„Nagy szarban vagyunk” – így reagáltak Brüsszelben Orbán vétójára

Szerző: Petróczi Rafael
2020.11.17. 11:15

Uniós berkekben úgy látják, zsákutcába került az EU a hétfői magyar és lengyel vétóval: ha nem tudják elfogadni a következő hétéves költségvetést és a koronavírus miatti mentőcsomagot, annak komoly következményei lesznek minden EU-s tagállamra nézve. A vétó előtt még Angela Merkel is próbálta személyesen jobb belátásra bírni Orbánt, hiába.

„Nagy szarban vagyunk” – így reagáltak Brüsszelben Orbán vétójára

Nagy hullámokat keltett, hogy Magyarország és Lengyelország hétfőn a tagállami minisztereket reprezentáló Európai Unió Tanácsának a nagyköveteket tömörítő testületében blokkolta a minden tagállam beleegyezéséhez kötött, 2021-27-re szóló EU-s költségvetést, valamint a költségvetéshez kötött, a koronavírus-válságot ellensúlyozó grandiózus mentőcsomagot, amit közös EU-s hitelfelvételből finanszíroznának.

Mindezt arra hivatkozva, hogy a november elején elfogadott megállapodás az uniós pénzek jogállamisági feltételekhez való kötéséről (erről itt írtunk részletesen) igazságtalan zsarolás, sőt, intézményesített rabszolgaság volna.

Még Angela Merkel sem tudta meggyőzni Orbánt

EU-s körökben sokan most tehetetlenül ingatják a fejüket a Politico beszámolója szerint. Ahogy arról a portálnak egy név nélkül nyilatkozó, vezető uniós tisztviselő beszámolt, mindenki tudja, hogy Orbánék vétójával zsákutcába jutottak a tárgyalások, és addig nem tudják elfogadni a költségvetésről és a hitelfelvételről szóló csomagot, amíg Magyarország abba bele nem megy.

Ahogy az EU-s tisztviselő elmondta:

„Folytatni fogjuk a konzultációkat, de egy bizonyos ponton Magyarországnak ki kell terítenie a kártyáit az asztalra. Különben nagy szarban vagyunk.”

A Politicónak több brüsszeli diplomata és tisztviselő is megerősítette, hogy Orbán a tárgyalások alatt sorra kapta meg a komoly súlyú politikusok figyelmét: így például Angela Merkel német kancellár, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, valamint több vezető francia, olasz, portugál és spanyol tisztviselő is próbálta személyesen meggyőzni a magyar miniszterelnököt az EU-s csomag elfogadásáról. Mindhiába.

„Még azután is, hogy (Orbán Viktor) leült beszélgetni a német kancellárral, és hogy nyomás érkezett a déli országoktól… Mindezek után, és még azután is, hogy ennyi pénz forog kockán, nincs elmozdulás. Egyszerűen csak teljesen beleragadtak az álláspontjukba” – írta le a helyzetet a Politico egyik forrása, aki azt is hozzátette, hogy jelenleg senki nem látja, hogyan lehetne a helyzetet megoldani. Ahogy hozzátette: „ha egy olyan partnerrel konfrontálódsz, aki nem érti, hogy mi forog kockán”, hogy milyen sürgősen szükség van a költségvetés és a közös hitelfelvétel elfogadására, „ott nincs helye a logikának.”

Mi jöhet most?

A koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesésnek köszönhetően a szokásosnál komolyabb következményekkel járhat az egész EU-ra nézve, ha a közeljövőben nem sikerül elfogadni a költségvetést és a mentőcsomagot. Ahogy azt Medve-Bálint Gergő politológus, a Társadalomtudományi Központ tudományos főmunkatársa az Azonnalinak elmondta: ha nem sikerül január elsejével elindítani az új költségvetést, akkor az előző, 2014-2020-as ciklus költségvetését és az abban megfogalmazott kiadási célokat kellene tovább vinnie az EU-nak, az Egyesült Királyság kilépése miatt kieső bevételek nélkül.

Medve-Bálint szerint így az uniós intézmények minden bizonnyal működnének tovább, de

hogy hogyan finanszírozná az EU a kohéziós és az agrárpolitikát, az levegőben lógó kérdés maradna, és a koronavírus-válság miatti mentőcsomaggal sem számolhatnának a tagállamok.

Ezzel egyébként Magyarország és Lengyelország is rengeteg forrástól esne el. Ahogy azt a Policitónak egy uniós diplomata fejtegette: ha ez a mostani bénultság tovább folytatódik, azt kockáztatják, hogy a lecsökkent költségvetési mozgástér miatt csak a kötelező kiadásokra tudnak majd költeni.

De még ha az állam- és kormányfők szintjén sikerülne is feloldani a konfliktust, és a többség engedne a két rebellis ország akaratának jogállamiságügyben, akkor sem nyugodhatnánk meg:

ha a tagállamok túlságosan felpuhítják a jogállamisági dealt, simán lehet, hogy a jogállamisági feltételrendszerhez ragaszkodó Európai Parlament emiatt megtorpedózná a hétéves költségvetés tervezetét.

Ami a koronavírus miatti mentőcsomagot illeti, technikailag ugyan kivitelezhető lenne, hogy a pénzeket az EU-s költségvetésen kívül, kormányközi megállapodások útján jutassák el a tagállamoknak, azonban a Bizottság nem véletlenül nem ezt az utat választotta a csomag kidolgozásakor: így biztosítani a forrásokat nagyon bonyolult és időigényes lenne. Ráadásul még ha a hitelt lehetne is valahogy kormányközi úton rendezni, a hétéves EU-s költségvetést már semmiképp sem.

Ahogy Manfred Weber, az Európai Néppárt (amiben a Fidesz is tag, még ha fel is függesztették) EP-frakcióvezetője kritikusan a mentőcsomag blokkolására célozva elmondta: „Az európai embereknek jelenleg egyetlen ellensége van, és ez a koronavírus.”

Hasonló véleményt fogalmazott meg Iratxe García Pérez, az EP balközép frakciójának (S&D) vezetője is, aki szerint az uniós költségvetés blokkolása igazságtalan az összes európaival szemben, és csak az állampolgárokat bántja vele a két rebellis, köztük a lengyeleket és a magyarokat is.

De valóban kell-e félni az apokalipszistől?

Ahogy Medve-Bálint Gergő az Azonnalinak elmondta, pár hónapig még el lehet húzni a most kialakult politikai válságot, de nem hiszi, hogy Orbán Viktorék tényleg meg akarják torpedózni a költségvetést és a mentőcsomagot, főleg úgy nem, hogy az annak a Magyarországnak is óriási érvágás lenne, ami a 2014-2020-as uniós pénzeket már rég lekötötte szerződésekkel és száz százalék feletti felhasználással. Így viszont kőkemény és logikus gazdasági érdekek szólnak amellett, hogy legyen új költségvetés, amit Orbán aligha fog figyelmen kívül hagyni.

Ennek megfelelően a politológus szerint

a jogállamiságról szóló vita pusztán egy köntös, amibe belecsomagolják a nézeteltérés valódi, gazdasági tartalmát:

fogják vissza kicsit a költségvetést, a Bizottság ellenőrzésével jobban kontrollálva a költéseket, ahogy azt a nettó befizetők akarják, vagy sem, ahogy azt a költségvetés nettó haszonélvezői (mint Magyarország és Lengyelország) akarja. Így aztán Medve-Bálint arra számít, hogy ha máshol nem, legalább az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban még idén fog születni valamilyen megállapodás.

Erre rezonált Iratxe García Pérez szocdem EP-frakcióvezető megállapítása is, aki úgy vette észre, hogy Orbán kifejezetten élvezi a helyzetet, hogy ő van a vihar középpontjában. Mint azt a szocialista képviselő elmondta:

„Ez a dráma része a tárgyalásoknak, és Orbán ezt tudja. Minél többet beszélünk róla, annál inkább élvezi.”

NYITÓKÉP: Marc Dossmann / Európai Parlament, 2018

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek