Megszorítás, az persze nincs, de kirúgások azért lesznek az állami cégeknél és a kormányzati szférában

Szerző: Kósa András
2022.05.26. 17:05

Bejelentették a kormányinfón, hogy mely ágazatokat milyen extraadókkal sújtanak, és azt is, hogy rengeteg állami beruházást elhalasztanak. Leépítés is jön, elsősorban az állami cégeknél.

Megszorítás, az persze nincs, de kirúgások azért lesznek az állami cégeknél és a kormányzati szférában

Nem csupán közvetlen veszélynek vagyunk kitéve az ukrán-orosz háború miatt, de gazdasági következményekkel is számolni kell, ennek ismeretében választottak úgy a magyar állampolgárok, hogy olyan kormány legyen, amelyik háborús veszélyhelyzetet vezet be – erről beszélt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón.

A kormány a rendkívüli felhatalmazásával élve ezért

rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoz létre.

Gulyás Gergely szerint vannak, akik az árak emelkedése miatt extra kamatra, profitra tesznek szert, ezért őket most különadókkal sújtják.

Az Országgyűlés június elején tárgyal majd a költségvetésről, ebben 68 ezer milliárdos GDP összeggel számolnak 2023-ra, 5,6 százalékos infláció és 3,5 százalékos hiány mellett, 4,1 százalékos GDP növekedéssel.

Egy rendelet szerint a jövőben csak a magyar rendszámú autók tankolhatnak majd a benzinkutakon.

A benzinturizmus már ellátási biztonságot veszélyeztet, és nem lehet a 480 forintos benzinárat fenntartani.

Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter azt mondta, a kiadási oldal csökkentése 60-, a bevételi oldal 40 százalékban járul hozzá ahhoz, hogy a hiánycélokat tartani tudják. A kiadáscsökkentés része lesz egy létszámleépítés is, elsősorban az állami cégeknél, kisebb részben a minisztériumoknál.

A különadók a jelenleg érvényes ágazati különadók fölött érvényesülnek majd. A bankszektorban elvonják a profitot és kibővítik a tranzakciós illetéket, összesen 300 milliárd forint értékben, ezt idén és jövőre is beszedik majd.

Szektoronkénti lebontásban a kormány:

  • a biztosítóktól 50 milliárdot;
  • az energiaszektorból (elsősorban a MOL-tól) 300 milliárd forintot;
  • a kiskereskedelmi szektortól 60 milliárdot;
  • a telekommunikációs szektortól 40 milliárdot;
  • a légitársaságoktól 30 milliárd forintot;
  • a gyógyszerforgalmazásban (a kis gyógyszertárakat nem érintve) 20 milliárd forintot;
  • végül a reklámadóból 15 milliárd forintot;

összesen több mint 800 milliárd forintot szedne be.

Nagy Márton szerint ez extraprofit, csak a lakossági betétek tömege 13000 milliárd forintot jelent például a bankszektorban, amire alig fizetnek betéti kamatot, ellenben kedvező feltételekkel helyezhetik ki. A biztosítói díjbevételek is 20 százalékkal emelkednek idén. Az energiaszektorban a szénhidrogén kitermelése generál extraprofitot a világpiaci ár emelkedése miatt.

A kiskereskedelemben a forgalom nagyon jelentős bővülése generál extraprofitot, a telekommunikációs szektor pedig a Covid miatt. A légitársaságokat azért adóztatják meg, mert bár nincs annyi utas, mint a járvány előtt, de így is nagyon gyorsan emelkedik. A gyógyszerértékesítés is megemelkedett a koronavírus miatt, a reklámadó a sok tévézés miatt lesz esedékes.

Egy picit azért majd magán is spórol majd a kormány – pontosabban a minisztériumokon
Egy picit azért majd magán is spórol majd a kormány – pontosabban a minisztériumokon Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Nagy Márton szerint az elvonás nem generál majd lakossági tehernövekedést, mert az intézkedések „nem adnak rá okot”. Gulyás Gergely szerint, ha mégis „tömegesen látnak” olyat, hogy valaki tovább akarja hárítani a terheket, akkor fellépnek ellene.

Az Azonnali kérdésére Nagy Márton azt mondta,

az érintett cégek mérlegét fogják megnézni,

és ha azt látják, hogy valamelyiküknek marad a profitrátája az elvonások után is, akkor azt úgy értelmezik, hogy a társaság továbbhárította a terhet a fogyasztókra. Az ATV kérdésére Gulyás Gergely azt mondta,

minden árstopról külön hoznak majd intézkedést,

de mindet szeretnék megtartani.

A két alap idén összesen 900 milliárd forint, ebből 700 a rezsivédelmi, 200 a honvédelmi rész. A kiadáscsökkentés elsősorban az állami beruházások elhalasztásából jön össze, Nagy Márton szerint a 24 százalékos beruházási rátából 5-6 százalékpontot jelentenek az állami beruházások, ezért ezek leállítása túl nagy növekedési visszaesést nem jelent majd.

Gulyás Gergely szerint

megértik a pedagógusok bérigényét,

de az ország teljesítőképessége miatt csak néhány hónap múlva lesznek olyan helyzetben, hogy meg tudják mondani, mennyivel tudják emelni a bérüket.

A 2023-as szlovén-magyar jégkorong világbajnokságra azért nem adtak kormánygaranciát, mert a fontossági sorrendben ezt most hátrébb kellett sorolniuk. Gulyás Gergely szerint „autósüldözés” folyik a fővárosban, szerinte a pesti alsó rakpart lezárása erre példa.

NYITÓKÉP: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, FOTÓ: MTI / Balogh Zoltán

Kósa András
Kósa András Az Azonnali főszerkesztője

A belpolitikán kívül külpolitikával és uniós ügyekkel is szívesen foglalkozik, de természetesen a focihoz is ért. Beszélni legalábbis szeret róla.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek