A kormány megint sosem látott, grandiózus tűzijátékot szervez augusztus 20-ra. De kell ez? Itt a hét kérdése az Azonnalin!

Több mint 7000 ember dolgozik az EP-nek, ami a következő évben 322 fővel emelné az alkalmazottai létszámát. Egy nem hivatalos brüsszeli dokumentum arra utal: az EP ellenállásra számíthat.

A volt kormányfő, jelenlegi pénzügyminiszter és Richard Sulík gazdasági miniszter harca még távolról sem ért véget Pozsonyban: terítéken Szlovákia költségvetésének módosítása.

Az összeget Parragh László mondta az Azonnalinak. Mi ez az összeg, miből áll és hogyan jött ki? Utánajártunk.

Magyarország ma többet költ honvédelemre és fegyverkezésre, mint a rendszerváltás óta bármikor. Kitől és miért veszünk fegyvereket, milyen kihívásokkal néz szembe a honvédség, és mennyi pénz megy erre mondjuk az oktatáshoz vagy az egészségügyhöz képest?

Az ortodox pátriárka korábban már fenyegetett kormánybuktatással Romániában, kérdés, most mit fognak lépni. Azért a papok fizetését még mindig az állam fogja fizetni.

Közzétették az Európai Tanács konklúziói nevű dokumentumot, amiből részletesen is kiderül, miben áll pontosan a kompromisszum, ami miatt végül Orbán és a lengyelek elálltak a költségvetés vétójától. Hiába próbálja ezt Orbán győzelemként eladni itthon, a jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletjavaslat, azaz a jogi kötőerővel bíró szöveg egy fikarcnyit sem változott.

Az Európai Tanács elnöke szerint Angela Merkel „feltűrte az ingujját”, von der Leyen pedig örül, hogy a kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad.

Magyarország és Lengyelország nem vétózta meg az EU következő hétéves költségvetését és a koronavírus-segélycsomagot. Mindenki nyertesnek tartja magát, bár Orbán szerint a vitáknak nincs végük. Mind a többéves költségvetést, mind az uniós pénzek kifizetését bizonyos jogállamisági feltételekhez kötő rendeletjavaslatot még a miniszterekből álló Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia.

Az elért eredményekből nem kívánnak hátrálni, mondta David Sassoli. Ha a tagállami vezetők megszavazták az EU következő büdzséjét, az Európai Parlamentre kerül a sor.

Gulyás a kormányinfón azt is elmondta, hogy változás jöhet az idősek vásárlási idősávjában, januárban újraindulhat a tanárok tesztelése, és egy ideig még nem kell aggódnunk a lejáró személyi okmányaink miatt.

December 9-én szerdán a lengyel miniszterelnök-helyettes bejelentette: Lengyelország és Magyarország megállapodott a német EU-elnökséggel a jogállamisági mechanizmus részleteiről, így valószínűleg a két ország nem vétózza majd az EU-költségvetést és a koronavírus-helyreállítási csomagot. De pontosan mennyi pénz forog kockán Magyarországnak, és mi lehet a megállapodás alternatívája?

A Néppárt elnöke ezt azután jelentette ki, hogy pár órával korábban kiszivárgott: a németekkel folytatott háttértárgyalások után a magyarok és a lengyelek már visszakozhattak is a vétótól.

Jarosław Gowin lengyel kormányfőhelyettes egyszer már bejelentette az EU-s költségvetést érintő vétó ejtését, amiből aztán mégsem lett semmi, de most úgy tűnik, tényleg megállapodtak a lengyelek és a magyarok az EU német soros elnökségével. A megállapodás tényét a Bloombergnek egy, a tárgyalásokra rálátó magyar tisztviselő is megerősítette.

Magyar-lengyel győzelem esélyéről beszélt Varsóban a vétóra készülő miniszterelnök, de azt nem árulta el, ezt hogyan képzeli el.

Félreértették a lengyel miniszterelnök-helyettest, mondta pénteken a lengyel külügyminiszter-helyettes, Lengyelország továbbra is tartja magát a vétóhoz.

Hiába táncolnak ki a lengyelek az uniós költségvetési vétóból, Orbán egyedül is kitart – de minek? Talán azért, hogy ő is kapjon végre egy olyan gumicsontot, amit itthon jól el adni Brüsszel feletti győzelemként. Ez a vágy azonban aligha fenyeget azzal a veszéllyel, hogy Orbán a komplett EU-t magára haragítsa, és ne fújjon visszavonulót az utolsó pillanatban.

A lengyel miniszterelnök-helyettes bejelentette: mégsem vétózzák meg az EU-s költségvetést és a koronavírus-mentőcsomagot, ha az EU-s vezetők letesznek az asztalra egy kötelező érvényű értelmezést az EU-s pénzek védelmét szolgáló jogállamisági mechanizmusról.

Az Azonnalinak nyilatkozó szakértő szerint Portugália nyilvánosan nem csatlakozik majd a magyar állásponthoz.

A miniszterelnök szerint Magyarország önállóan is meg tudja oldani azokat a fejlesztéseket, amikre az európai helyreállítási csomagból lenne pénz. Honnan van a 2,5 milliárd eurós hitel, amiről Orbán Viktor beszélt péntek reggel a Kossuth rádióban, és kiválthatja-e a helyreállítási csomagot? Elmagyarázzuk!

Késő estig tartott az EU-s állam- és kormányfők online konferenciája, Orbán eddig sikeresen blokkolta a költségvetést, mert nem született döntés. Karácsonyra járványügyi lazítások jöhetnek EU-szerte.

A kijárási korlátozás miatt. A fővárosi vezetés már elengedte az egységes maszkhasználati szabályozás lehetőségét, a tömegközlekedésben pedig marad az elsőajtós felszállás.

Csehország és Szlovákia külügyminiszterei azt kérik Budapesttől és Varsótól, hogy ne gátolják a költségvetésről és a helyreállítási csomagról szóló megállapodás megkötését.

Mi kell ahhoz, hogy a lengyel kormány elálljon az EU-s költségvetés vétójától? Miért tartják törvénytelennek a jogállamisági mechanizmust? Witold Waszczykowski PiS-es EP-képviselőt kérdeztük.

Uniós berkekben úgy látják, zsákutcába került az EU a hétfői magyar és lengyel vétóval: ha nem tudják elfogadni a következő hétéves költségvetést és a koronavírus miatti mentőcsomagot, annak komoly következményei lesznek minden EU-s tagállamra nézve. A vétó előtt még Angela Merkel is próbálta személyesen jobb belátásra bírni Orbánt, hiába.

Blöfföl Orbán, vagy tényleg megvétózza a következő EU-büdzsét? Jól jár-e Magyarország, ha a miniszterelnök így tesz? Miből fog jövőre működni az EU, ha nem fogadják el az új költségvetést? Tényleg a jogállamiságról szól ez a vita? Medve-Bálint Gergő politológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója magyarázza el az Azonnalinak.

Csak sikerült megállapodniuk a tagállamoknak az EU következő költségvetéséről és a koronavírus-mentőcsomagról. Mindenki azt állítja, hogy ő a győztes, de az Azonnalin döntsd el te, hogy ki is nyert valójában!

A DK azt állítja, Orbán egyik feltételt sem teljesítette az EU-s költségvetésről és mentőcsomagról szóló tárgyalásokon, amikre a parlament fideszes többsége felhatalmazta, ezért a plénum előtt kell magyarázatot adnia.

Az európai értékeknek is tükröződniük kell az EU most tárgyalás alatt álló, 750 milliárdos koronavírus utáni hitelcsomagjában: mondta az Azonnalinak David Sassoli pénteki sajtótájékoztatóján. De mik a kilátások az Európai Tanács pénteki ülésén? Miért fontos, hogy mit mond az EP? És milyen feltételekkel zsarolja Orbán a jogállamiságot követelő tagállamokat?

A hetes cikkelyes eljárások leállítását és az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötésének elodázását kéri cserébe a közös EU-s hitelfelvétel támogatásáért a miniszterelnök. A követelés egy része már teljesült is, hiszen a hetes cikkes eljárás két éve áll, gyakorlatilag a hamvába holt. De miért olyan fontos Orbánnak, hogy ezt ki is mondassa az EU-val, és sikerülhet-e neki?

A függetlenként politizáló Bencsik János nemet nyomott a kormánypárti kezdeményezésre. De miért? Jó ötlet volt-e szerinte Bajnaiéknak elvenni a 13. havi nyugdíjat? És nem fél attól, hogy a döntése miatt majd a Fidesz betámadja? Megkérdeztük tőle!

Ilyen lehetne például egy leendő techcégadó, vagy széndioxid-adó. De David Sassoli nem érné be ígéretekkel, konkrét terveket szeretne hallani.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel eddig a koronavírussal szemben, addig Karácsony Gergely politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky Gábor idején is elképzelhetetlen volt.

Számszerint 1,1 billió eurót a következő hétéves költségvetésre, 750 milliárdot pedig a koronavírus utáni helyreállításra szánna a Bizottság, erről beszélt annak elnöke az Európai Parlamentben. A nagyszabású tervvel az EP-s mainstreamet sikerült lecsitítani, de a legfőbb kérdés továbbra is az: mit szólnak ehhez az általában szűkmarkú nettó befizetők? Mutatjuk a részleteket és az erőviszonyokat!

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

Bár a jókora adósságot örökölt ellenzéki városvezetés tételesen felsorolta, mik azok a tételek, amik a rendkívüli helyzet miatt kiesnek a költségvetésből, a helyi Fidesz szerint ez csak kisiskolás számolgatás.

A MÁV-Volán összevonásra készen lenne Budapest, de ez Orbán Viktoron fog múlni, nem azon, hogy Tarlós miről ír levelet, mondta az Azonnalinak Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes, akit a volt főpolgármester többi közlekedési ötletéről is megkérdeztünk.

A járvány alatt az eurózónában ismét felmerült az eurókötvény kérdése, azaz a tagállami államadósságok közösségivé tétele. Az északi országok vélhetően sikeresen tudták ezt most is megakadályozni. De mit is jelentett volna az eurókötvény? Mi szól ellene és mellette? Összeszedtük az összes érvet pro és kontra.

Ezt 2024-ig fokozatosan juttatják el a nyugdíjasokhoz, de ezen felül a kormány újraindítaná a most leállt ágazatokat, beruházásokat és vállalkozásokat támogatna, cserébe 1-ről 2,7 százalékra nő a költségvetési hiány.

Megállapodni érkeztek, de egy megoldhatatlan vitába ütköztek a következő uniós büdzsével kapcsolatban az Európai Unió tagállamai – a svédek, dánok, hollandok és osztrákok nem hajlandóak többet fizetni, még akkor sem, ha mindenki rájuk fúj. Andrej Babiš már hazamenne, mások pedig már belenyugodtak: itt nem lesz megállapodás. Elmondjuk, mi történik most Brüsszelben.

Jó ezeregyszáz milliárd euróról, az EU következő költségvetéséről szólnak most pár napig a tárgyalások Brüsszelben, most fog tehát eldőlni, hogyan fog kinézni az EU a következő hét évben. De mi ez a rengeteg szakszó, amivel az eurokraták dobálóznak? Kik fognak jól járni, s kik rosszul? Mire megy el ennyi pénz az EU-ban? És egyáltalán: miről szól az egész költségvetési vita? Képbe hozunk!

Hogyan is felelhetne meg az EU az emberek által támasztott elvárásoknak, ha a tagállami befizetések semmire sem elegek? Ez a nagy kérdés hatja át az EU következő hétéves költségvetéséről szóló vitákat, ahol most épp a Parlament fenyeget vétóval.

Több pénzt akarnak Brüsszeltől a kohéziós pénzek legfőbb kedvezményezettjei, tizenöten a hétvégén Portugáliában alá is írtak erről egy deklarációt. Csak épp úgy tűnik, a nettó befizetők már torkig vannak a leszakadt régiók kistafírozásával: az osztrákok már vétóval fenyegetnek, és áttételesen lényegében már Angela Merkel is felvetette ennek a lehetőségét. Mi lesz így a következő költségvetéssel? Utánajártunk.

Jóval kevesebbet hajlandó csak fizetni Ausztria és több más nettó befizető az EU költségvetésébe, mint amennyit a Bizottság javasol, vagy akár amennyit Orbán Viktor szeretne.

Nem elég ambiciózus az EU Tanácsa által javasolt, 2021 és 2027 közöttre szóló költségvetési javaslat, az Európai Parlament ezért addig nem tárgyal, míg a tagállamok nem adnak több pénzt.

Hétfőn jelentette be Karácsony Gergely, hogy január elsejétől Jávor Benedek korábbi párbeszédes EP-képviselő fogja vezetni Budapest brüsszeli képviseletét. De hogyan lehet képviselete egy városnak az EU-ban, és mit csinálnak ott? Szól-e a pénzért való lobbizáson túl másról is az érdekképviselet? Versenyképes-e a fővárostól kapott fizetése Brüsszelben? Jávor Benedek ezeket is elmondta az Azonnalinak.

A költségvetésük miatt folyamatosan leckéztetett olaszokat sikerült „megelőzni” a teljes adósságállományt tekintve.

Miért támogatja Manfred Webert, ha az a jogállamisághoz kötné a pénzek elosztását? Mit gondol az európai minimálbérről? Mi a gond Macron terveivel? Miért nem jó közös listán indulni a többi erdélyi magyar párttal? Miért használja románul a nevét, úgy, hogy Iuliu Winkler? Winkler Gyula, az RMDSZ listavezetője válaszol az Azonnalinak. Interjú.

Nem írta alá az Országos Bírói Tanács idei költségvetéséről szóló megállapodást Handó Tünde, helyette azt mondja az őt elvileg ellenőrző bírói önigazgatási szerv a tagjainak: kérjenek pénzt a bíróságtól, ahol dolgoznak! Az indok, hogy az OBT működése Handó véleménye szerint jogellenes, de ezt eddig semmilyen bíróság nem mondta ki.