+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. szeptember 29. kedd, 18:06
Azzal volt tele hétfő este a sajtó, hogy a német tanácselnökség teljesen felvizezné az EU-s pénzek jogállamisághoz kötését célzó EU-s javaslatot. Valójában viszont a javaslat távolabb van az Orbánék számára ideálistól, mint eddig bármelyik verziója, ráadásul az Európai Parlament előremutató módosításait teljesen kihúzná a szövegből a Tanács. Elolvastuk a javaslatot, elmagyarázzuk!

Mégse venné annyira komolyan az EU-n belüli jogállamiságot a német kormány, hiszen még a címből is eltűnt a jogállam – jórészt ezzel a felhanggal tálalta a budapesti ellenzéki sajtó azt a hétfői hírt, miszerint az Európai Unió Tanácsát (amelyben az EU-s tagállamok különböző szakminiszterei vesznek részt) ebben a félévben vezető német kormány egy kompromisszumos javaslattal állt elő arra, hogy hogyan kellene megoldani az EU-s pénzek kifizetésének jogállami feltételekhez kötését. A teljes javaslatról eddig nem sokat lehetett tudni, a cikkek leginkább csak az egyébként kötőerővel nem bíró preambulumból idéztek.

 

Kedden aztán Varga Judit igazságügyi miniszter is megszólalt az ügyben, és a Facebook-oldalán panaszkodott arról, hogy a német elnökség valójában az EU szerződéseket módosítaná stikában, egyoldalúan, és a legalapvetőbb jogállamisági elveket felrúgva zsarolná Magyarországot.

 

De ha az ellenzéki sajtó és a kormány is elégedetlen a javaslattal, akkor mégis mi ez az egész?

 

A KOMPROMISSZUMOSNAK SZÁNT NÉMET JAVASLAT FEJLÉCE. A CÍMBŐL KIKERÜLT A JOGÁLLAMISÁG, DE EZ MELLÉKES.

 

Ezért macerás dolog a jogállamiság és a pénz összekötése

 

Az ötlet, hogy csak az a tagállam kaphasson sok EU-s pénzt, ahol a jogállamiság nagyjából rendben van, de legalábbis nem lopják el a nettó befizetők adóeuróit nyakló nélkül, nem tegnapi. Még a Juncker-féle Európai Bizottság állt elő vele 2018-ban: az ő javaslatuk szerint akkor lehetne szó a pénzek felfüggesztéséről, ha egy adott tagállamban olyan, a jogállamiságot érintő általános hiányosságok vannak, amik az EU pénzügyi érdekeit veszélyeztetik.

 

A Juncker-bizottság eredeti verziója azonban számos sebből vérzett: például csak nagyvonalakban határozta meg, hogy mik lehetnek ezek a hiányosságok, ráadásul mindennek a megállapítását maga a mindenhez is értő Bizottság végezte volna el. Nem voltak érdemi garanciák azügyben sem, hogy mi lesz az olyan kedvezményezettekkel, akik nem a Mészáros és Mészáros Kft., hanem mondjuk Karakószörcsög-alsó önkormányzata, amely nem a huszonhatodik felesleges látványberuházásból akar pénzt kilopni, hanem a tíz éve kátyús főutcát felújítani végre.

 

Ahogy az az EU-s jogalkotás rendes menetében történik: a bizottsági javaslat az Európai Parlament elé került, és a képviselők, ha teljesen nem is tökéletesítették a javaslatot, azért sokat javítottak rajta a tavaly tavaszi szavazáson.

 

+ Kicsit bővebben is részletezték, hogy mi számít az EU pénzügyi érdekeit sértő jogállamiság-sértésnek.

 

+ Plusz beleírták például, hogy ne a Bizottság, hanem egy független szakértői testület vizsgálja a gyanított jogállamiságsértéseket.

 

+ Arra is kötelezték volna a Bizottságot, hogy egy mechanizmuson keresztül garantálja, hogy a már megítélt támogatásokat akkor is kifizetik a végső kedvezményezetteknek, adott esetben Karakószörcsög-alsó önkormányzatának, ha az adott tagállam számára amúgy felfüggesztették a kifizetéseket.

 

Más kérdés, hogy ha Karakószörcsög-alsó polgármestere későn kap észbe és épp a felfüggesztés alatt pályázna a kátyútlanításra, akkor bukta volna az egészet, de a dolog jelen állásánál ez sajnos csak részletkérdés.

 

Ugyanis most az történt, hogy

 

a német EU-elnökség konkrétan levegőnek nézte az Európai Parlament által megszavazott összes konstruktív módosítást,

 

és – miután eleve másfél évet kellett várni arra, hogy egyáltalán foglalkozni kezdjen az EU Tanácsa az üggyel – még egy évet visszalépve a Bizottság első verzióját vette alapul. Vagyis a német elnökség azt mondja, hogy kösz, nem kell szakértői testület, majd a Bizottság megmondja a tutit jogállamiságügyben, a végső kedvezményezetteken se kell pörögni egy mellékmondatos, általános említésen kívül, jól van az úgy, ahogy a Bizottság eredetileg javasolta.

 

Tényleg ki lett herélve a javaslat?

 

A német elnökség javaslatának a legnagyobb hibája tehát nem az, hogy kivették a címből a jogállamiságot, meg hogy miket írtak a preambulumba, hanem az, hogy – nem éppen németesen – a javaslat slendriánabb verziójából indultak ki.

 

De persze a módosítási javaslataik közt így is van néhány beszédes: elmondjuk, hogy melyik lényeges, és melyik nem azok közül, amiket felemlegetett a magyar sajtó. 

 

„Kikerült a címből a jogállamiság!”

 

A jó hír, hogy egy jogszabálynak nem a címét, hanem a tartalmát (még pontosabban: nem is a preambulumát, hanem a konkrét cikkelyeket) kell nézni, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy miről is szól. Az, hogy az uniós költségvetés feltételrendszerére utal a cím, még jó is lehet abból a szempontól, hogy

 

talán eggyel kevesebb jogfilozófiai harcot kell megvívni arról, hogy a lopás sérti-e a jogállamiságot vagy nem.

 

+ „Orbánék mehetnek majd az Európai Tanácshoz panaszkodni!”

 

Hogy ennek a súlya mekkora, azt jól jelzi, hogy külön cikkelyt nem is szenteltek neki a javaslatban, csak egy súlytalan preambulumbekezdést. Mivel az Európai Tanács (amiben a „sima” Tanáccsal ellentétben nem a miniszterek, hanem az EU állam- és/vagy kormányfői ülnek, például Orbán Viktor magyar részről) az EU politikai csúcsszerve, ez a húzás némileg azt az üzenetet közvetíti, hogy itt megint egy, a 7-es cikkhez hasonló politikai eljárásról van szó, véletlenül sem kiegyensúlyozott jogi döntésről.

 

Mivel azonban vétójoga nem lesz az állam- és kormányfőknek, hanem csak „meg kell vitatniuk” az ügyet, így ennél konkrétabb dolgot csak egyet üzen az Európai Tanács bevonása: hogy három hónappal el lehet esetleg húzni az eljárást. Az a helyzet viszont, hogy ezt amúgy is el lehetett volna, méghozzá sokkal hosszabb ideig is, hiszen a szerződések általános szabályai szerint a pénzek felfüggesztéséről szóló döntést Magyarország simán az Európai Unió Bírósága elé vihetné, ami három hónapnál valószínűleg tovább is ülne az ügyön.

 

„Orbán most nagyon örül!”

 

Egy dolog tényleg van, aminek Orbánék örülhetnek. Méghozzá az, hogy a jogállam szisztematikus hiányosságai helyett csak a jogállami elvek megsértését büntetnék, ami szigorú nyelvtani értelmezés szerint akár még szigorítás is lehetne, de ha megnézzük a definíciókat, egyértelműen kiderül, hogy nem az. Az eredeti javaslatban olyan, az EU-s pénzek felhasználásához általánosságban és indirekt módon kötődő követelmények is szerepeltek, mint a bíróságok függetlenségének a veszélyeztetése, vagy az, ha általában az állami szervek döntéseivel szembeni jogorvoslat gyakorlatilag nem eléggé hatékony. Ebbe bizony sok minden beleférhet, ezeket viszont most kivették a javaslatból, és

 

csak azok maradtak benne, amik konkrétan a lopással állnak összefüggésben: vagyis például ha kifejezetten az EU-s pénzeket elosztó hatóságok nem működnek megfelelően, vagy a csalás és a korrupció elleni fellépés nem elég hatékony (helló, Polt Péter-féle ügyészség),

 

és a bíróságok függetlensége csak konkrétan ezekkel összefüggésben kerül szóba.

 

Hogy miért nem örül akkor a kormány mégis ennek az enyhítésnek (már persze azon túl, hogy érthető okokból kétkedhetnek, hogy ezen könnyített feltételeknek megfelelne-e a magyar valóság)? Azért, mert ők konkrét, taxatív felsorolást akarnak minden esetre, hogy mikor lehet pénzt elvenni, amint azt a Fidesz egyik EP-képviselője, Deutsch Tamás az Azonnalinak szeptember elején fejtegette.

 

Bagoly mondja verébnek, hogy jogbiztonság

 

Az sem épp a taxatív és egyértelmű szabályok meg a jogbiztonság jele, hogy az eredeti javaslatnak megfelelően az Európai Bizottságra bíznák annak megítélését, hogy fennállnak-e a pénzmegvonás feltételei. Lehet persze joggal gyanakodni az EP által javasolt, és a német tanácselnökségnek köszönhetően most a jelek szerint kútba esett szakértői testületre is, azokba sincs feltétlenül alapjáraton belekódolva a függetlenség, azonban

 

az, hogy a Bizottság mint politikai szerv akar bíráskodni a tagállamok fölött pénzügyi szankciók ügyében, az pontosan az a bicskanyitogató arrogancia, amit itthon nap mint nap megszokhattunk az Orbán-kormánytól.

 

És ha már a pénzmegvonásról szóló döntésnél tartunk: nyáron még azon ment a pörgés, hogy most akkor sima vagy fordított minősített többséggel szavazzon a Tanács (vagyis a tagállami miniszterek) a pénz felfüggesztéséről. A német elnökség ebben tényleg egy kompromisszumot javasol: a Tanács sima többséggel rábólinthatna a mindenhez is értő Bizottság által javasolt szankciókra, ahhoz pedig már minősített többség kéne, ha azokon valamit módosítani (akár súlyosítani, akár enyhíteni) akarna. 

 

Az mindenesetre nem épp a demokrácia diadala, hogy – bár papíron az EU-s jogalkotás arról szól, hogy a Bizottság javaslatára a közvetlenül választott Európai Parlament és a tagállamokat képviselő Tanács együtt hoz döntéseket – a Tanács (vagy legalábbis a német elnökség) nyíltan negligálja az EP által megszavazott módosításokat.

 

Miért nem elég ez a Fidesznek?

 

Úgy látszik, a Fidesznek az sem elég, hogy a címből a forma kedvéért kiirtották a jogállamiságot, hiszen Varga Judit a Facebookon máris azért reklamál, hogy az Európai Tanács csak az EU pénzügyi érdekeinek védelmére adott felhatalmazást. Ez egyébként egyszerűen nem igaz, csak több mondatot kellene a konklúziókban (a 15. oldal végén és a 16. elején) egymás után elolvasni: erre láthatóan se Deutsch, se Varga, se a stábjaik nem hajlandók. Miért is lennének, hiszen akkor kiderülne, hogy Orbán mégse volt olyan tökös a brüsszeli csúcson, mint ahogy azt előadta.

 

Elkezd kilógni a lóláb azon pletykákkal kapcsolatban is, hogy a jogállamisági feltételrendszer miatt a magyar kormány még a koronavírus-válság miatt felvenni szándékozott közös EU-s hitelt is megfúrná. Bár Orbán ezt az utóbbi időben többször cáfolta, kijelentve, hogy támogatjuk a közös hitelfelvételt, érthetetlen, hogy akkor az igazságügyi minisztere miért értekezik arról (ráadásul épp az EU általi zsarolást panaszolva), hogy az EU pénzügyi érdekeit védő vagy jogállamisági (nevezze mindenki, ahogy akarja) javaslat a nehéz gazdasági helyzetbe került tagállamok megsegítését akadályozza. Biztos véletlenül sem azért, mert bárki is bárkit zsarolni akarna…

 

FOTÓ: Angela Merkel és Orbán Viktor 2015-ben. Fotó: OV / FB.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A Miskolc-Tornyosnémeti szakasz elkészülésével teljessé válik Pozsony és Kassa autópálya-összeköttetése Magyarországon keresztül. Az Észak-Szlovákián keresztül épülő autópálya befejezése viszont még nem látszik.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás