+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. október 31. csütörtök, 11:18
A Brexit Párt nem indulna rá minden körzetben a Boris Johnson-féle Konzervatívok jelöltjeire, így sokkal könnyebbé válhat egy kilépéspárti parlamenti többség.

Lehet, hogy több száz brit választókörzetben nem indulnak rá a kormányzó konzervatívok jelöltjeire a Nigel Farage-féle brexitpártiak, így nagyban megkönnyítik azt, hogy decemberben a jobboldal győzzön a Boris Johnson miniszterelnök által meghirdetett brit választásokon – írja a Financial Times a Brexit Párt belső forrásaira hivatkozva szerdán.

 

Fókuszált indulás

 

Nigel Farage fontos személyisége a brit politikának: korábban maga is konzervatív politikus volt, majd mikor az EU-t megalapító maastrichti szerződést a brit konzervatív kormány 1992-ben aláírta, Farage kilépett. Innen építette fel saját, a napirendjét szinte csak a brit EU-kilépés köré felépítő pártját, a UKIP-et. Ennek színeiben először 1999-ben került be az Európai Parlamentbe, azóta pedig megszakítás nélkül az EP tagja.

 

A 2016-os brexit-népszavazás után látva, hogy fő ambíciója teljesült, és a britek a kilépés mellett döntöttek, lemondott az UKIP éléről.

 

De nem sokáig maradt párt nélkül, hiszen miután az Egyesült Királyság három év alatt sem tudott kilépni az EU-ból, Farage egy volt UKIP-os párttársa, Catherine Blaiklock megalapította a Brexit Pártot. Márciusban azonban Blaiklock iszlamofób tweetjei miatt lemondásra kényszerült, Faragenak átadva a pártelnöki tisztséget, aki a párttal rögtön meg is nyerte a májusi brit EP-választást. Azóta a párt egy megállapodás nélküli brexit mellett kardoskodik, és bár Boris Johnson konzervatív miniszterelnök sok, májusban még brexitpárti szavazót visszahódított a konzervatívokhoz, a Brexit Párt még így is tíz százalék felett áll.

 

Ezért is lehet fontos fordulópont, ha Farage úgy dönt, hogy a december 12-ére időzített előrehozott parlamenti választásokon a Brexit Párt több száz választókörzetben nem indít jelöltet Johnsonék konzervatívjaira. Sőt, a visszalépések mellett Farage-ék nem a konzervatívok által amúgy is nyerhető körzetekre fókuszálnak majd,

 

hanem inkább azokra a nagy arányban a brexit mellett szavazó választókörzetekre, ahol viszont munkáspárti a parlamenti képviselő.

 

Ellenkező esetben lehet, hogy Farage pont a Munkáspárt és a Liberális Demokraták maradáspárti jelöltjeit segítené hatalomra, és aláásná Boris Johnson parlamenti többségét.

 

Farage, a királycsináló

 

A Brexit Párt indulása egyébként már csak azért is kulcsfontosságú, mert a brit választási rendszerben nincsen országos listás szavazat, csak egyéni körzetekben lehet indulni, aki pedig a körzetet megnyeri, képviselő lesz. Ha a második helyezett akár egy szavazattal is lemarad, nincs semmilyen kompenzációs lista, amivel bejuthatna, ezért is hívják ezt „a győztes mindent visz”-választási rendszernek.

 

Ha a taktikus indulás mellett dönt, Farage két legyet is ütne egy csapásra: egyrészt, mivel a Brexit Párt szervezettségben még nem mérhető a Konzervatívok és a Munkáspárt erejéhez, ezért könnyebb lenne a kampány, ha tényleg csak a nyerhető körzetekre koncentrálnak. Másrészt, miután jelenleg a konzervatívok a választások toronymagas esélyesei, Farage nem is osztaná meg a kilépéspártiak szavazatait azzal, hogy mindenhol ráindít egy jelöltet Johnsonékra – ezzel megkönnyítené Johnson dolgát, miután a maradáspárti szavazatok a Munkáspárt és a Liberális Demokraták között oszlanak meg.

 

Jelenleg viszont a leendő brexitpárti jelöltek sem tudják, hogy indulhatnak-e, legalábbis erről tanúskodik a Financial Times által megszerzett belső levelezés, melyben szerdán azt írták a párt jelöltjeinek, hogy várjanak ki.

 

„Fontos. Légyszíves NÉMÍTSÁTOK LE magatokat a közösségi médián. NE válaszoljatok egyetlen kérdésre sem azzal kapcsolatban, hogy hol állunk, mi a stratégiánk vagy a tervünk innentől. Mindent tisztázni fogunk... Hamarosan”

 

– áll a talányos üzenetben. A Financial Times szerint mindenesetre a pártban is komoly a dilemmázás, hogy mit is tegyenek, hiszen a Brexit Párt potenciális királycsináló szerepében lehet a választás után. Még az sem biztos, hogy a pártelnök Nigel Farage egyáltalán elindul-e saját körzetében, Thurrockban.

 

Koordinációval simán nyerhet Johnson

 

John Longworth brexitpárti EP-képviselő is a taktikai indulás mellett kardoskodik, szerinte tényleg csak arra a körülbeül 20-30 körzetre kéne fókuszálniuk, ahol valóban van esélyük nyerni.

 

„Ezek teljesen nyerhetőek lennének, ha minden erőforrásunkat ezekbe öntjük.”

 

„Akkor sem nyernénk nagyobbat, ha mind a 600 körzetre fókuszálnánk. De így jobb eredményt kapunk a brexit szempontjából” – latolgatta Longworth az esélyeiket. A párt egyébként pénteken indítja el a kampányát, itt fogják ismertetni stratégiájukat is.

 

A JELENLEGI EREDMÉNYEK MELLETT A PÁRTOK 2017-ES VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEI. FORRÁS: EUROPE ELECTS / TWITTER

 

A Survation csütörtökön ismertetett közvélemény-kutatása szerint egyébként a Boris Johnson-féle konzervatívok továbbra is magasan vezetik a közvélemény-kutatásokat 34 százalékkal, míg a Jeremy Corbyn-féle, az előrehozott választások tervét végül támogató Munkáspárt 26 százalékon áll. Őket követik a maradáspárti Liberális Demokraták 19 százalékkal, majd a Brexit Párt szintén nem elhanyagolható, 12 százalékos eredménnyel, majd a Skóciában erős maradáspárti-nacionalista Skót Nemzeti Párt 4 százalékkal, a szintén maradáspárti Zöldek pedig 1 százalékkal. Nem nehéz látni tehát, hogy míg a maradáspárti oldal rendkívül megosztott a Munkáspárt és a LibDemek között, ha a Brexit Párt ügyesen koordinál a Konzervatívokkal, Boris Johnson könnyen nyerheti a decemberi voksolást.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Parlament / AFP

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A dél-tiroli autonóm tartományban hosszab ideig maradhatnak az éttermek nyitva, mint Olaszország-szerte, a színházak és mozik pedig eleve nem is fognak bezárni.

Célt értek a hétvégén Nápolyban gyújtogató szélsőbaloldaliak: a régió elnöke módosította az étterem- és bárlátogatás szigorúbbra tervezett szabályait.

Medúzát enni sokkal környezetkímélőbb, mint mondjuk tonhalat vagy makrélát, mert medúzából van elég.

Tovább szigorodnak a járványhelyzet miatti korlátozások.

Noha Németország Európa legnépesebb országa, itt az egyik legkisebb az egymillió lakosra jutó új koronavírus-fertőzöttek száma. Fotókon mutatjuk, hogyan néz ez ki!

Jelenleg kéthetente duplázódik a kórházban kezeltek száma, emiatt a Kiskunhalason felépített mobil járványkórház már szinte be is telt.

Az eredeti terv szerint állítólag Mikulásné és a karácsonyi manók is korai hozzáférést kaptak volna a vakcinához.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás