+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. február 5. szerda, 14:44
Nézhessünk mindenhonnan magyarul focit! Több pénzt az elmaradott kisebbségi régióknak, mint Székelyföld! Ne csesszenek ki a lettországi oroszokkal! Többek között ezek is benne vannak a magyar részről az RMDSZ által képviseltetett FUEN kisebbségvédelmi javaslatcsomagjában, amit kedden mutattak be. Elolvastuk a javaslatot, kielemezzük a lényeget!

Amint arról az Azonnalin is beszámoltunk, már 2018 nyarán hivatalossá vált, hogy összejött a szükséges egymillió aláírás a Minority Safepack nevű kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezéshez, amelyet az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kezdeményezett. Az aláírásokat legalább hét tagállamból kellett összegyűjteni. Magyar részről a kezdeményezésben az RMDSZ volt aktív, és a legtöbb aláírás Magyarországról és Romániából jött össze, de részt vettek a dologban például dániai németek, németországi dánok, vagy hollandiai frízek is.

 

Az aláírások összegyűjtése után a kezdeményezők direkt kivárták az új, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság felálltát, és csak most januárban regisztráltatták a Bizottságnál az összegyűjtött aláírásokat. Hogy mit is akar a FUEN pontosan elérni, azt eddig csak nagyvonalakban lehetett tudni mindenféle közleményekből és nyilatkozatokból: a lényeg, hogy az őshonos kisebbségek anyanyelvhasználatát és anyanyelvi oktatását akarják előmozdítani.

 

Végre kiderül, hogy mit takar a Minority Safepack!

 

Szerdán végre a FUEN közzétette a teljes jogszabályalkotási javaslatcsomagot, amit a Bizottságnak benyújtanak. A kidolgozók közül magyar részről az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor, és a  FUEN elnöke (egyben az RMDSZ EP-képviselője), Vincze Loránt szerepelnek. Ilyen kidolgozott jogszabályjavaslatot egyébként nem kötelező az európai polgári kezdeményezések szervezőinek beadni, de mindenképp érdemes, hiszen a Bizottság nyilván szívesebben foglalkozik olyan üggyel, amiben konkrétan meg is írták neki, hogy mit kell csinálni, mintha neki kéne a nulláról megírni a jogszabályszöveget.

 

Azt érdemes az elején leszögezni, hogy

 

az, hogy összegyűlt az egymillió aláírás, nem jelenti azt, hogy a Bizottságnak muszáj lenne bármilyen lépést tennie.

 

Azt is megteheti teljesen jogszerűen, hogy azt mondja: köszi a tippet srácok, de én inkább nem akarok semmit lépni ezügyben, szerintem jó ez így, ahogy van. (Gyakorlatilag az európai polgári kezdeményezések nagy többsége esetében ezt szokta mondani a Bizottság, csak persze brüsszeli bürokratanyelvi szóvirágokba csomagolják a dolgot.)

 

Hogy ezen a hozzáálláson mennyiben segít az, ha a kezdeményezők megírt javaslatcsomagot tesznek az asztalra, az továbbra is nagy kérdés. Főleg annak fényében, hogy anno a Bizottság (még a kettővel ezelőtti) először még az aláírásgyűjtés megkezdését sem akarta engedélyezni az ügyben, mondván, hogy kívül esik a hatáskörén, hiszen a kisebbségvédelmi jogszabályalkotás nem szükséges az EU-szerződések végrehajtásához, márpedig az európai polgári kezdeményezések ebbe a kategóriába kell essenek jogilag. Az Európai Törvényszék 2017-ben aztán kimondta, hogy ez így nem oké, ezután indulhatott meg az aláírásgyűjtés. (Ezután meg Románia perelte be a Bizottságot emiatt, de elbukták az ügyet.)

 

Először is lássuk, mi a legironikusabb az egészben!

 

Érdemes azt látni, hogy a határon túli magyarok jogaiért – helyesen – harcoló magyar jobboldal egy eléggé furcsa helyzetben találja most magát. Rendszerint ugyanis „Brüsszel” túlhatalma ellen ágálnak, „Brüsszel” azonban most épp szerénységet tanúsított, hiszen azért nem akarta először nyilvántartásba venni a kezdeményezést, mert úgy gondolta, nincs rá hatásköre. Ezután a FUEN – Magyarország támogatásával – gyakorlatilag azt perelte ki, hogy ugyan értelmezzük már tágabban az Európai Bizottság hatásköreit! 

 

Ráadásul

 

ugyanarra hivatkoznak az RMDSZ-esek a Bizottságnak, amivel a Fideszt cseszegeti az EU évek óta: az Európai Unióról szóló szerződésnek az EU alapértékeit felsoroló 2-es cikkére.

 

Ezek közül Magyarország vonatkozásában általában a jogállamiságot szokták emlegetni, de ugyanitt szerepel „az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartása” is.

 

A javaslatcsomag bevezetőjében a FUEN kifejezetten hivatkozik arra, hogy az EU-nak még a szerződések szigorú értelmezésével is van kompetenciája a kérdésben, és hozzáteszik, hogy a kisebbségi helyzet monitorozását az EU beleépíthetné abba a jogállamisági mechanizmusba, aminek a célja a 2-es cikkben foglalt értékek betartatása.

 

Most pedig nézzük a részletes javaslatokat!

 

1. Csatlakozzanak a tagállamok olyan egyezményekhez, amiknek már rég tagjai!

 

A csomag első része egy tanácsi ajánlás lenne, amely azt javasolná a tagállamoknak, hogy csatlakozzanak az Európa Tanács égisze alatt futó Európai kisebbségvédelmi keretegyezményhez (amelyet Franciaországon kívül minden EU-tagállam aláírt, és Görögországon és Belgiumon kívül az összes többi ratifikált is), illetve a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához: ennek szintén tagjai azok az EU-tagállamok, ahol magyar kisebbségek élnek, így Románia, Szlovákia és Horvátország is.

 

Ugyanebben a pontban egy sor általános ajánlást fogalmaznak meg hogy az élet számos terén, így az oktatásban, a szociális és egészségügyi ellátásban, a médiához való hozzáférésben ne legyenek diszkriminálva a kisebbségek.

 

2. Létrehoznák az Európai Nyelvi Sokszínűség Központját

 

Erről már egy konkrét, közvetlenül hatályos rendelet szólna a tervek szerint. A központ egyrészt adatokat gyűjtene az európai kisebbségi nyelvekről, azok használatáról, és erről információt nyújtana az EU-s intézményeknek, ajánlásokat fogalmazna meg és segítene a nyelvek revitalizációs stratégiájának kialakításában. A központ évente jelentést tenne közzé.

 

Az intézmény vezetésébe minden tagállam, valamint az Európa Tanács (ez nem uniós szerv, hanem az EU-nál szélesebb, 47 tagú nemzetközi szervezet), az Európai Bizottság és az Európai Parlament is delegálhatna egy-egy tagot. Emellett dolgozna egy szakértői bizottság is a központnak.

 

3. Több pénzt a kisebbségi régióknak!

 

Ezen a téren nem új szabályt alkotnának, hanem az EU-s pénzalapokra vonatkozó, még tárgyalás alatt lévő szabályokat módosítanák úgy, hogy

 

az EU-s alapokból támogatott programoknál vegyék figyelembe a nemzeti, nyelvi kisebbségek által lakott régiókat, amelyek a nemzeti vagy regionális átlagnál elmaradottabbak.

 

Az új Európai Szociális Alap Pluszból való folyósításkor külön specifikus, támogatott célként jelölnék meg a kisebbségi nyelveken való oktatást, az érintettek kompetenciájának fejlesztését olyan területeken (és főleg falun), ahol jelentős számban él az adott kisebbség. (Jelenleg az Európai Parlament csak a romák vonatkozásában fogalmazott meg hasonlót, de érdemes hangsúlyozni, hogy még tárgyalás alatt van a jogszabály.) Hasonló prioritásokat írnának a kifejezetten az EU-s átlagfejlettségtől elmaradó régiók fejlesztésére szánt kohéziós alap és a regionális fejlesztési alap felhasználási szabályai közé is. 

 

A határmenti EU-s forrásokból támogatott együttműködéseknél is külön szempont lenne a tervek szerint, hogy a határ egyik oldalán kisebbségi, a túloldalán többségi csoport érintettsége esetén a kisebbség érdekeit szem előtt kelljen tartani. (Lefordítva a problémát: mondjuk szlovák, vagy magyar faluban kössön ki egy új dunai kompjárat a szlovák oldalon?)

 

4. Kutatási pénzt kisebbségi témákra!

 

Az EU által finanszírozott kutatási és fejlesztési célú Horizon 2020 program céljai közé is beleírnák az „inkluzív és biztonságos társadalom” témakörébe a nemzeti és nyelvi kisebbségek és hagyományaik erősítését. (Jelenleg ebben a fejezetben olyasmik szerepelnek, mint a jogállamiság és az alapjogok erősítése, a kulturális örökség védelme, vagy „a befogadáshoz és a növekedéshez hozzájáruló társadalmi-gazdasági változások elősegítése”.)

 

5. Segítenének az igazi bozgorokon

 

Érthető módon rossz néven veszik az erdélyi magyarok, mikor a románok bozgornak, azaz hazátlannak nevezik őket, de itt most nem is róluk, hanem a valódi hontalanokról van szó, vagyis az olyan személyekről, akiknek nincs semmilyen állampolgárságuk. Ez persze viszonylag ritka, mert a legtöbb ember a szülei vagy a születési helye után valamilyen állampolgárságot mindenképp szerez, de speciális helyzetek és joghézagok folytán lehetséges, hogy valakinek nincs állampolgársága. Sőt, a jogállamiságot és az alapvető jogokat olyannyira promotáló Európai Unióban is előfordul ez – méghozzá különösebb hőzöngés nélkül, hiszen oroszokról van szó: Észtországban és Lettországban él például egy csomó orosz, akik nem lehettek állampolgárai az országnak, ahol élnek. 

 

Szóval a FUEN-es javaslat a balti országokban élő hontalan oroszokra is gondolt,

 

mikor úgy módosítaná az EU-ban hosszútávon letelepedett harmadik országbeli állampolgárok jogállásáról szóló irányelvet, hogy ne lehessen a szociális szolgáltatások, vagy épp a munkavállalás terén diszkriminálni az EU-s tagállamban letelepedett hontalanokat, ha van EU-s tagállam által kibocsátott útlevelük (a lettországi nem állampolgár oroszoknak például van ilyen), és ne lehessen őket integrációs kurzusokra se kötelezni. (Utóbbi annyiban releváns, hogy ezen oroszok jórészt pont a lett nyelv nemtudása miatt nem lehetnek lett állampolgárok.)

 

6. Lehessen magyarul fociközvetítést nézni Csíkszeredában és Berlinben is!

 

A társadalom számára fontos eseményeket, különösen a sportközvetítéseket hadd nézze mindenki az anyanyelvén – ezt írnák az EU-s audiovizuálismédia-irányelvbe, és ennek megfelelően módosítanák a műsorszolgáltatási és szerzői jogi szabályokat is.

 

7. A kisebbségek érdekében is nyúlhasson bele az állam a piacba!

 

Végül az EU-s versenyjogi szabályokhoz is hozzányúlnának. Magyarországon nem kell különösebben magyarázni, hogy micsoda kifinomult trükkök léteznek, ha az állam egyik-másik piaci szereplőt előnybe akarja hozni, de máshol sem ismeretlen ez, szóval az uniónak elég összetett szabályrendszere van arra, hogy mi számít tiltott állami támogatásnak a versenyjogban, és milyen kivételek esetén megengedett mégis az állami beavatkozás.

 

A FUEN javaslata szerint ilyen kivételnek kéne lennie annak is, amikor a cél a nyelvi sokszínűség fenntartása a tagállamokban akár a média, akár az információs technológiák, akár a munka, a társadalmi élet vagy a helyi közigazgatás terén. Kifejezetten megengednék azt is, hogy a kisebbségi nyelveken megjelenő sajtótermékek államilag támogathatók legyenek.

 

Mekkora az esélye annak, hogy lesz ebből valami?

 

Mivel borítékolható, hogy a fenti javaslatok egy része nagy ellenkezést fog kiváltani jó pár tagállamban – Magyarországon ugye rögtön Romániára és Szlovákiára gondol az ember, de a hontalantéma mutatja, hogy a lettek és az észtek se lesznek valószínűleg az ötletektől elájulva –, nagy kérdés, hogy

 

a Bizottság bevállalja-e egyáltalán, hogy benyújtsa a javaslatokat. És ha be is nyújtja esetleg, akkor is szinte biztos, hogy eleve jelentősen puhít rajtuk.

 

A puhítás pedig a további jogalkotási fázisokban – a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsban és az Európai Parlamentben – biztosan folytatódna. Például mi van, ha a liberálisok ragaszkodnak hozzá, hogy a bevándorló kisebbségekre is vonatkozzanak mindezen kedvezmények? Ezt is megkérdeztük az RMDSZ-es Vincze Loránttól, kattints ide az interjúért!

 

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Olyan embert választottak a jobbikosok pártalapítványuk kuratóriumának élére,
akinek a neve máltai offshore iratokban merült fel.

A legnagyobb példányszámú szlovák napilap, a SME felvidéki magyar főszerkesztője, Beata Balogová egy héttel a szlovákiai választások előtt a Helyzetben!

Keményen beszólt Tóth
Bertalan a DK-ba igazoló polgármestereinek és a DK-nak is, kijelentve: senki nem tekintheti az MSZP-t a
saját lábtörlőjének!

A lengyel politikus a legmagasabb szintű kitüntetést kapta a Románia Csillagán belül, Tőkéstől a legalacsonyabbat vették korábban el.

Mikor lesz így kormánya Írországnak? Vagy inkább jöhetnek az előrehozott választások? Elmagyarázzuk!

Utóbb Strache tagadta, hogy civil egyesületeken keresztül kaptak volna pénzt. Az ibiziai videó után alakult nyomozócsoport azonban más eredményre jutott.

Miután Kiss László és Szaniszló Sándor III. és XVIII. kerületi polgármesterek átléptek a DK-ba, Gyurcsányéknak nagyobb lesz a frakciója a közgyűlésben, mint az MSZP-é.

A hét kérdése

Az egykori playmate már sokszor és sokfélét nyilvánult meg a politikában, most pedig dönthetsz, melyik a kedvenc aranyköpésed tőle.

Azért ide elnéznénk

Piac-e a világpiac? Magántulajdon-e a cégbirodalom? Fennmaradhat-e a demokrácia és a jogállam piacgazdaság nélkül? Létezik-e „harmadik út"? Február 21.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

A francia új hullám mestere napjainkban is töretlenül alkot. Február 23-án a Film/Szocializmus című munkáját megtekinthetitek a Patyolatban.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

A Fiat Professional kiemelkedően nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek, így folyamatosan új, jövőorientált megoldásokon dolgozik, annak érdekében, hogy mérsékelje az embert és a természetet érő káros hatásokat.

Twitter megosztás Google+ megosztás