját tagállamukban demokráciásat.

Elkaszálta az Európai Bizottság a Minority Safepacket, a kisebbségpolitika a tagállamok akarátából ugyanis nem uniós hatáskör. Sógor Csaba szerint ez a kezdeményezés láthatóan ennyi volt, Winkler Gyula nem adja fel, Markó Béla pedig már annak örül, hogy sikerült felhívni a figyelmet a kisebbségvédelem ügyére.

Az Európai Bizottság szerint nincs hatásköre az EU-nak, hogy a kisebbségi jogvédelem terén jogszabályokat alkosson, ez a tagállamok dolga, szóval hiába gyűjtötték össze az egymilliónál több aláírást, és hiába állt ki az ügy mellett az Európai Parlament.

Ez persze még nem jelent semmit, most az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságon a sor. Januárban kiderül, lehet-e bármi konkrét a kisebbségvédelmi kezdeményezésből. Néppárti román képviselők szerdán felvizezték volna a szöveget, de nem jártak sikerrel.

Állásfoglalásban sürgetné az Európai Parlament a Bizottságot, hogy csináljon már valamit a Minority Safepack polgári kezdeményezéssel, amely az őshonos kisebbségeknek, így a határon túli magyaroknak is szélesebb nyelvi jogokat biztosítana. A vitán román-AfD-s tengely alakult ki a tagállami hatáskörök védelméről, és az is kiderült, hogy az EP tolmácsai sincsenek felkészülve a kisebbségi nyelvekre. Szavazás csütörtökön lesz.

Méghozzá egyhangúlag. A Zöldek beleírták volna a határozatba a romák védelmét is, ezt azonban a CDU, az SPD és az AfD leszavazta.

Egy hónap múlva színt kell vallania az uniós politikai elitnek: december közepén az Európai Parlament plenáris ülésen tárgyal a Minority Safepackről, a Von der Leyen-féle Bizottságnak pedig januárban el kell döntenie, indít-e jogalkotási folyamatot a kisebbségvédelmi kezdeményezés kapcsán. De mik a várakozások?

Noha Magyarország, Románia és Szlovákia mellett Litvániában és Horvátországban is összegyűltek az aláírások, ez még mindig nem elég, az Európai Bizottság ezért február 7-ig meghosszabbíthatja a határidőt a járványra való tekintettel.

A nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés határideje már lejárt, de a koronavírusra tekintettel az Európai Bizottság adna még fél évet a szervezőknek, igaz, ehhez a többi uniós döntéshozó szerv jóváhagyása is kell. A Székely Nemzeti Tanács aláírásgyűjtésén bár összejött a szükséges egymillió aláírás, de csak három, és nem a minimálisan szükséges hét tagállamból, így tovább lehetne próbálkozni.

Évekig tartó pereskedéssel érte el a Székely Nemzeti Tanács, hogy egyáltalán belefoghasson a nemzeti régiók védelmében hirdetett európai polgári kezdeményezésébe. Az aláírásgyűjtés már nem megy ekkora lendülettel, holott volt rá egy évük: a határidő május elején jár le. Mi történt, és hogyan próbálják összehozni az aláírásokat a véghajrában?

Használ-e a Minority Safepacknek Gyergyóditró ügye? Kinek a pénzét fordítanák az őshonos kisebbségekre? Segítenék-e a bevándorló kisebbségeket? A projekt menedzserét, Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselőt kérdeztük!

Erről kérdeztük Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselőt, aki optimista az új Európai Bizottság hozzáállása miatt: ha minden jól megy, a Minorty Safepackből egy-két év múlva uniós jogszabály lehet.

Szerdán és csütörtökön Zágrábban tartott kongresszust az Európai Néppárt. A jobbközép pártcsaládban a Fidesz fel van függesztve az illiberális intézkedései miatt, ezért a rendezvényen sem volt jelen. Megkérdeztük a kongresszuson összegyűlt delegáltakat: hiányzik-e nekik a Fidesz, és mit kéne csinálniuk Orbánéknak, hogy teljes joggal visszavegyék őket. Videó.

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója éves közgyűlésén és konferenciáján meglehetősen pozitívan tekintettek Volodimir Zelenszkij felé.

Jobbikos lap Soros-ügynöközte le az RMDSZ listavezetőjét, és ebbe beleállt Tőkés László Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsának lapja is. És nem csak ők!

Sógor Csaba tizenkét évet volt képviselő, de a „Szar-gentiniről” fognak rá leginkább emlékezni.

Az RMDSZ színeiben ülne be az Európai Parlamentbe Vincze Loránt.

Az EU azért nem tesz semmit az őshonos kisebbségekért, mert ők nincsenek az utcán, és nem pufogtatnak fegyvereket. Nyugaton meg mindenki a bevándorlókra gondol, amikor a kisebbségek szóba kerülnek – mondja az Azonnalinak Vincze Loránt, a Minority Safepacket kezdeményező FUEN elnöke, aki a szuverenista EP-frakcióktól számít a kisebbségek támogatására. Szerinte a romák nem férnek bele a klasszikus kisebbségvédelembe, mert más problémáik vannak. Nagyinterjúnkból az is kiderül: Vincze szívesen rajta lenne az RMDSZ 2019-es EP-listáján.

Április elején lejár a Minority Safepack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés határideje, de a szükséges egymillió aláírásnak még a fele sincs meg. Az ügyet korábban hangosan a támogatásukról biztosító pártoknak valahogy épp a határon túli magyarok védelmére nem akaródzik aláírásokat gyűjteni: a Jobbik, a Fidesz, az LMP és a Momentum közül egyik párt aktivistái sem gyűjtik a szignókat. Pedig nagy blama lehet a választás előtt, ha rajtuk bukik el a dolog.