Így nyerné meg Nigel Farage Boris Johnsonnak a brit választást

Lehet, hogy több száz brit választókörzetben nem indulnak rá a kormányzó konzervatívok jelöltjeire a Nigel Farage-féle brexitpártiak, így nagyban megkönnyítik azt, hogy decemberben a jobboldal győzzön a Boris Johnson miniszterelnök által meghirdetett brit választásokon – írja a Financial Times a Brexit Párt belső forrásaira hivatkozva szerdán.

Fókuszált indulás

Nigel Farage fontos személyisége a brit politikának: korábban maga is konzervatív politikus volt, majd mikor az EU-t megalapító maastrichti szerződést a brit konzervatív kormány 1992-ben aláírta, Farage kilépett. Innen építette fel saját, a napirendjét szinte csak a brit EU-kilépés köré felépítő pártját, a UKIP-et. Ennek színeiben először 1999-ben került be az Európai Parlamentbe, azóta pedig megszakítás nélkül az EP tagja.

De nem sokáig maradt párt nélkül, hiszen miután az Egyesült Királyság három év alatt sem tudott kilépni az EU-ból, Farage egy volt UKIP-os párttársa, Catherine Blaiklock megalapította a Brexit Pártot. Márciusban azonban Blaiklock iszlamofób tweetjei miatt lemondásra kényszerült, Faragenak átadva a pártelnöki tisztséget, aki a párttal rögtön meg is nyerte a májusi brit EP-választást. Azóta a párt egy megállapodás nélküli brexit mellett kardoskodik, és bár Boris Johnson konzervatív miniszterelnök sok, májusban még brexitpárti szavazót visszahódított a konzervatívokhoz, a Brexit Párt még így is tíz százalék felett áll.

Ezért is lehet fontos fordulópont, ha Farage úgy dönt, hogy a december 12-ére időzített előrehozott parlamenti választásokon a Brexit Párt több száz választókörzetben nem indít jelöltet Johnsonék konzervatívjaira. Sőt, a visszalépések mellett Farage-ék nem a konzervatívok által amúgy is nyerhető körzetekre fókuszálnak majd,

Ellenkező esetben lehet, hogy Farage pont a Munkáspárt és a Liberális Demokraták maradáspárti jelöltjeit segítené hatalomra, és aláásná Boris Johnson parlamenti többségét.

Farage, a királycsináló

A Brexit Párt indulása egyébként már csak azért is kulcsfontosságú, mert a brit választási rendszerben nincsen országos listás szavazat, csak egyéni körzetekben lehet indulni, aki pedig a körzetet megnyeri, képviselő lesz. Ha a második helyezett akár egy szavazattal is lemarad, nincs semmilyen kompenzációs lista, amivel bejuthatna, ezért is hívják ezt „a győztes mindent visz”-választási rendszernek.

Ha a taktikus indulás mellett dönt, Farage két legyet is ütne egy csapásra: egyrészt, mivel a Brexit Párt szervezettségben még nem mérhető a Konzervatívok és a Munkáspárt erejéhez, ezért könnyebb lenne a kampány, ha tényleg csak a nyerhető körzetekre koncentrálnak. Másrészt, miután jelenleg a konzervatívok a választások toronymagas esélyesei, Farage nem is osztaná meg a kilépéspártiak szavazatait azzal, hogy mindenhol ráindít egy jelöltet Johnsonékra – ezzel megkönnyítené Johnson dolgát, miután a maradáspárti szavazatok a Munkáspárt és a Liberális Demokraták között oszlanak meg.

Jelenleg viszont a leendő brexitpárti jelöltek sem tudják, hogy indulhatnak-e, legalábbis erről tanúskodik a Financial Times által megszerzett belső levelezés, melyben szerdán azt írták a párt jelöltjeinek, hogy várjanak ki.

– áll a talányos üzenetben. A Financial Times szerint mindenesetre a pártban is komoly a dilemmázás, hogy mit is tegyenek, hiszen a Brexit Párt potenciális királycsináló szerepében lehet a választás után. Még az sem biztos, hogy a pártelnök Nigel Farage egyáltalán elindul-e saját körzetében, Thurrockban.

Koordinációval simán nyerhet Johnson

John Longworth brexitpárti EP-képviselő is a taktikai indulás mellett kardoskodik, szerinte tényleg csak arra a körülbeül 20-30 körzetre kéne fókuszálniuk, ahol valóban van esélyük nyerni.

„Akkor sem nyernénk nagyobbat, ha mind a 600 körzetre fókuszálnánk. De így jobb eredményt kapunk a brexit szempontjából” – latolgatta Longworth az esélyeiket. A párt egyébként pénteken indítja el a kampányát, itt fogják ismertetni stratégiájukat is.

A Survation csütörtökön ismertetett közvélemény-kutatása szerint egyébként a Boris Johnson-féle konzervatívok továbbra is magasan vezetik a közvélemény-kutatásokat 34 százalékkal, míg a Jeremy Corbyn-féle, az előrehozott választások tervét végül támogató Munkáspárt 26 százalékon áll. Őket követik a maradáspárti Liberális Demokraták 19 százalékkal, majd a Brexit Párt szintén nem elhanyagolható, 12 százalékos eredménnyel, majd a Skóciában erős maradáspárti-nacionalista Skót Nemzeti Párt 4 százalékkal, a szintén maradáspárti Zöldek pedig 1 százalékkal. Nem nehéz látni tehát, hogy míg a maradáspárti oldal rendkívül megosztott a Munkáspárt és a LibDemek között, ha a Brexit Párt ügyesen koordinál a Konzervatívokkal, Boris Johnson könnyen nyerheti a decemberi voksolást.

BORÍTÓKÉP: Európai Parlament / AFP

Osszad, lájkold, ne sajnáld!

A Facebook újfent lenyeste a magyar híroldalak elérését. Tegyél ellene!
Amerikai büntetőalgoritmusok helyett öntudatos magyar polgárokat!

Azonnali

Van még itt cikk a témában:

Szerb ellenzék: Mostantól jön a polgári engedetlenség

A kancellárnál is népszerűbb lett az egészségügyi miniszter Ausztriában

Írország maga mögött hagyja a polgárháborús idők politikáját, történelmi felállású kormánya lesz