+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. szeptember 4. péntek, 07:00
Azt hiszed, hogy az Európai Tanács júliusi ülésén minden akadály elhárult a közös EU-s hitelfelvétel elől? Nagyon nem, ugyanis a hitelfelvételt számos tagállam parlamentjének, így a magyarnak is jóvá kell hagynia. Brüsszeli körökből most az szivárgott ki, hogy Orbán újra azzal zsarol: megfúrná az ötletet azért, hogy ne lehessen az EU-s pénzek kifizetését jogállami feltételekhez kötni. Mi lehet még ebből? Utánajártunk!
Magyarország azzal fenyeget, hogy megfúrja a koronavírus miatti EU-s mentőcsomagot a jogállamiság miatt

 

– írta a Politico egy szerdai cikkében. EP-képviselők és illetékesek beszámolóira hivatkozva azt írják: azzal fenyeget a magyar kormány Brüsszelben, hogy a magyar parlament nem fogja elfogadni az EU közös hitelből finanszírozandó, a koronavírus miatti válság enyhítését célzó mentőcsomagot, ha nem úgy alakítják az EU-s pénzek kifizetését jogállamisági feltételekhez kötő javaslatot, ahogy az nekik tetszik.

 

Mi ez az egész már megint, amikor júliusban az Európai Tanácsban már megállapodtak?

 

Az egész zsarolósdi már korábbról ismerős lehet azoknak, akik júliusban a strandon fekvés közben is olvasták a híreket. Akkor az Európai Tanács emlékezetes júliusi ülésekor – amire Orbán külön felhatalmaztatta magát a parlamenttel, bár a magának szabatott feltételeket nem sikerült teljesítenie, egyet se – az EU-s állam- és kormányfők megállapodtak a követező többéves EU-s költségvetés fő számairól, a közös hitelfelvételről, és arról, hogy lesz jogállamiságon alapuló feltételrendszer az EU-s pénzek kifizetésénél.

 

Orbán már erre az ülésre is magabiztosan úgy érkezett, hogy őt aztán ne nézzék baleknak, és tessék elfelejteni a hetes cikkes eljárást meg a kormánykritikus civilek közvetlen EU-s támogatását. A végén aztán azt sikerült az ügyben kiharcolnia, hogy a már évek óta napirenden lévő jogállamisági mechanizmus továbbra is napirenden maradt, a közös hitelfelvételre is rábólintottunk.

 

De ha egyszer már rábólintott, akkor hogyan táncolhat most vissza?

 

Hát úgy, hogy a közös EU-s hitelfelvétel különleges helyzetet teremtett. Magát a többéves költségvetést ugyanis csak az EU-s intézményeknek kell elfogadniuk, azonban most nemcsak a költségvetésről van szó, hanem a New Generation EU néven emlegetett 750 milliárd eurós, koronavírus miatti mentőcsomagról is, amit az EU hitelből fog finanszírozni.

 

Mivel a hitelfelvétel az EU saját forrásainak a növelését jelenti, a szabályok szerint ehhez már szükséges a nemzeti parlamentek hozzájárulása is

 

– legalábbis azokban a tagállamokban, amelyeknek a saját joga ezt előírja, így mondjuk Magyarországon is.

 

Orbán zsarol, vagy az Európai Parlament?

 

Felhívtuk az ügyben Deutsch Tamást, a Fidesz EP-képviselőjét, hogy megtudjuk: tényleg támaszt-e plusz feltételeket Magyarország a hitelcsomag parlamenti elfogadásához. A képviselő azzal kezdte, hogy a Politico félreérti vagy félremagyarázza a dolgokat, hiszen

 

Deutsch szerint itt valójában az Európai Parlament az, aki zsarol, nem a magyar kormány.

 

Ezt arra alapozza, hogy az EP állásfoglalása szerint a képviselők (legalábbis többségben) ragaszkodnak ahhoz, hogy felállítsanak egy pénzügyi szankciós mechanizmust, és ennek érdekében akár a többéves pénzügyi keretre is nemet mondanak. Erről pár nappal az ominózus Európa Tanács-ülés után szavaztak a képviselők.

 

Deutsch szerint ez azt jelenti, hogy nem Magyarország az, aki veszélyezteti a koronavírus miatti mentőcsomag időben való elfogadását, hanem az Európai Parlament, méghozzá azzal, hogy ennyire ragaszkodik a jogállamisági mechanizmushoz.

 

DEUTSCH TAMÁS AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN. FOTÓ: GENEVIEVE ENGEL / EP

 

Kérdésünkre viszont Deutsch elismerte: Magyarországnak is vannak feltételei a mentőcsomaggal kapcsolatban.

 

Méghozzá az, hogy a jogállamisági mechanizmus – amit Deutsch következetesen az EU pénzügyi érdekeit védő mechanizmusnak nevez és visszautasítja a jogállamiság emlegetését e téren – tartalmazzon normatív, egyértelmű és kimerítő felsorolást arra nézve, hogy pontosan mi az, ami az EU pénzügyi érdekeit sérti és egy tagállam pénzügyi szankcionálását vonhatja maga után. Szerinte ez a kérdés amúgy is megfelelően le van már most is szabályozva, és nem lenne szükség további szabályokra, de évek óta „hisztériakeltés” zajlik a kérdésben.

 

Arra a kérdésre, hogy eszerint ha hiányoznak ezen konkretizált elemek, akkor a magyar parlament elutasítja-e a közös EU-s hitelfelvételt, Deutsch azt mondta: nem csak Magyarországon, több országban is lesznek gondok annak az elfogadásával, elsősorban a fukar négyek néven elhíresült tagállamokban, például Hollandiában, ahol általában másfél évnél rövidebb idő alatt nem szokták megszavazni az EU saját forrásainak a növelését. Éppen ezért irreálisnak tartja, hogy az év végéig sikerüljön a szükséges parlamenti hozzájárulásokat begyűjteni a közös EU-s hitelcsomaghoz, miközben elvileg a rendszernek 2021. január elsejétől működnie kellene.

 

Az egész csak blöff lenne?

 

Megkérdeztük az ügyről Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselőt is, aki szorosan követi az EU jogállamiságügyi agendáját. Ő személy szerint

 

blöffnek tartja, hogy a magyar parlament végül vétózna, de a legnagyobb kérdés szerinte az, hogy ki adja be előbb a derekát: Orbán vagy az Európai Parlament.

 

Mindez pedig sokmindentől függ, főleg attól, hogy hogyan alakul a gazdasági helyzet a koronavírus által leginkább sújtott országokban, és például „mikor telefonál körbe a spanyol kormányfő az EP-képviselőinek, hogy most már szavazzátok meg a pénzt, mert nagyon kellene itthon”. Felidézte azt is, hogy az EP legnagyobb frakciójának vezetői – beleértve a Fideszt, ha felfüggesztve is, de a sorai közt tudó Néppártot – is nyílt levélben álltak ki amellett, hogy a következő EU-s költségvetésnek a jogállamisági feltételeket is tartalmaznia kell.

 

DANIEL FREUND AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN. FOTÓ: PHILIPPE BUISSIN / EP

 

Annyi biztos, hogy az időzítés terén Orbán és az Európai Parlament egyetértenek: mindketten azt szeretnék, ha a jogállamisági mechanizmust még a többéves pénzügyi keret előtt véglegesítenék. Csakhogy Orbán azért szeretné ezt, mert így akarja biztosítani, hogy olyan formában jöjjön létre ez a mechanizmus, ami gyakorlatilag nem működik – folytatta Freund. 

 

Adalék az ügyhöz, hogy jelenleg épp Németország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét: ez azt jelenti, hogy a német kormány határozza meg az uniós minisztereket tömörítő társjogalkotó szerv napirendjét. Nyilvánvalóan az év végéig tartó német elnökség számára nagy kudarc lenne, ha nem tudná elfogadtatni a többéves költségvetést és a hitelcsomagot. Ezzel a felvetésünkkel a zöldpárti Daniel Freund is egyetértett, hozzátéve: persze, mindenkinek az az érdeke, hogy ne legyen fennakadás, folyjanak a pénzek.

 

Majd hozzátette: „Oké, hogy folynak a pénzek, csak hova? Oligarchák és politikusok zsebébe? Azzal megint nem nyer senki.”

 

NYITÓKÉP: Orbán Viktor az Európai Parlamentben a Sargentini-jelentés vitájában. Fotó: Genevieve Engel / Európai Parlament

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Legának nem sikerült bevennie az ötven éve vörös Toszkánát, az Öt Csillag az északi régiókban gyakorlatilag eltűnt, a déliekben összeomlott.

Hónapok kérdése, és közvetlen vasúti összeköttetése lesz a román főváros repülőterének a belvárossal. Eddig csak buszozni vagy taxizni lehetett.

A koronavírus miatt idén hiány volt a külföldi munkaerőből.

A ma újrainduló parlamentben már bevezetett az Országgyűlés Hivatala a koronavírus-fertőzést megelőző intézkedéseket, azok azonban a politikusokra nem vonatkoznak. De akkor hogyan védekeznek majd a politikusok?

Az untig ismert sorosozás mellett az is kiderül a miniszterelnök Magyar Nemzetben megjelentetett cikkéből, hogy a brüsszeli politika a németet követi.

Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás