178-szoros különbség van a kieső EU-s források és a szabadkereskedelmi egyezményekből befolyó összegek között.

Egyre hangosabban és élesebben kritizálja a konzervatív-populista Boris Johnson által vezetett brit kormány az Európai Uniót, amiért szerintük az EU nem hajlandó módosítani a több évig tárgyalt brexitmegállapodáson. A felek között a vita odáig fajult, hogy Johnsonék már azzal fenyegetőznek: egyoldalúan felmondják az egyezmény bizonyos pontjait. De mik a főbb problémák? Mi lehet a megoldás? És mi a célja mindezzel Johnsonnak? Elmagyarázzuk!

Boris Johnson a párt manchesteri konferenciáján számos olyan dolgot jelentett be, ami mégis az állam szerepét erősíti meg a szigetországban most, hogy az EU-n kívül kezdtek új életet. Mindez szükséges is, hiszen a covid után válságok sorozata ígér igen nehéz telet a briteknek. De miről is volt szó? Áttekintjük.

A koronavírus és a brexit miatti szigorúbb bevándorlási szabályok miatt kieső szezonális munkaerő Európa más országaiból nagyon hiányzik a karácsonyi rohamra felkészülő brit húsiparnak, de a zöldség- és gyümölcstermesztőknél sincs elég dolgozó.

A határellenőrzés ugyanis egyelőre csak az EU irányába szigorú, a brit kormány halasztotta az ellenőrzést jövő nyárig. Így a britek exportja jelentősen visszaesett, de az ír export bizonyos ágazatai virágoznak.

Hiába nagy nap Anglia számára, hogy hazai pályán, a Wembleyben játszhatnak az Európa-bajnokságon az aranyéremért, az északíreket teljesen más dolog foglalkoztatja.

Dominic Cummings egyre gyakrabban és egyre élesebben bírálja korábbi munkaadóját, Boris Johnsont, aki korábban arcát adta Cummings politikai programjához. De miért és hogyan kezdte el támadni a brit miniszterelnököt?

Hosszú utat jártak be a brit politikusok, míg végül sikerült elérniük azt, amire pontosan öt évvel ezelőtt a többség szavazott: kilépni az Európai Unióból. Elég változatos éveken vannak túl, de hogyan jutottak el idáig? A hét legviccesebb és legabszurdabb történeten keresztül megmutatjuk!

John Bercow, aki a brexit alatt volt a brit parlament házelnöke, a közvetítések pedig világhírűvé tették, közölte, elege van abból, hogy a Toryk, ahová 17 éves korában csatlakozott mára egy idegengyűlölő, rasszista párt, ahol nem találja a helyét. Inkább a baloldalt választotta.

Ezúttal is a nagyobbik unionista kormánypárt, a DUP környékén vannak problémák. Huszonegy nap után távozott az új pártelnök, aki azután került a párt élére, hogy elődjét megpuccsolta. Miért kellett ilyen gyorsan lemondania, mi köze van ehhez a brit kormánynak és mi jöhet ezután Észak-Írországban?

48 óra alatt két magas tisztséget betöltő politikusok is lemondott a párt irányításáért felelős szervéből. Belső leszámolás, paranoia vagy korrupció állhat a háttérben?

Miről beszélhet Orbán Viktor és Boris Johnson? Orbán jó eséllyel a két ország sikeres oltási kampányát fogja hangsúlyozni, Johnsonnak jól jön ahhoz a találkozó, hogy megpróbálja kijátszani az EU-s intézményeket, illetve az Egyesült Királyságban élő magyarok helyzete is szóba kerülhet.

Noha még nem hivatalos, minden valószínűség szerint a konzervatív Michel Barnier is elindulhat jövőre a francia államfőválasztáson. Ezzel megismétlődne a 1995-ös helyzet, amikor a jobbközép nem tudott egységes jelöltet állítani. De kinek használ, hogy Barnier keményen bevándorlásellenes programmal jelenhet meg az elnökjelöltek között?

A vereség után felmerül a kérdés, hogy Keir Starmer, a brit Munkáspárt vezetője meddig maradhat a posztján. Boris Johnsonék viszont örülhetnek.

A nemzetközi helyzet fokozódik Jersey Bailiffség körül. A brexit utáni időkben is az egyik legnagyobb problémát továbbra is a halászat adja.

A brit tandíjak elszállásával a magyar diákokat korábban is vonzó Hollandiát, valamint a bőkezű támogatási rendszert kínáló Egyesült Államok felsőoktatási intézményeit vették célba az elitgimnáziumok eddig menetrendszerűen Nagy-Britannia felé tartó végzősei.

Arlene Foster nemcsak a kormányfői posztjáról, hanem a pártja, az unionista DUP elnökségéről is lemond. Fostert a saját pártján belül akarták megbuktatni, mert szerintük nem tett eleget az unionistákért. Mutatjuk, hogy mi vezetett bukásához, és mi jöhet Észak-Írországban lemondása után.

Bíróság elé állt januárban a rettegett olasz 'Ndrangheta maffia 350 tagja, a per azóta is folyik. A londoni bankok pedig nagyon is érintettek lehetnek.

A brit konzervatívok az eddigi védelmi politikájukat felülbírálva óriási fegyverkezésbe kezdenek, és a katonai nagyhatalom-státusz megerősítésével próbálják meg megadni az EU utáni Nagy-Britannia kezdőlökését. Ez mindenki szerint rossz ötlet, aki nem az angol jobboldali elit embere.

Londonderryben már negyedik napja tüntetnek, Belfastban április másodikán gyűlt össze nagyobb tömeg tüntetni a brexit, a rendőrség, illetve a Sinn Féin ellen. A békés tüntetések egyre inkább radikalizálódnak, és jelenleg nem látni, hogy miként tudják az ellentétet elsimítani az ír nacionalisták és a brit unionisták.

Egy tanulmány szerint Skócia gazdaságilag nem járna jól, ha független, szuverén állammá válna. Még ha sikerülne is az elszakadás az Egyesült Királyságtól, hosszú út állna Skócia előtt, hogy ismét EU-taggá válhasson. Ahol vélhetően eleve nettó befizető lenne.

Annak ellenére, hogy az EU-nak és az Egyesült Királyságnak tavaly év végén sikerült megállapodnia a brexit utáni kapcsolatokról, még mindig gondterhelt a kapcsolat: az Európai Bizottság már perrel fenyegeti a Johnson-kormányt. De mi a baj, ha elvégre sikerült megállapodniuk? Miért nem olyan egyszerű betartani a brexitmegállapodást? És mi köze van mindehhez az Egyesült Államoknak? Elmagyarázzuk!

A skót függetlenség ügye a függetlenségpárti kormánypárt belharcán bukhat el: a májusi parlamenti választások előtt áll a bál a Skót Nemzeti Pártban. Az előző kormányfő azzal vádolja regnáló utódját, hogy beleavatkozott volna egy szexuális zaklatási ügyet vizsgáló ügybe. A helyzet pikantériája az, hogy ebben az ügyben pont ő, a most kavaró Salmond volt a vádlott.

Lassan már három hónapja, január 1-jén léptek életbe a Brexit nyomán az új kereskedelmi szabályok az Egyesült Királyság és az Európai Unió között. A fuvarozók élete azóta nem könnyű: megnőtt adminisztrációs terhekkel, magasabb költségekkel és kiszámíthatatlan szállítmányokkal kell megküzdeniük. De hogyan néz ez ki a gyakorlatban? Fuvarozócégeket kérdeztünk!

Diana hercegnő tragikus halála és András yorki herceg Jeffrey Epsteinnel való kapcsolata óta a világ minden része minimum sejti, hogy nincs minden rendben a Buckingham-palota háza táján. Harry herceg és Meghan Markle most végül elinduló médiahadjárata azonban sok mindent szétrombolhat még. A Black Lives Matterből például elitista kultúrharcot is csinálhat, ami nem feltétlenül jó hír azoknak, akik a briteknél végre rendszerszerű változást szeretnének a monarchia státuszában.

Egyre jobban látszik, hogy a brexitmegállapodás milyen kényes megoldást szült az Ír-szigeten: eddig csak a politikusok kritizálták a kilépés miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, azonban most már az unionista paramilitáris szervezetek is nyilvánosan kifejezték a nemtetszésüket, ami felboríthatja a már így is elég instabil status quot.

A brit kikötők arra szeretnék kérni a brit kormányt, hogy kérvényezzék a türelmi idő meghosszabbítását, mert nem minden kikötő készül el a beruházásokkal a türelmi idő lejártáig. Azonban az import mellett az exporttal is problémák akadhatnak.

Csütörtökön találkozott az Európai Bizottság alelnöke, Maroš Šefčovič és a brit kormány képviselője, Michael Gove, hogy megoldást találjanak a brexit következtében kialakult észak-írországi problémákra. A tárgyalás hiába tartott péntek hajnalig, érdemi megoldás csak később várható. Ugyanakkor a felek elkötelezettek az északír protokoll betartása iránt.

Miután péntek este az Európai Bizottság többszereplős diplomáciai konfliktust okozott Észak-Írországban, továbbra sem csillapodnak a kedélyek: a válság ugyanis rámutatott a brexitmegállapodás gyengeségére, és felszínre törtek az amúgy is törékeny kormánykoalíción belüli konfliktusok. De mi is pontosan a probléma? Mi lehet a megoldás? És mi köze van mindennek az IRA-hoz? Elmagyarázzuk!

Az Európai Bizottság ellenőrizni akarta az Írországból Észak-Írországba menő vakcinákat, ami felborította volna a határmentes Ír-szigetet garantáló Nagypénteki Egyezményt és az azt megerősítő brexitmegállapodást is. Végül elállt az ötlettől, de pár óráig egy oldalra terelte az ír nacionalistákat, az ír unionistákat, a brit maradás- és távozáspártiakat, az ír és a brit kormányt, valamint még a brexittárgyalásokat lefolytató brüsszeli bürokratákat is.

A francia EU-ügyi miniszter szerint a broken english helyett nyelvi pluralizmusra van szükség. Igaza van: miért is kéne egy lengyel uniós vezetőnek, egy német uniós biztosnak, egy olasz miniszterelnöknek, egy román államelnöknek angolul beszélnie, mikor Írország és Málta nyelvén kívül annyi más szép európai nyelv van, amin magabiztosabban szólalna meg?

Clément Beaune francia EU-ügyi miniszter szerint a brexit után érthetetlen lenne, ha az Európai Unió még mindig ragaszkodna az angol nyelvhez mint informális hivatalos nyelvhez. A politikus az európaiak tört angoltsága helyett több nyelvi pluralizmust szorgalmaz.

Kína bejelentkezett a világ vezetőjévé, a koronavírus egy időre megbuktatta az EU-t, Szlovákiában bukott a „maffiaállam”, Szerbiában az ellenzék meg sem próbálta azt elpaterolni, a legnagyobb történelmi esemény azonban egy olyan országban zajlott, amiről eddig alig lehetett itthon olvasni. Ez volt 2020 kilenc legfontosabb eseménye az Azonnali szerint!

Miközben egyre közelebb az átmeneti időszak vége, még mindig nincs szabadkereskedelmi egyezmény az Európai Unió és az Egyesült Királyság között. De végül vajon lesz-e?

A kudarcba fulladt októberi Európai Tanács-gyűlés után ismét tárgyalóasztalhoz ültek a felek, és bíznak abban, hogy ezúttal sikerül megegyezniük. Sajtóértesülések szerint mindkét fél eltökélt, hogy tető alá hozzák a megállapodást, és több fontos kérdésben már meg is állapodtak, azonban Párizs még mindig nem enged London követeléseinek a halászat ügyében.

Miközben Boris Johnson és az EU a brexit részleteiről tárgyalnak, az íreket az érdekli, milyen lesz az átmeneti időszak után Írország és az Egyesült Királyság viszonya. Miként tudna egyesülni a két Írország, mennyi ennek a realitása? Miért annyira összetett kérdés ez, és miért osztja még magukat az északíreket is? Elmagyarázzuk!

Sue Tolson borszakíró és fordító, 2006 óta él Magyarországon. Jelenleg úgy tűnik, hogy december 31-én az Egyesült Királyság megállapodás nélkül kilép az Európai Unióból – Sue ezért úgy döntött, felveszi a magyar állampolgárságot, így ő lehet az első magyar állampolgár, aki megkapja a rangos Master of Wine-címet. Hogyan készül az állampolgársági vizsgára az, aki idegen nyelvként tanulta a magyart? Mi jelenti a legnagyobb nehézséget neki a felkészülés során? Mik a legalulértékeltebb magyar borvidékek? Videó!

Továbbra is állnak a tárgyalások a brexit ügyében. Miközben az Európai Unió szerint Johnsonék megszegnék a kilépési megállapodást egy brit törvényjavaslattal, addig Johnson szerint Brüsszel nem akarja visszaadni a kontrollt a briteknek. Egy dologban viszont egyetértenek a felek: fel kell készülni a no deal brexitre.

Olyan törvényjavaslatot fogadott el a brit parlament alsóháza, ami szerint a brit piac védelme érdekében utólag egyoldalúan felülírhatnák azt a megállapodást, amit még meg se kötött az EU és az Egyesült Királyság a brexit részleteiről. Ha így folytatódik, nem is fogják megkötni.

Annak ellenére, hogy január 31-én a britek kiléptek az EU-ból, sok kérdésben egyáltalán nem állapodtak meg. Ilyen például, hogy az Európai Unió jogrendszerét milyen mértékben tartanák meg a britek, de még a kereskedelmi megállapodás letárgyalását is a kilépés utáni átmeneti időszakra hagyták, ami idén év végén jár le. Kevesebb, mint fél év van addig, elmondjuk, mik a fő vitás pontok és mennyi az esély az alkura.

Merész elmélettel állt elő egy holland egyetem jogászprofesszora. Christophe Hillion szerint a jogállamiság aláásása miatt EU-s szinten kereszttűzben álló Magyarország és Lengyelország gyakorlatilag kinyilvánította, hogy nem akar az EU tagja lenni, hiszen nem tartják be a tagságból fakadó kötelezettségeket, szóval jöhet a huxit és a polexit. Mennyire elrugaszkodott ez az ötlet, és jogállami, demokratikus lenne-e egy ilyen megoldás? Interjú Hillionnal.

Mit gondolnak a Magyarországon élő britek a brexitről? Van, aki aggódik, hogy a magyarul tökéletesen beszélő kislányának el kell hagynia az országot, mások pedig azon aggódnak, hogy nincs meg az elegendő nyelvi tudásuk, hogy állampolgárságot szerezzenek. Egy azonban biztos, legtöbbjük nem hagyná el Magyarországot, csak ha két kézzel rángatnák el őt innen.

A kritikusok szerint ezzel milliók személyes információi kerülnek veszélybe.

Az új bevándorlási szabályok első részletei alapján egy egész magyar iparág fog megszűnni, a britek pontrendszert találtak ki ahhoz, kit engednek be magukhoz dolgozni.