+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. december 12. csütörtök, 23:05
Az első exit poll szerint Konzervatívok nagyot nyertek a brit előrehozott parlamenti választásokon, így semmi elvi akadálya nincs, hogy a britek január 31-ig kilépjenek az EU-ból. De miért volt szükség egyáltalán választásra, hogyan zajlott a kampány, és hogy lehet, hogy a brexit a kilépés után akár még 2022-ig is velünk maradhat? Gyorselemzés!

Magasan megnyerték a brit Konzervatívok a csütörtökön tartott előrehozott parlamenti választásokat az Egyesült Királyságban:

 

az első exit poll szerint a Boris Johnson-vezette párt a rendelkezésre álló 650 képviselői helyből 368-at nyert el, ezzel pedig övék lehet a parlamenti többség

 

írja a Guardian.

 

Munkáspárti visszaesés, konzervatív többség

 

A második helyen a Jeremy Corbyn-féle Munkáspárt végezhet az exit poll szerint: a baloldali alakulat nem tudta megismételni két évvel ezelőtti bravúros kampányát, mikor a tetemes előnyből induló Theresa May-t annak borzalmas kampánya után sikerült nagyon megszorongatnia. Corbynék így 191 mandátumot szerezhettek, ez 71-gyel kevesebb, mint a 262 képviselői hely, amelyet a párt 2017-ben megszerzett. Ezzel szemben a Konzervatívok jelentősen javítani tudtak,

 

ők két éve még 317 képviselői hellyel álltak, ami akkor komoly kudarc volt Theresa May számára:

 

úgynevezett hung parliament jött létre ugyanis, ahol egyik pártnak sem volt abszolút többsége, a Konzervatívok például egy ideig az északír demokratikus unionista DUP szavazataira támaszkodva tudtak kormányozni, de utóbbi párt az északír határkérdés (nem) rendezése miatt kihátrált a toryk mögül. Akiknek ezúttal viszont, ha helyesek az exit poll adatai, már nem is lesz szükségük semmilyen partnerre, simán megvan nekik a parlamenti többség.

 

A harmadik legtöbb mandátumot a függetlenségpárti-nacionalista Skót Nemzeti Párt (SNP) vitte haza, akik így 55 mandátummal rendelkezhetnek. Nicola Sturgeon pártjának fő célja jövőre egy újabb függetlenségi népszavazást tartani Skóciában. A negyedik helyre a Liberális Demokraták jöttek be, ők kicsit javítani tudtak a 2017-es eredményükhöz képest, 8 helyett most 13 képviselőjük lehet. De a brit, kizárólag egyéni körzeteken alapuló választási rendszer sajátosságai miatt a párt hiába szerzett jóval több százalékot, ez nem tükröződött a mandátumaikban: a maradáspárti platformon futó alakulat ugyanis nem olyan beágyazott az egyéni választókörzetekben, mint konzervatív vagy munkáspárti (illetve Skóciában, Walesben és Észak-Írországban helyi nacionalista) társaik, és mivel a LibDemek országos pártnak számítanak, szavazataik szétszóródtak.

 

 

De miért kellett egyáltalán választani?

 

Pontosan amiatt, mert a 2017-ben választott, többség nélküli parlament nem tudott megállapodásra jutni a brexittel kapcsolatban. Mikor Theresa May egy megállapodással jött haza az EU-ból,

 

azt négyszer is leszavazta az ellenzék, valamint sok, a brexit kérdésében May-jel egyet nem értő konzervatív is.

 

Amit viszont elfogadtak, az az, hogy megállapodás nélkül egyik kormány se hagyhassa ott az uniót, így egy gordiuszi csomó alakult ki: adott egy megállapodás, ami a parlamentnek nem elég jó, ha viszont May újat akart volna kitárgyalni, ahhoz az EU-hoz kellett volna járulnia, amely kategorikusan elutasította a tárgyalások újranyitását. Miután pedig a parlament lehetetlenné tette a megállapodás nélküli kilépést, Theresa May ha akart, sem tudott volna véget vetni a helyzetnek.

 

Az i-re a pontot végül az tette fel, hogy a britek nem tudták időben megoldani a kérdést, halasztásért kellett könyörögniük az EU-nál, ami viszont ahhoz vezetett, hogy az országban EP-választásokat kellett tartani annak ellenére is, hogy a kormány akkor már három éve a kilépést tervezgette. Május 26-án Theresa May pártja nagyon el is hasalt az EP-voksoláson, azt Nigel Farage Brexit Pártja nyerte meg fölényesen. Maynek ezután nem volt maradása, nyáron pedig a volt londoni polgármester és külügyminiszter Boris Johnson lett a párt új elnöke, egyben az ország miniszterelnöke.

 

Csakhogy a parlamenttel ő sem boldogult, hiába sikerült kilobbiznia Brüsszelben az EU-tól egy új brexitmegállapodást, ezt nem tudta átnyomni az alsóházon. Sőt, eleinte a képviselők még az előrehozott választások kiírására vonatkozó javaslatát is leszavazták, így

 

Boris Johnson – bár ez volt, amit a legkevésbé akart – kénytelen volt egy újabb halasztásért Brüsszelbe járulni.

 

Ezt követően már az ellenzék is elfogadta az előrehozott választások kiírását, és megkezdődhetett a kampány az 1923 óta az első olyan választásra, amit decemberben tartanak.

 

És mit akartak a pártok?

 

Boris Johnson és a Konzervatívok természetesen a brexitet, a miniszterelnök minden nap számtalanszor ismételgette a párt kampányszlogenjét, miszerint „Let’s get Brexit done”, vagyis hajtsuk végre a brexitet. Johnson azzal érvelt, hogy ahhoz, hogy végre az országnak igazán fontos dolgokkal, az egészségügyi rendszerrel (NHS) és az oktatással lehessen foglalkozni, előbb túl kell lenni a brexiten. Ehhez pedig a legegyszerűbb út egy konzervatív parlamenti többség, amely szépen elfogadja Johnson már Brüsszelben kitárgyalt megállapodását, az Egyesült Királyság pedig így rendezetten hagyhatja ott az Európai Uniót.

 

 

A Munkáspárt és Jeremy Corbyn napirendje egészen más volt: a baloldali pártvezető sokkal kisebb hangsúlyt fektetett a brexit kérdésére, és sokkal többet a szociális problémákra: Corbyn rendszeresen ostorozza a torykat azok megszorításai miatt, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése miatt. Sőt, a baloldal rendszeresen felhozza az NHS alulfinanszírozottságát, valamint Johnson Trumppal való tárgyalásait: itt az amerikai elnök arról beszélt,

 

akár az NHS amerikai cégeknek való privatizációja is a napirenden lehet az Egyesült Államokkal való, leendő szabadkereskedelmi tárgyalások során.

 

Utóbbit Boris Johnson következetesen tagadta a kampány során. Ami pedig a brexitet illeti, Corbyn stratégiája komplikáltabb: ő nem ígérte, hogy kilépne a mostani, január 31-es határidőig, ehelyett Brüsszelbe ment volna egy újabb kilépési megállapodás kitárgyalásáért, ha pedig kész a deal, akkor ígérete szerint ezt népszavazásra terjeszti úgy, hogy a szavazólapon az EU-ban maradás lehetősége is szerepel. Ő maga pedig nem mondta el, kampányolna-e a saját maga által kitárgyalt deal mellett, tervei szerint semleges maradna.

 

A Liberális Demokraták ennél jóval egyszerűbb utat választottak: ők nyíltan maradáspárti platformon futnak, így a brexit megállításával kampányoltak – ahogyan hasonló véleményen volt a Skót Nemzeti Párt is, hiszen Skócia volt az Egyesült Királyság az egyik leginkább a maradás mellett döntő része. A Nigel Farage-féle Brexit Párt pedig megállapodás nélküli kilépést akart, érvelésük szerint Boris Johnson megállapodása nem is igazi brexit. Ők a mostani választáson eleve nem is indultak el azokban a körzetekben, amiket legutóbb a konzervatívok nyertek, hogy ne osszák meg a brexitpárti szavazatokat, de nyerniük ott sem sikerült, ahol egyáltalán elindultak.

 

Mi következik most?

 

Az új parlament konzervatív többsége valószínűleg simán megszavazza Johnson brexit-megállapodását, amivel lehetővé válik, hogy az Egyesült Királyság 2020. január 31-ig elhagyja az EU-t. A parlamentben jutott toryk ráadásul valószínűleg nem is lesznek olyan megosztottak, mint az előző alsóházban,

 

hiszen a jelöltállításkor mind a 650 konzervatív egyéni jelölt ígéretbe foglalta Johnson dealjének támogatását.

 

Ha ez így lesz, akkor sem ér véget biztosan a Pintér Bence kollégám által rendszeresen megénekelt brexit-komédia: ugyanis bár így az Egyesült Királyság formálisan elhagyja majd az EU-t, ezt követően egy legalább 2020. december 31-ig tartó, úgynevezett átmeneti időszak kezdődik. Ebben az időszakban még a jelenleg hatályos szabályok érvényesek, ez idő alatt pedig a brit kormány és az EU kitalálhatja, hogyan is képzeli el a jövőbeli kapcsolatát a másikkal: a felek például köthetnek egy szabadkereskedelmi megállapodást is. Az átmeneti időszak legfeljebb 2022-ig hosszabbítható meg, így ha nehézkesen haladnak a britek és Brüsszel közötti tárgyalások, a brexit még hosszú évekig velünk maradhat.

 

BORÍTÓKÉP: Boris Johnson / Facebook

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez még nem dőlt el, mert attól függ, milyen kimenetellel járnak a most beindult folyamatok. Horváth Csaba Barnabás nézi végig a lehetséges visszatekintéseket.

A magyar származású üzletember davosi beszédében azt állította, a Facebook azon dolgozik, hogy idén újraválasszák Donald Trumpot.

A német nemzetiségi listáról bejutott parlamenti képviselő, Ritter Imre mélyen hallgat.

Olga Ljubimova óriási aranyköpéseket felejtett a régi blogján: baromira nem értem a művészfilmeket, nem akarom megnézni a Mona Lisát, a British Museum időpazarlás volt, a Louvre-ba soha nem is mennék.

További gesztusokat tenne a spanyol kormány a katalánok felé. Nem véletlenül, hiszen tőlük függ a parlamenti többség.

A hétvégi olasz tartományi választások majd megmutatják: újjáépülés, vagy végleges leépülés következik-e.

Az európai labdarúgó bajnokságok első osztályainak bevételi listáján Magyarország befért a legjobb húszba, a bevételi források eloszlásában Kazahsztánhoz hasonlítunk.

A hét kérdése

A két zöldpárt már az összefogásvitában is ugyanott áll, egybe kell-e tehát olvadniuk? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mit tettek a világ vezetői, hogy megfékezzék a klímaváltozást? Erre keresik a választ a MagNet Közösségi Házban január 24-én pénteken. Filmvetítés után szakértők beszélgetnek!

Beszélgetés, britpop DJ, pezsgő. Január 31-én, mikor máskor?

Erről a Fidesz is gyakran beszél, de ez most más lesz. Jakab András jogász és Gyurgyák János történész adnak elő február 12-én.

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás