+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. október 31. csütörtök, 11:18
A Brexit Párt nem indulna rá minden körzetben a Boris Johnson-féle Konzervatívok jelöltjeire, így sokkal könnyebbé válhat egy kilépéspárti parlamenti többség.

Lehet, hogy több száz brit választókörzetben nem indulnak rá a kormányzó konzervatívok jelöltjeire a Nigel Farage-féle brexitpártiak, így nagyban megkönnyítik azt, hogy decemberben a jobboldal győzzön a Boris Johnson miniszterelnök által meghirdetett brit választásokon – írja a Financial Times a Brexit Párt belső forrásaira hivatkozva szerdán.

 

Fókuszált indulás

 

Nigel Farage fontos személyisége a brit politikának: korábban maga is konzervatív politikus volt, majd mikor az EU-t megalapító maastrichti szerződést a brit konzervatív kormány 1992-ben aláírta, Farage kilépett. Innen építette fel saját, a napirendjét szinte csak a brit EU-kilépés köré felépítő pártját, a UKIP-et. Ennek színeiben először 1999-ben került be az Európai Parlamentbe, azóta pedig megszakítás nélkül az EP tagja.

 

A 2016-os brexit-népszavazás után látva, hogy fő ambíciója teljesült, és a britek a kilépés mellett döntöttek, lemondott az UKIP éléről.

 

De nem sokáig maradt párt nélkül, hiszen miután az Egyesült Királyság három év alatt sem tudott kilépni az EU-ból, Farage egy volt UKIP-os párttársa, Catherine Blaiklock megalapította a Brexit Pártot. Márciusban azonban Blaiklock iszlamofób tweetjei miatt lemondásra kényszerült, Faragenak átadva a pártelnöki tisztséget, aki a párttal rögtön meg is nyerte a májusi brit EP-választást. Azóta a párt egy megállapodás nélküli brexit mellett kardoskodik, és bár Boris Johnson konzervatív miniszterelnök sok, májusban még brexitpárti szavazót visszahódított a konzervatívokhoz, a Brexit Párt még így is tíz százalék felett áll.

 

Ezért is lehet fontos fordulópont, ha Farage úgy dönt, hogy a december 12-ére időzített előrehozott parlamenti választásokon a Brexit Párt több száz választókörzetben nem indít jelöltet Johnsonék konzervatívjaira. Sőt, a visszalépések mellett Farage-ék nem a konzervatívok által amúgy is nyerhető körzetekre fókuszálnak majd,

 

hanem inkább azokra a nagy arányban a brexit mellett szavazó választókörzetekre, ahol viszont munkáspárti a parlamenti képviselő.

 

Ellenkező esetben lehet, hogy Farage pont a Munkáspárt és a Liberális Demokraták maradáspárti jelöltjeit segítené hatalomra, és aláásná Boris Johnson parlamenti többségét.

 

Farage, a királycsináló

 

A Brexit Párt indulása egyébként már csak azért is kulcsfontosságú, mert a brit választási rendszerben nincsen országos listás szavazat, csak egyéni körzetekben lehet indulni, aki pedig a körzetet megnyeri, képviselő lesz. Ha a második helyezett akár egy szavazattal is lemarad, nincs semmilyen kompenzációs lista, amivel bejuthatna, ezért is hívják ezt „a győztes mindent visz”-választási rendszernek.

 

Ha a taktikus indulás mellett dönt, Farage két legyet is ütne egy csapásra: egyrészt, mivel a Brexit Párt szervezettségben még nem mérhető a Konzervatívok és a Munkáspárt erejéhez, ezért könnyebb lenne a kampány, ha tényleg csak a nyerhető körzetekre koncentrálnak. Másrészt, miután jelenleg a konzervatívok a választások toronymagas esélyesei, Farage nem is osztaná meg a kilépéspártiak szavazatait azzal, hogy mindenhol ráindít egy jelöltet Johnsonékra – ezzel megkönnyítené Johnson dolgát, miután a maradáspárti szavazatok a Munkáspárt és a Liberális Demokraták között oszlanak meg.

 

Jelenleg viszont a leendő brexitpárti jelöltek sem tudják, hogy indulhatnak-e, legalábbis erről tanúskodik a Financial Times által megszerzett belső levelezés, melyben szerdán azt írták a párt jelöltjeinek, hogy várjanak ki.

 

„Fontos. Légyszíves NÉMÍTSÁTOK LE magatokat a közösségi médián. NE válaszoljatok egyetlen kérdésre sem azzal kapcsolatban, hogy hol állunk, mi a stratégiánk vagy a tervünk innentől. Mindent tisztázni fogunk... Hamarosan”

 

– áll a talányos üzenetben. A Financial Times szerint mindenesetre a pártban is komoly a dilemmázás, hogy mit is tegyenek, hiszen a Brexit Párt potenciális királycsináló szerepében lehet a választás után. Még az sem biztos, hogy a pártelnök Nigel Farage egyáltalán elindul-e saját körzetében, Thurrockban.

 

Koordinációval simán nyerhet Johnson

 

John Longworth brexitpárti EP-képviselő is a taktikai indulás mellett kardoskodik, szerinte tényleg csak arra a körülbeül 20-30 körzetre kéne fókuszálniuk, ahol valóban van esélyük nyerni.

 

„Ezek teljesen nyerhetőek lennének, ha minden erőforrásunkat ezekbe öntjük.”

 

„Akkor sem nyernénk nagyobbat, ha mind a 600 körzetre fókuszálnánk. De így jobb eredményt kapunk a brexit szempontjából” – latolgatta Longworth az esélyeiket. A párt egyébként pénteken indítja el a kampányát, itt fogják ismertetni stratégiájukat is.

 

A JELENLEGI EREDMÉNYEK MELLETT A PÁRTOK 2017-ES VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEI. FORRÁS: EUROPE ELECTS / TWITTER

 

A Survation csütörtökön ismertetett közvélemény-kutatása szerint egyébként a Boris Johnson-féle konzervatívok továbbra is magasan vezetik a közvélemény-kutatásokat 34 százalékkal, míg a Jeremy Corbyn-féle, az előrehozott választások tervét végül támogató Munkáspárt 26 százalékon áll. Őket követik a maradáspárti Liberális Demokraták 19 százalékkal, majd a Brexit Párt szintén nem elhanyagolható, 12 százalékos eredménnyel, majd a Skóciában erős maradáspárti-nacionalista Skót Nemzeti Párt 4 százalékkal, a szintén maradáspárti Zöldek pedig 1 százalékkal. Nem nehéz látni tehát, hogy míg a maradáspárti oldal rendkívül megosztott a Munkáspárt és a LibDemek között, ha a Brexit Párt ügyesen koordinál a Konzervatívokkal, Boris Johnson könnyen nyerheti a decemberi voksolást.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Parlament / AFP

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni. Ezt maga Laura Codruța Kövesi mondta nekünk.

Rövid ideig tartott a szerb koronavírus-siker: a választások után két héttel ismét kijárási korlátozásokat vezethetnek be.

Itt a nyár, itt a főszezon, a budapesti reptér mégis inkább szellemvárosra hasonlít.

A járvány súlyosságát
tagadó brazil elnök már
napok óta tüneteket mutatott.

A Windows File Recovery évtizedes szenvedésnek vethet véget: nem kell attól tartanunk, hogy véletlenül töröljük az értékes dokumentumainkat!

Hét év után taszította le a trónról a kancellárt az a Rudolf Anschober, akit a járvány alatt szinte minden nap látott egész Ausztria válságot menedzselni.

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás