Megvan a deal az EU-s pénzek jogállamisághoz kötéséről, egyszeri jogsértés is elég lehet a mechanizmus aktiválásához

Szerző: Bakó Bea

2020.11.05. 13:43

Megállapodott az Európai Parlament és az EU Tanácsa, hogy hogyan kellene elvenni az EU-s pénzeket a jogállamiságot megsértő tagállamokról. Az adócsalás és a bírói függetlenség puszta veszélyeztetése egyaránt elég ok erre. Varga Judit válaszul burkoltan az EU-s költségvetési megállapodás felrúgásával fenyeget.

Az Azonnalin folyamatosan követtük annak az EU-s rendeletjavaslatnak a sorsát, amely egy olyan mechanizmus kialakításáról szól, ami lehetővé tenné, hogy az EU-s pénzek folyósítását felfüggesszék azoknak a tagállamoknak, ahol rendszerszintű jogállamiságsértések történnek, és ez az EU pénzügyi értékeit is sérti.

A javaslattal kapcsolatos viták akkor élesedtek ki, amikor következő többéves költségvetés és a koronavírus-válság hatásainak enyhítésére elfogadott, hitelből finanszírozandó mentőcsomag részleteit tárgyalták az EU-s intézmények. Ennek kapcsán felmerült, hogy esetleg Magyarország és Lengyelország a mentőcsomag megvétózásával fenyegetne, amennyiben túl szigorúra sikeredik, a jogtechnikailag egyébként ettől független jogállamisági javaslat.

Szeptember végén a német EU-elnökség egy kompromisszumosnak szánt megoldással jött elő, amely számos tekintetben visszalépés lett volna a korábbi tervekhez képest, ezt a javaslatot szedték most szét, és írták át egy végleges dealre az Európai Unió Tanácsa (ez egy jogalkotó szerv, ebben a tagállami illetékes miniszterek ülnek, vagyis nem a tagállami állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsról van szó, az ugyanis nem jogalkotó szerv), az Európai Bizottság és az Európai Parlament képviselői az úgynevezett trialógus-tárgyalások során.

A végleges, kompromisszumos javaslatszöveget még nem tették közzé, amint el tudjuk olvasni, részletesen kielemezzük. Egyelőre annyit lehet tudni, amit az Európai Parlament rapporteurjei, Petri Sarvamaa finn néppárti és Eider Gardiazabal spanyol szocialista képviselő a megállapodást bejelentő csütörtöki sajtótájékoztatón elmondtak.

Már a jogállamiságsértés veszélye is elég

Nem csak rendszerszintű jogállamiságsértéseknél, hanem akár egyes esetek miatt is el lehetne indítani a szankciós eljárást, sőt, elég a jogsértés puszta veszélye is, például a bíróságok függetlenségének veszélyeztetése esetén – mondták az EP-képviselők, hangsúlyozva azt is, hogy

egy külön cikkelyben részletezik, hogy pontosan mi számít a jogállamiság megsértésének. (Ezzel egyébként Deutsch Tamás vágya is teljesült.)

További részleteket erről csak annyiban árultak el, hogy az adócsalás és az adóelkerülés is a rendelet hatálya alá fog tartozni.

Az eljárás a gyakorlatban úgy fog kinézni, hogy a Bizottság a jogállamiságsértés gyanúja esetén küld egy értesítést az érintett tagállamnak, amely három hónapon belül reagálhat. Ha a Bizottságot ez nem győzi meg, a tagállami miniszterekből álló Európai Unió Tanácsa elé terjeszt egy javaslatot, hogy pontosan mennyi pénzt milyen feltételekkel kellene az adott tagállamtól megvonni. Az Európai Unió Tanácsának egy hónapon belül (de olyan kivételes helyzetben is, mint a járvány, maximum három hónapon belül) kellene erről döntenie minősített többséggel. Vagyis nem lehetne örökké ülni a döntésen, mint a 7-es cikk esetében.

Nem fog tudni senki vétózni

Az, hogy az EU Tanácsa minősített többséggel szavaz majd a szankciókról, azt jelenti, hogy az EU Tanácsának tagjainak (vagyis a tagállamoknak) 55 százaléka kell, hogy támogassa őket, úgy, hogy ez egyszersmind az EU-s összlakosság 65 százalékát is kiteszi.

Vagyis sem Lengyelország, sem Magyarország, sem a kettő együtt nem tudja megvétózni, hogy konkrét esetben számukra, vagy más számára a kifizetéseket felfüggesszék.

Pont ez a lényege kimondatlanul is a jogállamiságot és az EU-s pénzeket összekötő javaslatnak, hiszen a hírhedt 7-es cikkes eljárás nemcsak a határidők hiánya miatt nem halad, hanem azért sem, mert egyhangúságot követel meg a tagállamoktól, ami gyakorlatilag még úgy is lehetetlen, ha az érintett tagállam nem szavazhat.

Azzal kapcsolatban, hogy a többéves költségvetés és a hozzá kapcsolt koronavírus-csomag (utóbbit ráadásul a nemzeti parlamenteknek is meg kell szavazniuk) elfogadását esetleg megvétóznák ezek az országok, Sarvamaa azt mondta: „ez nem a mi asztalunk, ez az EU Tanácsának problémája”, hiszen a jogállamisági mechanizmus független a többéves költségvetéstől. (Jogilag természetesen az, a politikai alkuk ügye más kérdés.)

Az Európai Parlamentet kihagyják a buliból

Az EP-képviselők a sajtótájékoztatón többször megdicsérték magukat, hogy három hét alatt sikerült kitárgyalniuk a kompromisszumos javaslatot, de újságírói kérdésre azért azt is elárulták: a végső verzió szerint

az Európai Parlamentnek nem lesz beleszólása abba, hogy konkrét esetben egyes tagállamokat milyen feltételekkel szankcionáljanak.

Amint a szankciók elfogadásának a jogi keretét megteremtő rendeletet megszavazzák (amihez az EP is kell), onnantól kezdve az Európai Parlamentnek a rendelet konkrét alkalmazásába már nem lesz beleszólása.

Mi lesz az EU-s pénzekből fejlesztő magyar önkormányzatokkal?

Azt sikerült az EP-nek kilobbiznia, hogy visszakerüljön egy passzus a javaslatba, ami garantálja, hogy az önkormányzatok és egyéb kedvezményezettek a Bizottságnál panaszt tehessenek, ha a számukra már pályázaton megítélt pénzeket nem fizeti ki nekik a kormány. (Az EU-s pénzek elosztása ugyanis mindenütt központi szerveken keresztül történik, hogy ez hogyan hat az önkormányzatokra, arról itt írtunk részletesen.)

Arra viszont továbbra sincs válasz, hogy az önkormányzatok újabb EU-s pályázatokra pályázhatnak-e abban az időben, amíg a tagállamuk részére fel vannak függesztve a kifizetések. (Hogy ez miért lenne fontos, arról itt írtunk.)

Varga Judit hisztérikus posztban kelt ki a megállapodás ellen

Az igazságügyi miniszter akként reagált a rendeletjavaslatról szóló megállapodásra, hogy az Európai Parlamentnek a járványhelyzetben sincs jobb dolga, mint hogy

Magyarországot „ideológiailag zsarolja”, illetve az Európai Parlament ezzel veszélyezteti a többéves költségvetés elfogadását.

Utóbbi burkolt beismerése annak a korábbi értesülésnek, hogy valójában a magyar kormány zsarolna a költségvetés vétójával, amennyiben szerinte túl szigorúra sikeredik a jogállamisági mechanizmus. Ezt Varga a posztjában később egyértelművé is teszi. „Az uniós költségvetés egyetlen eleméről sincsen megállapodás addig, amíg az összes eleméről meg nem állapodtunk.” Ő ezek szerint nem ért egyet Petri Sarvamaaval abban, hogy a költségvetésnek és a jogállamisági mechanizmusnak semmi köze egymáshoz.

Varga Facebook-posztja egyébként végig az Európai Parlamentről szól, de érdemes hangsúlyozni: pont arról van szó, hogy az EP és az EU Tanácsának (azaz a tagállamoknak) legalábbis a többsége megállapodott a végleges verzióról, tehát Varga Judit ugyanennyi erővel a más tagállambeli miniszter kollégáit is támadhatná.

NYITÓKÉP: Az Európai Bizottság fotószolgálata