Mi lesz, ha Orbán miatt nem lesz uniós költségvetés?

Szerző: Renczes Ágoston
2020.11.16. 18:13

Blöfföl Orbán, vagy tényleg megvétózza a következő EU-büdzsét? Jól jár-e Magyarország, ha a miniszterelnök így tesz? Miből fog jövőre működni az EU, ha nem fogadják el az új költségvetést? Tényleg a jogállamiságról szól ez a vita? Medve-Bálint Gergő politológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója magyarázza el az Azonnalinak.

Mi lesz, ha Orbán miatt nem lesz uniós költségvetés?

Blöfföl Orbán, vagy tényleg vétózni fogja az EU többéves költségvetését és a koronavírus-helyreállítási csomagot?

Jó lenne, ha bele tudnék látni a fejébe. Az én véleményem az, ami több helyütt is megjelent, miszerint azt a játékot játsszák, hogy ki rántja el előbb a kormányt, és Orbán bejelentése ezen játék része. A költségvetési tárgyalási folyamat teljes megrekedése, a 2021-2027-es EU-költségvetés további elhúzódása, és mindez

megspékelve a koronavírus-válság okozta gazdasági visszaeséssel és magával a mentőcsomag kiesésével óriási érvágás lenne az egész európai gazdaságnak.

Ha makacsul ragaszkodnak a jogállamisági feltételekhez abban a formában, amit az Európai Parlament követel és amit minősített többséggel hétfőn elfogadtak a Tanács előkészítő ülésén (a konkrét tervekről itt írtunk részletesen – a szerk.), abban az esetben elképzelhetőnek tartom, hogy fennmarad a lengyel-magyar vétó, az azonban óriási ár lenne az Európai Unió további perspektívája szempontjából. Az egész EU arról szól ugyanis, hogy próbálnak kompromisszumokat kicsikarni, kialkudni. Lehet, én vagyok túlzottan derűlátó, de nem tudom elképzelni, hogy ne történne innen valamilyen elmozdulás.

Mi történne, ha nem lenne uniós büdzsé? Hogyan és miből költene akkor az EU?

A mostani, 2014-2020-as ciklus költségvetését és az ebben megfogalmazott kiadási célokat viszi tovább, az Egyesült Királyság kilépése miatt kieső bevételek nélkül. Az uniós intézmények minden bizonnyal működni fognak tovább, de jó kérdés, hogyan finanszírozzák majd a kohéziós és az agrárpolitikát. És a koronavírus-válság miatti mentőcsomag sincs ebben benne.

INTERJÚALANYUNK, MEDVE-BÁLINT GERGŐ POLITOLÓGUS, A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRSA, A TÉMA KUTATÓJA.

Magyarországnak mi lenne jobb: ha lesz új büdzsé, vagy ha megy tovább a mostani?

Egyértelműen az, ha lesz új büdzsé. A 2014-2020-as pénzeket más réges-rég lekötöttük szerződésekkel, 100 százalék feletti felhasználással. Túl nagy mozgástér itt nincs a magyar fél számára.

Volt már arra példa korábban, hogy ilyen sokáig húzódott a büdzsé elfogadása?

A 2014-2020-as költségvetés elfogadása is elég sokáig húzódott, bár akkor nem volt ilyen terhelt a költségvetési alkudozás. Akkor a jogállamisági kritériumok nem ilyen formában merültek fel, bár már akkor is megjelent annak az igénye, hogy valamilyen módon az intézményrendszer minőségéhez kössék a pénzek elköltését. A jogállamisági kritérium erőteljes beemelése új elem. A késedelem önmagában nem tragédia, de a mostani válság miatt kimondottan kellemetlen lenne, ha még tovább csúszna a költségvetés elfogadása. 

Meddig lehet húzni a megállapodást a mostani helyzetben?

Pár hónapig még biztos lehet, nem mernék jósolni. Nekem az a véleményem, hogy lesz megegyezés még az idén, annál is inkább,

mert az EU német soros elnökségének komoly presztízsveszteséget jelentene, ha pont ők képtelenek lennének összehozni a következő ciklus költségvetését.

Azt gondolom, hogy annak ellenére, hogy Orbán belengette a vétót, lesz valamilyen megállapodás, legalábbis az Európai Tanácsban, vagyis az állam- és kormányfők között mindenképpen. 

Az elvekről, normákról és demokráciáról meg a hozzá kötődő eszmékről vitatkozni egy dolog, viszont az Európai Unió elsősorban egy gazdasági integráció, ahol kőkemény gazdasági érdekek jelennek meg, és az egész vita mögött nem feltétlenül a jogállamiság áll. Sokkal inkább arról van szó, hogy

a nettó befizető országok ebbe a köntösbe burkolják azt az igényüket, hogy a költségvetést kicsit vissza kellene fogni, illetve a költéseket jobban kellene kontrollálni.

A haszonélvezők pedig, különösen Lengyelország, ahova minden ötödik euró került a kohéziós politikából 2014-2020-as ciklusban, és persze Magyarország azok, akik kevésbé akarják elfogadni azt, hogy az Európai Bizottságnak nagyobb mandátuma legyen arra, hogy a pénzek elköltését felügyelje. A vita erről szól, a jogállamisági köntös meg nagyon jól eladható, de a gazdasági érdekek a véleményem szerint ezt felül fogják írni. A nagy kérdés az, hogy az Európai Parlament, aminek együttdöntési jogköre van, elfogadja-e majd ezt.

Ha bővebben is olvasnál arról, hogyan hatna az EU-s pénzek felfüggesztése Magyarországra, ide kattints, ha pedig a következő többéves EU-s költségvetés és a hitelből finanszírozandó koronavírus-helyreállítási csomag érdekel, ide.

FOTÓ: Lukasz Kobus / EC - Audiovisual Service

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek