+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. július 21. kedd, 08:00
Megállapodtak az Európai Unió tagállamainak vezetői a következő hétéves költségvetési ciklus és a koronavírus-járvány utáni segélyalap kereteiről. A jogállamisági kérdésben engednie kellett Orbán Viktornak, de nem lehet elégedetlen.
Deal!

 

– írta ki Twitterén Charles Michel, az Európai Tanács belga elnöke kedden hajnalban, utalva ezzel arra, hogy az EU állam- és kormányfői pontot tettek a péntek óta tartó tanácskozásuk végére, és megegyeztek az Unió következő hétéves költségvetési ciklusának és a koronavírus-járvány gazdasági mentőcsomag részleteiről.

 

 

A megegyezést több vitás kérdés is hátráltatta: a „fukar” országok közé tartozó Ausztria és Hollandia például sokallták a válságkezelő csomag vissza nem térítendő támogatásként nyújtandó részét.

 

A teljes, 750 milliárd eurót kitevő összeg így végül megmaradt, de a vissza nem térítendő támogatás összege 500-ról 390 milliárdra csökkent a visszakozó országok nyomására.

 

További 360 milliárd euró hitelként áll rendelkezésre a tagállamoknak.

 

A következő hét év, 2021-27 közötti költségvetéséről is megállapodtak a tagállami vezetők: e szerint 1074 milliárd  euró finanszírozási alap áll majd rendelkezésre gazdáknak, az egyes régióknak, vállalkozásoknak vagy éppen kutatóknak.

 

Mi lesz a jogállamisági feltétellel?

 

„Ha nem lesz megállapodás, nem az én hibám, hanem a holland fickóé!” – mondta újságíróknak hétvégén Orbán Viktor, miután az egyeztetéseken Mark Rutte holland miniszterelnök kardoskodott leginkább amellett, hogy a támogatások kifizetését kössék szigorú jogállamisági feltételekhez.

 

A kérdésben végül mindenki engedett a követeléseiből. A Frankfurter Allgemeine Zeitung EU-s diplomatákra hivatkozva azt írja, hétfőn több tagállam, köztük Németország és Franciaország egyes kelet-európaiakkal dolgozott ki egy koncepciót, amelyet este aztán Krisjanis Karins lett miniszterelnök mutatott be a többi 27 ország vezetőjének, akik ezt elfogadhatónak is találták.

 

A végső megállapodásba bekerült ugyan a jogállamisági feltétel, de hogy mennyire lesz alkalmazható, az majd a konkrét EU-s jogszabály elfogadásakor fog kiderülni, ami a minisztereket tömörítő Tanács és az Európai Parlament dolga.

 

Arról ugyanis nem határoztak a tagállamok, hogy pontosan mi alapján döntenének a jogállamisági kritériumokról. Az Európai Tanács által kedd hajnalban közzétett konklúziókban a jogállamiság kapcsán csak annyi szerepel: az Európai Tanács hangsúlyozza az EU pénzügyi érdekeinek tiszteletben tartását és a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát. Az ugyanakkor eldőlt, hogy jogállamiságsérelem esetén a pénzek felfüggesztéséről szóló konkrét döntést az Európai Bizottság javaslatára az Európai Tanács minősített többséggel hozhat meg – ehhez a tagállamok 55 százalékának és az uniós állampolgárok legalább 65 százalékát kitevő országoknak a szavazatára lenne szükség.

 

Ebben a magyar miniszterelnöknek kellett engednie: ő egyhangú döntéshez kötötte volna a jogállamisági kérdésekhez kötött kifizetéseket, ami egyébként az uniós jog működésének fényében teljesen irreális felvetés.

 

Orbán Viktor szerint nem fogják vizsgálni a jogállamisági kérdéseket

 

A megállapodás megszületése után kedden reggel Orbán Viktor a Facebookon üzente követőinek, hogy „kiharcoltuk”. A megállapodás bejelentése után pedig közös sajtótájékoztatót is tartott a lengyel miniszterelnökkel, Mateusz Morawieckivel, ahol a Politico tudósítása szerint a magyar miniszterelnök elmondta, hogy

 

a siker, hogy Magyarország mellett Lengyelország is több pénzt kap a következő költségvetési ciklusból, az lengyel kollégájának köszönhető,

 

aki Orbán elmondása szerint a V4-ek vezetője volt a tárgyalások során. Orbán szerint a megállapodás bizonyítja, hogy ha határozottan lép fel a lengyel és a magyar vezetés, akkor nincs ellenség, aki sikeres lehet ellenük – tette hozzá a magyar miniszterelnök. Ugyanakkor újságírói kérdésre, hogyan sikerült Orbánnak több pénzt kiharcolnia, arra már azt válaszolta, hogy ez maradjon az ő titka. „Van néhány előnyöm, ami abból fakad, hogy én öreg vagyok és nem ez volt az első csúcstalálkozóm. Hét éve is ugyanígy tettem.”

 

Orbán emellett győzelmet hirdetett: szerinte ugyanis a lengyelekkel közösen sikerült elérni azt, hogy a jogállamisági kérdéseket ne vegyék figyelembe a kifizetések kapcsán, bár ez így önmagában nem teljesen igaz. „A tárgyalások alatt, ugyan azt nem mondanám, hogy megaláztak, de mindenesetre megpróbáltak kioktatni minket jogállamisági kérdésekből” – véli Orbán, majd hozzátette, hogy szerinte „nem elfogadható, hogy olyanok, akik örökölték a jogállamiságot, kritizálnak minket, szabadságharcosokat, akik a nehéz kommunista időkből származnak. Senki sem oktathatja ki a Szolidaritás Mozgalom nemzetét vagy az '56-os szabadságharcosok nemzetét” – fejezte be gondolatait Orbán Viktor.

 

NYITÓKÉP: Európai Tanács

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

A szokásos ellenzéki tüntetés mellett a hétvégén a rezsim mellett is lesz egy tüntetés.

A zoknik azonban kevesebb, mint 2000 eurót értek.

Az iskolák nagy részében meg bevezetik a távoktatást.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Ha vannak megunt ruhadarabjaid, akkor most elcserélheted őket. A gazdátlanul maradt ruhákat jótékony célokra ajánlják majd fel. Október 24, Auróra.

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás