Se a Tanács, se a Fidesz pártcsaládja nincs elájulva a német jogállamiság-javaslattól

Nyolc tagállam nem engedné a német elnökséget tárgyalni az EU-s pénzekről és a jogállamiságról, az Európai Néppárt pedig nagyobb szigort szeretne: azt ígérik, kemény tárgyalások lesznek.

Kedden írtunk az Azonnalin részletesen a tagállami miniszterek alkotta Európai Unió Tanácsát ebben a félévben vezető német elnökség által beterjesztett, hozzánk is eljutott javaslatról, amely egy kompromisszumos megoldás akar lenni abban a vitában, hogy pontosan milyen jogállamiságsértések esetén lehessen megvonni egy tagállamtól az EU-s támogatásokat.

A német elnökség az Európai Parlament eddigi módosításait teljesen figyelmen kívül hagyta, és az eredeti bizottsági javaslatból kiindulva egy olyan megoldást szorgalmaz, hogy kifejezetten csak az EU-s pénzek szabálytalan felhasználását érintő jogsértéseket lehessen pénzmegvonással büntetni, és a címből is kikerült a jogállamiság, ehelyett inkább az EU pénzügyi érdekeinek védelmét hangsúlyozzák. Ehhez képest azonban nem csak az ellenzéki sajtó, de a kormány is elégedetlenül fogadta a javaslatot: Varga Judit igazságügyi miniszter például az EU-szerződések egyoldalú módosításáról és zsarolásról posztolt felháborodva a Facebookon.

Amint arról keddi cikkünkben is írtunk: a legfeltűnőbb a német tanácselnökség javaslatában az, hogy bár az EU-s jogalkotás elvileg az Európai Parlament és a Tanács párbeszédén alapszik, ezúttal az Európai Parlament által plenáris ülésen megszavazott módosításokat egytől egyig negligálták a javaslatban.

Az Azonnali ezért megkérdezett néhány magyar EP-képviselőt, és a Fidesz frakcióját, az Európai Néppártot, hogy mit szólnak ehhez.

A fideszesek nem nyilatkoznak, a Néppárt kemény vitát ígér

„Ez csak a kezdete a Tanáccsal való tárgyalásoknak.

– írta érdeklődésünkre Pedro Lopez, az Európai Néppárt EP-frakciójának szóvivője. A Néppárt, amelynek felfüggesztve ugyan, de a Fidesz is tagja, egy olyan megoldást támogatna, ahol a jogállamiságra, a demokráciára és az alapvető jogokra egyaránt vonatkozó feltételrendszert állapítanak meg az EU-s költségvetésből való kifizetésekre. Lopez szerint „az európai értékek nem eladók”, és egy depolitizált mechanizmust szeretnének.

Viszont a néppárti szóvivő válaszából az is kiderült: egyelőre nagyon távol van a folyamat attól, hogy konkrét módosításokról alkudozzanak.

– írta az Azonnalinak Lopez, aki szerint teljesen mindegy, mi a címe a javaslatnak, a lényeg az, hogy a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszer teljes mértékben benne legyen.

Az Azonnali által megkérdezett, egyelőre még szintén a Néppártban ülő fideszes EP-képviselők visszautasították, hogy nyilatkozzanak az ügyről. Deutsch Tamás röviden csak annyit közölt, hogy Varga Judittal ért egyet, Hidvéghi Balázs pedig arra hivatkozott, hogy ez a tagállamok dolga, ő inkább a Bizottság – egyébként semmiféle normatív kötőerővel nem bíró – jogállamiság-jelentésével foglalkozik.

Az ellenzékből van, aki belemenne ebbe a kompromisszumba, van, aki szigort akar

Nem egységes a kérdésben az európai balközép S&D-frakció sem, már ami azok magyar tagjait érinti. Az MSZP-s Ujhelyi István egyáltalán nem tartja tragikusnak a német javaslatot, szerinte jó, hogy végre lépett az ügyben a Tanács, a tragédia a további halogatás lett volna – ezzel arra utalt, hogy az elmúlt egy évben sem a horvát, sem az azt megelőző finn tanácselnökség nem vette napirendre az ügyet. 

Ujhelyi azért bizakodó, mert szerinte a lényeges dolgok – például a végfelhasználók védelme –, még ha félmondatok szintjén is, benne vannak a javaslatban, és ezeket lehet a jogszabályon kívül, mondjuk a konkrét támogatási szerződésekben is konkretizálni majd.

– mondta az Azonnali kérdésére Ujhelyi, aki szerint bár nyilván az Európai Parlament a nemtetszését fogja kifejezni, az is mutatja, hogy a németek jól lőtték be a kompromisszumot, hogy a magyar kormány „elkezdett hisztizni”.

Nem lenne ennyire rugalmas a szintén az S&D-ben ülő Demokratikus Koalíció EP-képviselője, Rónai Sándor, aki az Azonnalinak úgy nyilatkozott: számukra a kompromisszumos megoldás akkor elfogadható, ha a jogállamiság hangsúlyosan szerepel a szövegben. Mint mondta, a frakciónak lesz ellenjavaslata, és az Azonnali harmadik rákérdezésére nagy nehezen azt is elárulta: jelen formájában a javaslatot nem szavazná meg.

A liberális Renew Europe frakcióban ülő momentumosok, Donáth Anna és Cseh Katalin elég egyértelműen kifejezték a csalódottságukat az Azonnali érdeklődésére: 

Azt írták: nem fognak engedni rossz kompromisszumoknak, a német elnökség javaslatával pedig az a baj, hogy „nem egyértelmű, több olyan pontja is van, ami súlyos értelmezési kérdéseket nyit ki”, és mivel több javaslat is az asztalon van, azt sem tudják még, hogy pontosan miről kell majd szavazni. Nekik az a fontos, hogy a jogsértések ne maradjanak megválaszolatlanul, de végül ne a végfelhasználókat, a magyar embereket büntessék.

CÍMLAPFOTÓ: Donáth Anna (fotó: Genevieve Engel / EP), Ujhelyi István (fotó: Emilie Gomez / EP) és Rónai Sándor EP-képviselők (fotó: Christian Creutz).