Egyelőre elég nagyot bukott a brexittel az Egyesült Királyság

178-szoros különbség van a kieső EU-s források és a szabadkereskedelmi egyezményekből befolyó összegek között.

A következő tizenöt évben összességében, egy főre lebontva 3 és 7 font (1200-2900 forint) közötti bevételt hozhatnak azok a szabadkereskedelmi egyezmények az Egyesült Királyságnak, amelyek megkötésével a brexit miatt kiesett források pótlását remélte a Johnson-kormányzat – írja az Independent.

Ez az összeg azonban jelentősen elmarad attól a pénztől, amitől az EU-ból történt kilépés miatt elesik a brit állam: ez ugyanis a kormány saját számai alapján a következő tizenöt évben fejenként 1250 font (kb. 523 ezer forint).

Az EU-s bevétel a tizenöt éves időszakban GDP 4 százalékának megfelelő összeg lenne, míg az eddig kötött szabadkereskedelmi egyezményekből csak a GDP 0,01-0,02 százaléka fog befolyni.

A brit lap által a Sussex-i Egyetemtől megrendelt, tavalyi statisztikák és becslések alapján készült elemzés szerint tehát a szabadkereskedelmi egyezmények tulajdonképpen egyáltalán nem pótolják a kiesett összegeket.

A lap emlékeztet: Boris Johnson konzervatív miniszterelnök a „globális Britannia legjobb pillanatainak”, illetve egy „új hajnalnak” nevezte a szabadkereskedelmi egyezményeket, azonban az eddig megkötött tizennégyből csak kettőnek volt mérhető gazdasági hatása.

Az elemzés szerint az újonnan kötött kereskedelmi szerződések nagy része ugyanolyan vagy gyakran rosszabb feltételeket tartalmaznak, mint amit az EU kötött az adott országokkal,

így gyakorlatilag plusz bevételt egyáltalán nem jelent a brit kereskedelemnek. 

Ráadásul azt is megállapították, hogy a jövőben tervezett megállapodások sem fogják behozni a kiesett összeget, még akkor sem, ha minden egyes állammal sikerül jó szerződést kötnie Londonnak. A kormány szerint az elemzés elavult számokon alapul, a stratégia pedig az, hogy a gyorsan növő délkelet-ázsiai piacok felé gravitálják az Egyesült Királyság – mint agilis, független kereskedőország – kereskedelmét.

A BBC összesítse szerint az EU-nak 40 olyan, 70 országot fedő megállapodása volt, aminek ugye a brexitig része volt az Egyesült Királyság is: ezek közül 63 országgal már külön is megegyezett az Egyesült Királyság, gyakorlatilag változtatás nélkül hagyva a korábbi EU-s megállapodást. Ezen kívül  Japánnal kötöttek megállapodást, ez utóbbi olyan, ami eltér a korábbi EU-s megállapodástól. Új-Zélanddal és Ausztráliával még folymatban van a megállapodás elfogadása, amelyek a brit farmerek szerint nekik versenyhátrányt okoznak, de a brit kormány szerint számos terméket olcsóbban adhatnak majd el a térségbe.

Az USA-val kötött megállapodás nem várható mostanában, legalábbis ha hihetünk Joe Biden elnöknek. Ezen felül a kormány közlése szerint nagy megállapodásokat kívánnak kötni a jövőben például Indiával, Mexikóval, Kanadával és az Öböl-térség országaival.

Miért történik ez az egész?

Az Egyesült Királyság még 2016-ban döntött a brexit mellett, azonban mindössze 2020. január 31-én sikerült megállapodni a politikai brexitben, majd 2021. január 1-jével az Egyesült Királyság Észak-Írországot kivéve gazdaságilag is elhagyta a közös piacot. Ugyanakkor a kilépés egyáltalán nem volt sima: a kilépés miatt különleges helyzetbe kerülő Észak-Írországban belpolitikai válság alakult ki, mivel

az ún. északír protokoll miatt az északírek léptek ki az Európai Unióból az Egyesült Királyság részeként, hogy az EU-s közös piac tagjai maradtak,

így egy gazdasági határ keletkezett Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része között.

A protokoll miatt Johnsonék már azzal fenyegetőznek, hogy akár egyoldalúan módosítják a protokollt, ha az EU nem hajlandó minderre a tárgyalóasztalnál – emiatt Johnson korábbi tanácsadója, Dominic Cummings, illetve az

EU több politikusa is azzal vádolta meg Johnsonékat, hogy ők egyáltalán nem gondolták komolyan a kereskedelmi megállapodást és azt nem is akarták egyáltalán betartani,

amit a brexitügyi miniszter, David Frost el is ismert. 

A népszavazás és a kilépés közötti szövevényes utat ebben a cikkünkben foglaltuk össze röviden, míg Boris Johnson brexit utáni terveit itt mutattuk be részletesen.

NYITÓKÉP: Boris Johnson / Facebook