+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2019. szeptember 4. szerda, 10:35
Johnsonnak nincs más választása, mint választásokba menekülni. Igen ám, csak ott van a kertek alatt a tory-kra veszélyes Farage-féle Brexit Párt. Johnson tehát akkor érhetne el sikert, ha ezt a pártot meg tudná verni.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Olvasok több vitát az angol alsóházban történtekről, szeretnék rávilágítani egy érdekes párhuzamra. A kiváló német újságíró, Gábor Steingart pár napja hírlevelének a Die verlorene Mitte (Az elveszett közép) címet adta, bemutatva, hogyan csökkent a klasszikus német centerpártok (CDU-CSU, SPD, FDP) össztámogatottsága 70 százalék fölöttről 50 százalék környékére. Megjelentek új pártok, akik behozták az új politikai áramlatokat (zöld, szélsőjobb, szélsőbal), akik – mivel a német nem a „győztes mindent visz” rendszer, jelenleg 5-20 százalék körüli támogatottságuknak nagyjából megfelelő számú mandátummal vannak jelen a német politikában.

 

A német politika alapja azonban – nyilván a hitleri példából okulva – a kompromisszum. Egy másik írás fog arról szólni, hogy milyen kompromisszum, de menjünk most vissza Angliába.

 

A brexitnépszavazás jellegzetessége, hogy véleménynyilvánító népszavazás volt, minden értelemben. Egyrészt nincs kötelező ereje a parlamentre. Az angol parlamenttől még népszavazással se lehet döntési jogkört elvonni.

 

Másrészt tényleg a nép véleményét kérdezte egy ügyben, és a nép ebben a kérdésben pártpreferenciájától eltérő választ adott. Vagyis van tory brexiter és remainer, meg van labour brexiter és remainer.

 

Az angol pártpreferenciák viszont hagyományosan stabilak, vagyis (egyelőre) nem történt olyan, hogy tory és labour szavazók átszavazzanak a másik pártjára azért, mert brexiterek vagy remainerek. Ezért van az a pávatánc is, amelyet Jeremy Corbyn jár, hiszen igyekszik a labour szavazóbázist egyben tartani, vagyis fenntartani azt az állapotot, hogy a politikailag aktív brit elsősorban tory vagy labour szavazó, és csak ezt követően brexiter vagy remainer. Ha megnézzük az angol alsóház erőviszonyait, valójában a német alsóház töredezettségét látjuk. A két hagyományos centerpárt hagyományos (européer, elitista stb.) része összezsugorodott, és a szárnyakon megjelentek kezdemények, egyelőre a hagyományos pártokon belül, mint Rees-Mogg European Research Groupja.

 

Ez a zsugorodás amúgy is folyamatban volt, amikor David Cameron volt tory kormányfő megpróbálkozott azzal, hogy találjon egy olyan kérdést, ami viszonylag tét nélküli (egy sima remain-győzelemmel végződő népszavazás ilyennek látszott), és segít új pólusokat találni az angol politikában, amelyek köré újra felépíthetők a választási rendszer logikája által megkívánt nagypártok. Nota bene, Corbyn is hasonlóval próbálkozott, amikor a Labourt megpróbálta egy ilyen neoszocialista programmal átszervezni. Ezt alighanem elsiette, nincs annyi millennial socialist fiatal, aki az egész pártot elhúzná.

 

A leave győzelme megkavarta az erőviszonyokat és kapkodásra késztetett mindenkit, széttördelve a pártokat. A tory párt valójában két párt, egy brexiter párt és egy remain párt. A Labour szintén, ráadásul ott Corbyn személye is okoz egy törésvonalat, amely nem esik pontosan egybe a leave-remain törésvonallal. A LibDem párt viszont képtelen azt elérni, hogy ő egy általános remain párt legyen, mivel azt egyelőre a tory és labour vezetők is megoldják, hogy a pártpreferenciák ne változzanak jelentősen, ezt az előző kormányfő, Theresa May által levezényelt snap election is bemutatta.

 

Az ilyen 10-20 szavazattal eldőlő bizalmi jellegű szavazások, mint a kedd esti is, azt mutatják, hogy az angol parlament nem tud működni úgy, mint a német, koalíciós-kompromisszumos alapon, mindenképp kell egy győztes. Boris Johnson tehát kormánytöbbség nélkül akármit mondhat, nincs mandátuma és kész, mivel semmilyen segítségre nem számíthat más pártoktól, hiszen a más pártok szavazói ezt árulásnak tekintenék.

 

Johnsonnak nincs más választása tehát, mint választásokba menekülni. Igen ám, csak ott van a kertek alatt a Farage-féle Brexit Párt, amelyik várhatóan főleg a tory szavazókat szipkázza el. Johnson tehát akkor érhetne el sikert, ha ezt a pártot meg tudná verni,

 

és az angol jobboldalon egy, megkérdőjelezhetetlen tömböt tudna létrehozni, gyakorlatilag elérve azt a célt, amelyet Cameron is akart. (Ismerős ez a „csak egy jobboldali párt lehet” politika, nem?)

 

Johnson reménye tehát az, hogy a remain szavazatok eloszlanak a bal és a liberálisok között, ő pedig nevető harmadikként megerősíti a kormánytöbbséget. Persze lehet, hogy ez csalfa vak remény, hiszen elég, ha csak pár constituencyt elvisz a LibDem, és kész a baj. Az olyan jelek, mint a skót tory vezető lemondása, nem épp arra utalnak, hogy a tory-k ellenzéke gyengülne. Mégis,

 

Boris Johnsonnak egyszerűen nincs más választása, mert egy de facto 6-7 pártból álló brit parlamentben nem lehet kormányozni.

 

Ha lesz snap election, annak a kérdése valójában az, hogy a hagyományos pártokkal lehet-e működő többséget csinálni. Ha Johnson kirakja a remainereket és az átszavazókat a pártjából, és így többséget tud csinálni, akkor igen. Britannia biztos kezekkel lesz a szakadékba kormányozva.

 

A valószínűbb egy újabb „hung parliament” választási győztes nélkül. Viszont annyit tisztulhat a kép, hogy a tory párt elmegy brexitpártba, és vákuumot hagy középen. Németországban a politikai elemzők most bőszen lapozgatnák a Flags of the World-öt, hogy megtalálják azt az országot, amelynek zászlaja visszaadja a majd összeálló koalíció minden színét.

 

Angliában nem lesz Alsó-Bissau-Guinea koalíció. Händelt és a Tűzijátékot importálták, ezt nem. Így viszont nem marad más, mint a meccset ököllel lejátszani és nem feltétlen a Queensberry márki által megálmodott szabályok szerint.

 

Ésik Sándor írása megjelent a Diétás Magyar Múzsán is!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A manipulált kibocsátási adatok miatt a vásárlónak joga van kártérítést követelni a Volkswagentől, mondta ki a német legfelsőbb bíróság.

A koronavírus-járvány terjedésének lassulásával a vakcinalicit kezdődik a nagyhatalmak között.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, míg öten elhunytak. Mutatjuk a hétfői számokat!

Szexuális utalásokból Gyurcsánynál sincs hiány, és a kormánymédiát is megcsapta a szerelem szele a héten.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, és öt új halálozásról érkezett hír.

Mivel még mindig nem fogadták el az ország 2020-as költségvetését a választás megrendezésének rá eső felét sem tudja kifizetni.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás