A volt kormányfő, jelenlegi pénzügyminiszter és Richard Sulík gazdasági miniszter harca még távolról sem ért véget Pozsonyban: terítéken Szlovákia költségvetésének módosítása.

Az összeget Parragh László mondta az Azonnalinak. Mi ez az összeg, miből áll és hogyan jött ki? Utánajártunk.

Magyarország ma többet költ honvédelemre és fegyverkezésre, mint a rendszerváltás óta bármikor. Kitől és miért veszünk fegyvereket, milyen kihívásokkal néz szembe a honvédség, és mennyi pénz megy erre mondjuk az oktatáshoz vagy az egészségügyhöz képest?

Az ortodox pátriárka korábban már fenyegetett kormánybuktatással Romániában, kérdés, most mit fognak lépni. Azért a papok fizetését még mindig az állam fogja fizetni.

Közzétették az Európai Tanács konklúziói nevű dokumentumot, amiből részletesen is kiderül, miben áll pontosan a kompromisszum, ami miatt végül Orbán és a lengyelek elálltak a költségvetés vétójától. Hiába próbálja ezt Orbán győzelemként eladni itthon, a jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletjavaslat, azaz a jogi kötőerővel bíró szöveg egy fikarcnyit sem változott.

Az Európai Tanács elnöke szerint Angela Merkel „feltűrte az ingujját”, von der Leyen pedig örül, hogy a kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad.

Magyarország és Lengyelország nem vétózta meg az EU következő hétéves költségvetését és a koronavírus-segélycsomagot. Mindenki nyertesnek tartja magát, bár Orbán szerint a vitáknak nincs végük. Mind a többéves költségvetést, mind az uniós pénzek kifizetését bizonyos jogállamisági feltételekhez kötő rendeletjavaslatot még a miniszterekből álló Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia.

Az elért eredményekből nem kívánnak hátrálni, mondta David Sassoli. Ha a tagállami vezetők megszavazták az EU következő büdzséjét, az Európai Parlamentre kerül a sor.

Gulyás a kormányinfón azt is elmondta, hogy változás jöhet az idősek vásárlási idősávjában, januárban újraindulhat a tanárok tesztelése, és egy ideig még nem kell aggódnunk a lejáró személyi okmányaink miatt.