+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. október 22. csütörtök, 07:05
Mostanában lett igazán hot topic az EU-ban, hogy ne járjon EU-s pénz olyan tagállamoknak, amelyek megsértik a jogállamiságot és pláne ahol ellopják az EU-s pénzeket. Az ellenzék nagyon örülne, ha ekként megbüntetné Orbánt az EU, pedig ellenzéki vezetésű önkormányzatokra is visszaütne, ha hirtelen elapadnának az uniós források, sőt, az EU mostani pozitív megítélésén is fordíthat a dolog. Mutatjuk, mik az ötlettel a főbb gondok, amikre egyelőre nincs megoldás.

Az EU intézményeiben mostanában egyre élénkebben zajlik a vita arról a felállítandó mechanizmusról, ami lehetővé tenné a tagállamoknak fizetett EU-s támogatások felfüggesztését a jogállamiság megsértése miatt. Kifejezetten olyan jogállamiságsértésekre vonatkozna az új eljárás, amelyek az EU pénzügyi érdekeit sértik – más szóval olyan esetekre, ahol az EU-s pénzeket szisztematikusan ellopják vagy szabálytalanul használják fel.

 

A tárgyalások kimenetele egyelőre kétséges, a célpontja azonban nyilvánvaló. Orbán Viktor kormányát már a 2012-es alkotmányozás és az abban az időszakban véghez vitt médiaszabályozási- és választójogi reformok óta az EU-s értékek, köztük a jogállamiság legfőbb aláásójának tartják az EU-ban. Közben Magyarország rekorderré lépett elő a szabálytalanul felhasznált EU-s pénzek aránya tekintetében az OLAF legfrissebb, 2019-es évre vonatkozó jelentése szerint, a kormányközeli oligarchák pedig az EU-s pénzek legfőbb kedvezményezettjei közt vannak Magyarországon.

 

Miközben az EU olyan eljáráson dolgozik, amely a tagállamoknak járó kifizetéseket jogállamisági feltételekhez kötné, azzal a sajátos dilemmával is szembesül, amivel a nagyhatalmak, mikor nemzetközi szankciókat szabnak ki. Vagyis, hogy

 

hogyan büntessék meg egy állam kormányát anélkül, hogy annak polgárait és az ellenzékét is büntetnék.

 

A BIRN (Balkan Investigative Reporting Network) és az Azonnali közös cikkében bemutatjuk, hogyan árthatnak a pénzügyi szankciók nemcsak a kormánynak, hanem az EU-párti ellenzékének is, amely számos település vezetését elhódította a tavaly őszi önkormányzati választáson. Ezen önkormányzatok közül sokan nem annyira látványos, de alapvető fontosságú projektekre költik az EU-s támogatásokat középületek és utak felújításától kezdve orvosi rendelők vagy épp romák lakta épületek renoválásáig.

 

Míg a magyar ellenzék túlnyomórészt támogatja az Orbán-kormány elleni EU-s szankciókat, közben készülnek arra is, hogy a pénzek felfüggesztése miatt mit kaphatnak a nyakukba. „Persze, hogy az emberek rám lesznek mérgesek, ha ezek a projektek leállnak” – mondja Nyirati Klára, Baja momentumos polgármestere az Azonnalinak. 

 

„Ha valami nem jól működik egy városban, akkor mindig a polgármester és a rendőrkapitány a hibás érte.

 

Szinte senki nem érti itt, hogy hogyan működik ezeknek a projekteknek a finanszírozása.”

 

A szankciók ráadásul az EU megítélését is kikezdhetik Magyarországon. A magyarok nagy többsége jó véleménnyel van az EU-ról. Sokan pedig szintén jó véleménnyel vannak Orbánról is – hiszen végül is háromszor nyert választást kétharmaddal egymás után. „Ha az emberek fejében összekapcsolódik az EU büntetése Magyarországgal szemben és az Orbán-rendszer bűvölete, akkor óriásit fordulhat Magyarországon az EU-pártiak és az EU-ellenesek tábora” – fogalmazott az Azonnalinak Ujhelyi István szocialista EP-képviselő.

 

A Fidesz eközben minden kísérletet következetesen visszautasít az EU-s támogatások jogállamisági alapon történő megvágására, mondván: ez zsarolás.

 

„Nincs B-tervünk”

 

Orbán tíz éve tartó kormányzásával az EU azzal a problémával szembesült, hogy a jogállamisági követelményei csak a csatlakozás előtt álló országokkal szemben hatékonyak. Amint egy ország EU-tagállammá válik, az EU alapértékei ott már nem kényszeríthetők ki hatékonyan, hiába nevezi magát az EU értékközösségnek.

 

Miután Magyarország „illiberális fordulatát” a 7-es cikkes eljárással – amely az EU hivatalos, de nem túl hatékony mechanizmusa az „eltévelyedett” tagállamok megbüntetésére – sikertelenül próbálták megakadályozni, az EU végül pénzügyi szankciók útján próbál a 7-es cikkhez hasonló eredményt elérni. Az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló vita most erősödött fel, amikor a több, mint ezermilliárd eurós következő hétéves költségvetés és a hozzá kapcsolódó 750 milliárd eurós koronavírus-helyreállítási csomag részleteit véglegesítik az EU intézményei.

 

Az EU-s költségvetéstől nagyban függ Magyarország, hiszen jelenleg az EU-s támogatások a magyar GDP több, mint három százalékát teszik ki – ez az egyik legmagasabb arány a tagállamok között. Ezen pénzeknek egy jórésze végül az önkormányzatoknál köt ki. Medve-Bálint Gergő politológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa azt mondja, hogy a magyar önkormányzatok nagyjából ezerhatszáz-milliárd forintot kaptak az EU-tól a 2014-2020 közti költségvetési időszakban, ami becslése szerint nagyjából 15-20 százaléka az ebben az időszakban az országba érkező EU-s támogatásoknak.

 

Az EU-s támogatások különösen fontosak a kisebb magyar falvaknak és városoknak, főleg amelyek nem rendelkeznek fejlett iparral vagy turizmussal. A számukra a helyi adókból és a központi költségvetésből beérkező pénz leginkább csak a mindennapi működésre elég, mondja az Azonnalinak Finta István jogász, közgazdász, az MTA Közgazdaság-és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársa:

 

„Ha ezek a települések nem tudnak EU-s támogatásokra pályázni, akkor a fejlődési lehetőségeik gyakorlatilag megszűnnek.”

 

Nyirati Klára bajai polgármester arról beszélt az Azonnalinak: reményei szerint a jövőben közterek, utak, járdák felújítására pályáznának. A 34 ezres lakosú Duna-parti városnak egész csinos főtere van, csak épp a nagyrészét parkolónak használják. A városközponttól pár sarokkal kijjebb pedig már van jó pár járdaszakasz, ahol kihívás lehet mondjuk babakocsival vagy kerekesszékkel közlekedni.

 

A BAJAI TEMETŐ ELŐTT MÁR ELKEZDTÉK A JÁRDAFELÚJÍTÁST, DE SOK SZAKASZRA RÁFÉRNE MÉG. FOTÓ: BAKÓ BEA / AZONNALI

 

Nyirati a Momentum színeiben lett polgármester a tavaly októberi választáson, leváltva az addigi fideszes vezetést, és megörökölve attól számos, folyamatban lévő EU-finanszírozott projektet, nagyokat és kisebbeket egyaránt. Mint mondta, csak a nagyobb projektek, köztük az új piactér vagy az ipari park, összesen úgy 4-5 milliárd forintot tesznek ki, ami a város éves költségvetésének nagyjából a fele. „Ha felfüggesztik az EU-s kifizetéseket, egyik projektet sem fogjuk tudni befejezni, nem lesz pénzünk fejlesztésekre” – mondta Nyirati az Azonnalinak.

 

A Nógrád megyei Endrefalván, Budapesttől száztíz kilométerre északkeletre az EU 125 millió forinttal támogatja egy új orvosi rendelő kialakítását. Jelenleg a falu ezerkétszáz lakóját egy lerobbant épületben látják el, ráadásul mivel állandó orvos nincs a faluban, a rendelő csak heti néhány napon működik pár órára, amikor az orvosok a környező településekről átjárnak rendelni.

 

Egyikük Hargita Gyöngyi gyermekorvos, aki egy repedezett falú kis szobában látja el a betegeit. Az Azonnalinak azt mondta: leginkább egy hangszigetelt ajtónak örülne: „ha a gyerekek zajonganak odakint a váróban, még a beteg szívverését se tudom rendesen meghallgatni”.

 

Endrefalvát egyébként egy független polgármester vezeti. A falu megbízott jegyzője, Murányi Zoltán azt mondta, abban reménykedik, hogy az új rendelő odavonz majd egy állandó orvost is, aki hajlandó lenne folyamatosan a faluban dolgozni. Mint mondta, az EU-s támogatás összegét a projektre októberben utalták át a falu számlájára, a közbeszerzéseket pedig tavasszal fogják kiírni.

 

Arra a felvetésre, hogy mi lett volna, ha felfüggesztik az EU-s kifizetést, úgy válaszolt: „Nem volt B-tervünk.”

 

EZ AZ EGYKORI KOCSMA ÉPÜLETE ENDREFALVÁN, ÖNKORMÁNYZATI TELKEN. NAGYON ROSSZ ÁLLAPOTBAN VAN, ÚGYHOGY LEBONTANÁK ÉS A HELYÉRE ÉPÍTENÉK FEL EU-S TÁMOGATÁSBÓL AZ ÚJ ORVOSI RENDELŐT. FOTÓ: BAKÓ BEA / AZONNALI

 

Mekkora a kormány hatalma EU-s pénzügyekben?

 

Az EU-s pénzekre vágyó önkormányzatoknak nem közvetlenül Brüsszelhez, hanem a magyar pénzügyminisztériumhoz kell a támogatásért pályázniuk. Ez nem azért van így, mert Orbán annyira autoriter lenne, hanem általános gyakorlat az EU-ban: a legtöbb tagállamban egy központi szerven keresztül osztják az EU-s pénzeket.

 

Ha egy projektre elnyerték az EU-s támogatást, akkor a pénzt az adott tagállam költségvetéséből fizetik ki az önkormányzatnak és azt később téríti meg az EU a tagállamnak. „A tagállamok gyakorlatilag előfinanszírozzák ezeket a projekteket a saját költségvetésükből, ugyanis az Európai Bizottság csak utólag fizet, miután a projekt lezárult és a számlákat elküldték Brüsszelbe” – magyarázza Medve-Bálint Gergő politológus a Társadalomtudományi Kutatóközponttól az Azonnalinak. Mint mondja, az önkormányzatok gyakran nincsenek is azzal tisztában, hogy az így keletkező „ideiglenes hiányt a központi költségvetés fedezte”.

 

Vagyis a központi kormány egyrészt közvetítőként lép fel az EU-s pályázatoknál, másrészt pedig garantálja is a köztes időben a pénzt, amíg Brüsszelből át nem utalják azt.

 

Ennek a rendszernek köszönhetően a kormány fölényben van az EU-s pénzekre szoruló önkormányzatokhoz képest. A kérdés az, hogy kihasználná-e ezt a helyzetet a Fidesz, ha Magyarország egyszer csak nem kapna EU-s pénzeket.

 

Eddig a Fidesz távol tartotta magát a lehetőségtől, hogy elvágja az ellenzéki településektől az EU-s támogatásokat. Az Azonnali által megkérdezett ellenzéki polgármesterek azt mondják: nem blokkolta a kormány a támogatásaikat, habár a fideszes településekkel sokszor sokkal nagylelkűbb volt.

 

„Talán meglepőnek hangzik tőlem, de alapvetően jó az együttműködésünk a pénzügyminisztériummal, számos fontos projektre nyertünk EU-s pályázatot” – mondja a DK-s Baracskai József, aki tíz éve polgármestere a hatezer fős nyugat-magyarországi kisvárosnak, Zalaszentgrótnak. A városközpontban számos olyan felújított vagy felújítás alatt álló épületet mutatott az Azonnalinak – köztük a városházát –, amely részesült az EU-s támogatásokból.

 

BARACSKAI JÓZSEF ANNAK AZ ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ, ROMÁK LAKTA BÉRHÁZNAK AZ UDVARÁN, AMIT EU-S PÉNZBŐL AKARNA FELÚJÍTTATNI. FOTÓ: BAKÓ BEA / AZONNALI

 

Azonban a kapcsolat Budapesttel mégsem teljesen sima. Baracskai elmondta, hogy a pénzügyminisztériumnak három évbe telt feldolgozni egy pályázatot egy EU-s finanszírozású projektre: egy, romák által lakott épület felújítására Zalaszentgrót peremén. A korábbi téglagyár egykori szolgálati lakásaiban nincs megfelelő csatornázás és fűtés: a lakók fával fűtenek. Baracskai felidézte: eredetileg 140 millió forintos támogatásra pályáztak 2016-ban, de csak mostanában nyerték meg a pályázatot. A köztes időszakban, mint mondja, a becsült költségek megemelkedtek.

 

Tekintetbe véve, hogy milyen mértékű munkálatokat kellene elvégezni az épületen, a polgármester most abban gondolkodik, hogy inkább másik ingatlanokban helyezné el a lakókat a felújítás helyett. Az egyik ott lakó roma nő nem szívesen maradna az épületben akkor sem, ha azt felújítanák. Mint azt az Azonnalinak elpanaszolta:

 

„Az ember hiába próbálna normálisan élni, itt nem lehet!”

 

„A gonosz EU megbünteti a magyarokat”

 

Bár annak nincs jele, hogy a zalaszentgróti projekt kifejezetten politikai okok miatt húzódott volna el, az ilyen késések is megmutatják, mennyire ki vannak téve az önkormányzatok a kormánynak az EU-s támogatások terén. Elemzők szerint ha a támogatásokat elvágnák, annak főleg az olyan projektek, mint a romák által lakott társasház felújítása esnének áldozatul.

 

Az EU-s pénzek felfüggesztése esetén a kormány valószínűleg biztosítaná a pénzügyi hátteret a „fontos infrastrukturális beruházásoknak”, amelyeket továbbra is előfinanszírozna a központi költségvetésből, amennyire ezt anyagilag megengedheti – véli Medve-Bálint Gergő, a Társadalomtudományi Kutatóközpont politológus kutatója. Azonban szerinte ez „kisebb projektek esetén, mint a társadalmi felzárkóztatás hátrányos helyzetű területeken, nem túl valószínű”.

 

AZ ILYEN HÁZAK FELÚJÍTÁSA LEHET AZ ELSŐ, AMIT EL KELLENE ENGEDNI, HA TÉNYLEG FELFÜGGESZTIK AZ EU-S PÉNZEKET. FOTÓ: BAKÓ BEA / AZONNALI

 

Az viszont nagyon is valószínű, hogy a Fidesz politikai tőkét próbálna kovácsolni a szankciókból, arra használva őket, hogy elhiteltelenítse az ellenzéket és az EU-t. Egyrészt azokat az ellenzéki polgármestereket, akik az EU-s támogatások hiányában nem tudnak a városaikban fejlesztési projekteket befejezni, vagy egyáltalán megcsinálni, könnyű lesz alkalmatlannak feltüntetni. Másrészt, amint azt Vasali Zoltán politológus, az IDEA Intézet elemzője mondta az Azonnalinak,

 

a szankciókat úgy is beállíthatja majd a kormány, hogy „a gonosz EU politikai okokból bünteti meg a magyarokat”.

 

A Pénzügyminisztérium nem reagált a kérdéseinkre azzal kapcsolatban, hogy mit tenne, ha tényleg felfüggesztenék az EU-s kifizetéseket. Bár a minisztériumnak van egy államtitkára, aki kifejezetten az EU-s források felhasználásáért felelős, a minisztérium sajtósa ismételt érdeklődésünkre azt közölte telefonon, hogy a minisztérium nem illetékes a kérdésben.

 

Van más is, ami okot ad a gyanúra, hogy a Fidesz a pénzügyi hatalmát az ellenzék gyengítésére használná fel, ha a szankciók bekövetkeznek. Egyrészt az önkormányzatok felé mutatott fölényes hozzáállást mutatja az is, hogy a Fidesz a kormányzása alatt fokozatosan hatásköröket vett el az önkormányzatoktól, ami oda is vezetett, hogy kevesebb feladatra kevesebb pénz jut nekik.

 

Ráadásul a 2019-es önkormányzati választáson aratott ellenzéki siker óta a kormány konkrétabban is megmutatta, hogy hajlamos pénzt elvonni ellenzéki városoktól: elég csak a „speciális gazdasági övezetekről” szóló törvényre gondolni, amelynek köszönhetően a kormány az önkormányzatok területén maga alakíthat ki ilyen zónákat, átcsoportosítva onnan az adóbevételeket a kivétel nélkül fideszes vezetésű megyei önkormányzatokhoz.

 

Gyakorlatilag ezt lépték meg – csak még a járványügyi veszélyhelyzet alatti ideiglenes rendelet alapján – Göd esetében is, ahol a Samsung-gyárat „vonták ki” ekként a város fennhatósága alól, elvonva ezzel a város bevételeinek a harmadát. A különleges gazdasági övezeteket az ellenzék a kormány politikai fegyverének tekinti, míg a Fidesz a bevezetéskor azzal érvelt: pusztán a városok és falvak közti igazságosabb újraelosztásról van itt szó.

 

Lobbizás a közvetlen EU-s pénzekért

 

A magyar ellenzék nagyban támogatja az EU-s pénzügyi szankciók lehetőségét Orbánnal szemben annak ellenére is, hogy ennek következtében az önkormányzatok zsebéből is kivehetik a pénzt, ami politikailag is visszaüthet. Mindez jól mutatja az ország megosztottságát is, és azt: Orbán ellenfelei bármit hajlandók kockáztatni, hogy eltávolítsák őt. A cikkhez megszólaltatott polgármesterek pártjai, a Momentum és a DK rendszeresen úgy festik le az EU-t, mint a magyar emberek szövetségesét a korrupt és autoriter kormány elleni harcban.

 

A 2019-ES EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSI KAMPÁNYBAN A DK NEM BONYOLÍTOTTA TÚL A KÉRDÉST: ORBÁN VAGY EURÓPA?

 

Vasali Zoltán az IDEA Intézet elemzője azt mondja: politikailag veszélyes lenne most már az ellenzéki pártoknak meggondolniuk magukat a pénzügyi szankciókkal kapcsolatban: „ki kell tartaniuk amellett, hogy a pénzek felfüggesztése helyes, és nem hazaárulás ezt támogatni”.

 

És persze úgy könnyű támogatni a szankciókat, hogy egyelőre kétséges, alkalmazzák-e őket valaha.

 

Az EU-ra jellemző összetett és hosszadalmas döntéshozatal miatt sok politikus kételkedik abban, hogy valaha elfogadnak-e egyáltalán ilyen intézkedéseket. Ahogy Baracskai József zalaszentgróti DK-s polgármester fogalmazott az Azonnalinak: még ha meg is állapodnak a szankciók alapjául szolgáló EU-s rendeletben, „akkor is az egész sokáig fog tartani és nehéz lesz kikényszeríteni”.

 

Ezt a véleményt osztják egyébként a másik oldalon is. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere szűkszavúan csak annyit közölt sajtósa útján érdeklődésünkre: semmilyen hivatalos információja nincs arról, hogy az EU-s pénzek felfüggesztése „reális lehetőség lenne”.

 

Hogy ne veszítsék el a fejlesztéseik legfőbb anyagi forrásait, az ellenzéki politikusok egy olyan alternatív rendszer kialakításába helyezték a hitüket, ami lehetővé tenné nekik, hogy a kormányt megkerülve közvetlenül Brüsszelben pályázhassanak a pénzekre. „A pénzügyi büntetés alapvetően jó ötlet” – mondta az Azonnalinak Nyirati Klára bajai polgármester. Szerinte ugyanis így a korrupció és a pazarlás lehetősége is lecsökkenne olyan nagy volumenű projekteknél, amelyeket a kormány felügyel. Azonban, mint mondta,

 

„az önkormányzatokat nem kellene büntetni, lehetővé kellene tenni nekik, hogy közvetlenül pályázzanak a támogatásokra”.

 

Ezeket az aggodalmakat részben úgy tűnik, az Európai Parlament is elismeri, hiszen a még csak tervben lévő rendelethez tavaly elfogadtak többek közt egy olyan módosítást is, amely egy külön panaszeljárást garantált volna a kedvezményezetteknek a Bizottságnál arra az esetre, ha a felfüggesztés miatt nem kapnák meg a kormányaiktól a számukra már megítélt támogatásokat.

 

Azonban bizonytalan, hogy ez a garanciális elem túléli-e az intézményközi tárgyalásokat és bekerül-e majd a végleges szabályai közé annak a mechanizmusnak, amely a kifizetések jogállamisági alapon történő felfüggesztését szabályozza majd.

 

Az Európai Unió Tanácsa részéről legutóbb napvilágot látott dokumentum ilyen garanciákat nem részletez, de még ha benne is maradna ez a panaszeljárás a végleges verzióban, az sem segítene azokon az önkormányzatokon, amelyek a felfüggesztés időszakában akarnának újabb pályázatokat benyújtani.

 

Az ellenzék mindenesetre próbál az EU-ban lobbizni ezért. A hétvégén Budapest és harminc másik ellenzéki vezetésű település jelentette be, hogy helyi népszavazásokat kezdeményeznek azért, hogy az EU koronavírus-mentőcsomagjának a felét közvetlenül az önkormányzatoknak osszák szét. Karácsonyék bejelentése szerint számos más európai város is támogatja a kezdeményezést, azonban azt is látni kell, hogy egy helyi népszavazás eredménye sem a kormányra, sem az EU-ra nézve nem kötelező, így kérdéses, hogy ezzel meg lehet-e győzni Brüsszelt.

 

Több megfigyelő kételkedik nemcsak abban, hogy az EU belemenne a pénzek közvetlen elosztásába, de abban is, hogy egyáltalán meg tudna birkózni ezzel az adminisztratív feladattal. „Még ha csak egy vagy két tagállam számára függesztik is fel a támogatásokat, az Európai Bizottságnak nem lenne arra kapacitása, hogy lebonyolítsa az önkormányzatok közvetlen pályáztatását, ugyanis a Bizottság bürokráciája egyáltalán nem olyan hatalmas, mint ahogy azt az emberek elképzelik” – mondta az Azonnalinak Medve-Bálint Gergő politológus.

 

Erre a felvetésre válaszul a közvetlen pályáztatást támogató német zöld EP-képviselő, Daniel Freund úgy válaszolt az Azonnalinak:

 

a plusz adminisztratív költség így is sokkal kevesebb lenne, mint az az összeg, ami most elveszik a korrupció miatt.

 

 

Ha az EU lehetővé tenné a közvetlen pályázást az önkormányzatoknak, az persze azt is jelentené, hogy a fideszes önkormányzatoknak ugyanúgy joga és lehetősége lenne pályázni, mint az ellenzékieknek, miközben az országnak fizetett pénzek a Fidesz-kormány tevékenysége miatt lennének felfüggesztve. Felmerül a kérdés, hogy akkor nem tenné-e ez értelmetlenné végső soron a szankciót.

 

Az IDEA Intézet elemzője, Vasali Zoltán szerint semmiképp sem: szerinte Orbánék büszkeségét ez nagyon is megrázná. „A kormány hiperérzékeny minden egyes euró elosztására.

 

Ha elvesztenék a kontrollt a pénz egy bármilyen kis része fölött is, az persze nem döntené meg a kormányt, de azért hatalmas politikai veszteség lenne.”

 

Az ellenzéken belül két véglet között mozog annak a megítélése, ahogy az EU kezeli a „magyar helyzetet”, mondja Ujhelyi István szocialista EP-képviselő. Az egyik narratíva felrója az EU-nak, hogy képtelen Orbánt megfékezni, a másik pedig megváltóként várja, hogy az EU végre megbüntesse a miniszterelnököt. „Egyik megközelítés sem pontos. A politikai helyzetet nekünk magunknak kell megoldanunk, nem várhatunk az EU-ra, hogy megoldja helyettünk a problémáinkat” – mondta erről Ujhelyi.

 

Egyelőre úgy tűnik, hogy az EU-s intézmények előbb-utóbb megállapodnak valamilyen mechanizmusban a jogállamiságsértések pénzügyi szankcionálására. Az viszont egyelőre kérdéses, hogy ez mennyire lesz szigorú, mennyire lesz nehéz kikényszeríteni, és hogyan fogják biztosítani, hogy az önkormányzatok ne essenek el a nekik járó támogatásoktól – már ha fogják egyáltalán.

 

A cikk a BIRN (Balkan Insight Investigative Reporting) Fellowship for Journalistic Excellence programjának keretében készült az ERSTE Alapítvány támogatásával. Az eredeti, angolnyelvű verziót Neil Arun szerkesztette.

 

NYITÓKÉP: Sanja Pantic / BIRN

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt azért megtudhattuk a kormányinfón, hogy jövőhét szerdáig nem várhatóak további járványügyi szigorítások.

November végén már véget is ért volna a határzár, de a magyar kormány másképp döntött, így idén biztosan nem utazhatunk rendesen külföldre.

Az elzászi nagyváros idegenforgalma keményen megszenvedi emiatt a koronavírus-válságot, érvel a francia kormány. Az EP vezetését mindez irritálja.

Igazi ritkaságot kaptak lencsevégre Délnyugat-Románia egyik erdejében. A szakemberek is csak ámulnak, és azt gyanítják, hogy az állat tőlünk szökhetett át Romániába.

Szerinte ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A román egészségügyi rendszer éppen összeomlóban van, sorra betelnek a kórházak intenzív osztályai. Közben pedig azt kommunikálják, hogy a járvány terjedését sikerült megállítani.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás