+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. november 13. péntek, 12:02
Egy hónap múlva színt kell vallania az uniós politikai elitnek: december közepén az Európai Parlament plenáris ülésen tárgyal a Minority Safepackről, a Von der Leyen-féle Bizottságnak pedig januárban el kell döntenie, indít-e jogalkotási folyamatot a kisebbségvédelmi kezdeményezés kapcsán. De mik a várakozások?

Noha a csak székely petíciónak hívott, a nemzeti régiók ügyében indított európai polgári kezdeményezés szervezőinek a meghosszabbított határidő ellenére sem sikerült összegyűjteniük megfelelő számú és fölrajzi helyű aláírást, van azért egy hasonló Kárpát-medencei projekt, ami ennél sokkal sikeresebb: a Minority Safepack. A Navracsics Tibor vezette, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) működő EUSTRAT kutatóközpont ezért egy online konferencián vette sorra péntek délelőtt, pontosan hol is tart az ügy.

 

Navracsics rébuszokban beszélt

 

A korábbi uniós oktatási biztos azzal harangozta be az egészet, hogy az, hogy a Minority Safepack megjelenik az európai belpolitika radarján, sok mindent átalakíthat akár még a Bizottságon belül is, hiszen az Ursula Von der Leyen vezette intézménynek érdemben válaszolnia kell majd az uniós polgári kezdeményezésre – ám azt, hogy pontosabban milyen átalakulásokra gondolt, a konkrét kijelentésektől érzékeny és átpolitizált témákban egy ideje rendre tartózkodni szerető Navracsics nem részletezte.

 

Vizi Balázs jogász-politológus, az NKE nemzetközi jogi tanszékének vezetője messziről indított: felidézte, hogy a volt Szovjetunió és a volt Jugoszlávia felbomlása nyomán az uniós tagság feltételeként megfogalmazódott követelményként a kisebbségek védelme is. Ez azonban egyfajta kettős mérce volt, hiszen míg a csatlakozandó országok felé ezt feltételként kommunikálta az EU, a már uniós tagállamokban semmit nem tett meg ezért a célért. Noha a lisszaboni szerződés és az EU Alapjogi Chartája is tartalmazza a nemzeti kisebbségek elismerését a diszkrimináció tilalmával és a kulturális, vallási és nyelvi sokféleség elismerésével, ezek a jogi alapok nem voltak elégségesek ahhoz, hogy ezekre építve egységes uniós szabályozás jöjjön létre a kisebbségek védelmére, mondta Vizi. Vagyis mivel a pozitív intézkedésekhez ezek még nem adnak elég jogalapot, ezért kell a Minority Safepack, azzal ugyanis beszivároghat az uniós jogba a nemzeti és etnikai kisebbségek védelme.

 

Kezdi lebontani a kettős mércét az EU

 

„Korszakalkotó kezdeményezésről beszélhetünk” – vette át a szót Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, az egész Minority Safepacket sikerre vivő Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke. Vincze szerint az erdélyi politika feladata az, hogy egyszerre őrizze meg az emberek identitását, és modernizálja az erdélyi társadalmat. A helyzet az, hogy ma mindenhol korlátokba ütköznek, mondta:

 

egy nemzetközi szervezet sem tud hatni az egyes nemzetállamok kisebbségpolitikája, erre igazán magának az EU-nak sincs kompetenciája.

 

VINCZE LORÁNT AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN

 

Igaz, az EU folyamatosan alakul, folyamatosan bővülnek a hatáskörei: a Minority Safepack szerinte épp ezért bír történelmi jelentőséggel, ennek megvalósításával ugyanis az Európai Bizottság közvetlenül foglalkozhatna a kisebbségi kérdésekkel. Ha az újonnan csatlakozó tagállamoknak be kell tartaniuk a kisebbségi jogvédelmet is magukban foglaló koppenhágai kritériumokat, a már EU-tagoknak is kelljen, így Vincze, aki „a közelmúltban elfogadott” javaslatok kapcsán – itt vélhetően az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötésére célzott – azt látja, ezt a kettős mércét kezdi lebontani az EU.

 

Vincze elmondta: konkrét javaslattervezetüket októberben kifejezetten pozitívan fogadta az Európai Parlament illetékes bizottsága,

 

csupán Románia mint tagállam és a román EP-képviselők ellenkeznek hevesen, mondván Romániában minden rendben van a kisebbségi jogokkal. Vincze ezt ironikusan úgy kommentálta: pont ezért nem érti, mi a baja a románoknak a kezdeményezéssel,

 

azzal ugyanis elérhetnék, hogy máshol is ez legyen a helyzet. Majd felvázolta a következő időszak naptárát: december közepén az Európai Parlament plenáris ülése elé kerülnek a javaslatok, ott elfogadnak erről egy határozatot, az eddigi szakpolitikairól eggyel feljebb, politikai szintre véve ezáltal a Minority Safepack ügyét. Az Európai Bizottságnak január közepéig döntenie kell arról, hogy elindít-e jogalkotási folyamatot az ügyben: ha igen, az egy óriási áttörés lesz a jelenlegi nulla uniós kisebbségvédelmi jogalkotáshoz képest. 

 

Egyébként érdemes hozzátenni, hogy mindez maga az európai polgári kezdeményezés intézménye számára is egy nagy siker lenne, ugyanis az eddigi sikeres aláírásgyűjtéseket a Bizottság jórészt udvariaskodásba csomagolt elutasítással kezelte, mondván, igen, nagyon fontos a téma, de már eddig is mennyit tett ezért az EU és ennél többet nem kell. Ez egyébként kódolva van az európai polgári kezdeményezés intézményébe, amely, még ha sikerül is az egymillió aláírást hét tagállamból összegyűjteni, semmire nem kötelezi a Bizottságot azon túl, hogy megtárgyalja az ügyet.

 

Feloldódhat az egész a diszkriminációellenességben

 

„Nagyon nehéz látványos áttörést elérni” az uniós kisebbségvédelem terén, de az 1,3 millió aláírást összegyűjteni képes Minority Safepacknek sikerült, mondta az amúgy szintén erdélyi származású Gál Kinga fideszes EP-képviselő. Gál elmondta: 2007-ben, a román EU-csatlakozást követően azt hitték, majd kevesebb kérdés lesz a kisebbségvédelem kapcsán, ez pont ellenkezőleg történt, 2009-ben, a lisszaboni szerződést követően pedig abban reménykedtek, hogy a Bizottság majd rendet tesz a kisebbségek ügyében, ám ez sem következett be.

 

JOBBRA GÁL KINGA, A FIDESZ EP-KÉPVISELŐJE AZ EP-BEN

 

Gál szerint az utóbbi években az lehetett látni, hogy bizonyos kisebbségek ügyében (noha nem mondta ki, itt vélhetően a szexuális kisebbségekre gondolt) igenis oda mert szólni a Bizottság az egyes uniós tagállamoknak, ám a nemzeti-etnikai kisebbségek érdekében ez nem történt meg soha. A fideszes EP-képviselő felemlegette, hogy az EP-ben van egy a frakcióközi kisebbségi bizottság, ami teljesen önkéntes alapon működik: ebben számos alkalommal előfordult már, hogy azt tapasztalták, nyugat-európai kisebbségek annyira gyengék, hogy még a saját érdekeiket is nehezen tudják képviselni – a Minority Safepack ügye itt is nagy támogatásra talált. Ez a nem hivatalos bizottság lényegében egy EP-beli lobbicsoportként működik, ami a kisebbségi ügyeket felerősíti az egyes frakciókon belül.

 

Gál Kinga azonban úgy látja, hogy az EP-bizottsági meghallgatáson az illetékes biztos, Věra Jourová nem tűnt nagyon meggyőzöttnek, és „megpróbálja halkan becsukni az ajtót”, ezért

 

most az EP-plenárison elfogadandó határozatot kell úgy megdolgozni, hogy az ne oldódjon fel egy általános diszkriminációellenes nyilatkozatban, hanem tartalmazza határozottan a nemzeti és etnikai kisebbségek védelmét.

 

De mi lesz, ha a Bizottság végül nem indít jogalkotási eljárást, ahogy ezt eddig se tette a hasonló aláírásgyűjtések nyomán? „Az uniós polgári kezdeményezésben mint intézményben megrendülhet az állampolgárok bizalma. Az ajtó félig nyitva, szeretnénk, ha az tágulna, és nem zárulna, ezért mindent megteszünk, hogy a lábunkat a küszöbön tartsuk” – zárta szavait.

 

Hogy pontosan mit és hogyan akar elérni a Minority Safepack, azt itt elemeztük ki részletesen.

 

FOTÓK: Minority Safepack / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Még 2014-ben történt a bírságolás, az EJEB csak most mondta ki, hogy jogosan koldult.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.

Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás