Boris Johnsonék már azzal fenyegetőznek, hogy felmondják a brexitmegállapodás bizonyos részeit

Egyre hangosabban és élesebben kritizálja a konzervatív-populista Boris Johnson által vezetett brit kormány az Európai Uniót, amiért szerintük az EU nem hajlandó módosítani a több évig tárgyalt brexitmegállapodáson. A felek között a vita odáig fajult, hogy Johnsonék már azzal fenyegetőznek: egyoldalúan felmondják az egyezmény bizonyos pontjait. De mik a főbb problémák? Mi lehet a megoldás? És mi a célja mindezzel Johnsonnak? Elmagyarázzuk!

Annak ellenére, hogy a brexittárgyalás egyik legkényesebb pontját, Észak-Írország helyeztét közel két évig tárgyalták a brit kormány és az Európai Unió delegáltjai, és végül azt is el is fogadták, még továbbra sem nyugodtak le a kedélyek az ún. északír protokoll kapcsán a La Manche két oldalán.

A 2016-os politikai brexit utáni átmeneti időszakot a gazdasági brexittel 2021. január 1-jével lezárva derült fény arra, hogy Johnsonéknak nem sikerült az északír helyzetet úgy megoldani, ahogy az számukra megfelelő lett volna,

ezért már januártól kezdve folyamatosan azt követelték az Európai Uniótól, hogy azt tárgyalják újra teljes egészében.

Johnsonék még egyoldalúan is megpróbálták átírni az északír protokoll néhány rendelkezését – ugyanis annak január 1-i életbelépése után bizonyos termékekre még továbbra is az átmeneti időszak vonatkozott, azaz nem kellett azon a vámolási procedúrán átesnie, mint a legtöbb termék esetén –, viszont a héten David Frost, az Egyesült Királyság korábbi főtárgyalója Portugáliában már konkrétan arról úgy fogalmazott, hogy

London hajlandó lenne akár egyoldalúan felmondani az egész északír protokollt, mivel szerinte az EU Észak-Írországot felhasználva próbálja bizonyítani, hogy a kilépés sosem működött. 

De mi is az az északír protokoll?

A brexittárgyalások egyik gyenge pontja Észak-Írország helyzete volt, mivel a véres, terrortámadásokkal tarkított 20. század második felét az Ír-szigeten 1998-ban sikerült csak lezárni, amikor a brit, az ír és a két északír tradíció megkötötte az ún. nagypénteki egyezményt.

Mint azt korábban részletesen bemutattuk, Észak-Írország 1921-ben jött létre, miután először a brit kormány két részre bontotta az Ír-szigetet, majd a sikeres ír szabadságharcot követően az 1921-es angol-ír békében a felek megállapodtak a független Ír Köztársaság, illetve Észak-Írország létrejöttéről – míg előbbi egy független állam lett, addig Észak-Írország továbbra is az Egyesült Királyság része maradt.

A határ meghúzásánál fontos volt, hogy azok a területek, ahol a brit protestánsok maradtak többségben, az Egyesült Királyságnál maradjanak, azonban még így is jelentős ír kisebbség maradt Észak-Írországban. Az ír társadalom egy része nem is nyugodott bele, hogy az 1921-et megelőző Írország egy része továbbra is a britek kezében maradt, ezért hol békésebb, hol véresebb eszközökkel próbálták destabilizálni Észak-Írországot, majd azt egyesíteni az Ír Köztársasággal.

Az 1960-as évektől egészen 1998-ig tartó véres időszakot a brit és az ír történelem a The Troublesnek (szabad fordításban zavargásoknak) nevezte el, amikor az IRA és annak szétválásai után a különböző ír republikánus paramilitáris szervezetek terrortámadásokat hajtottak végre Észak-Írországban a brit hadsereg, illetve a britekhez hű protestáns unionistákkal szemben.

Azonban 1998-ben a háborút hivatalosan is maguk mögött hagyták, megkötötték a nagypénteki egyezményt, ami egyrészt kimondta, hogy tiszteletben tartják a két északír tradíció –  azaz a magukat britnek valló protestáns unionisták (akik az Egyesült Királyság részeként képzelik el a jövőt), illetve a katolikus ír nacionalisták – eltérő érdekeit, másrészről pedig megszüntették az Ír Köztársaság és Észak-Írország között húzódó határvonalat, a két országba szabadon lehetett járni – mind a személyeknek, mind a termékeknek, hiszen mindkét állam az Európai Unió tagállama volt.

Azonban a britek kiválásával ez utóbbi megszűnt, és valahogy meg kellett oldani, hogy mind az EU, mind az Egyesült Királyság belső piacát megvédjék.

Erre találták ki az északír protokollt, aminek lényege, hogy a nyitott határok megmaradása érdekében egy gazdasági határt húztak Észak-Írország és Nagy-Britannia (Anglia, Skócia és Wales együttes neve) között, és Észak-Írország ugyan az Egyesült Királyság részeként kilépett az Európai Unióból, ám továbbra is a közös piac része maradt.

Ez röviden azt jelenti, hogy minden Nagy-Britanniából Észak-Írországba exportált termékre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mintha azt Írországba exportálták volna,

ami nyilván nem tetszik az magukat britnek valló unionistáknak, hiszen így kvázi saját országukban, az Egyesült Királyságban másodrendű állampolgárokká váltak.

Johnsonék egyre harciasabban követelik a protokoll újratárgyalását

Mint azt várni lehetett, nem mindenki örült a protokollnak. A legnagyobb északír unionista párt, a DUP korábban a protokoll eltörlését követelte, míg 2021 nagypéntekén Észak-Írország több pontján is fiatal unionisták lepték el az utcákat, hogy így tüntessenek a protokoll ellen – a tüntetések egy idő után erőszakossá váltak: a rendőröket Molotov-koktélokkal és kövekkel dobálták, majd a több napig tartó tüntetés során volt alkalom, hogy az ír nacionalistákkal is összeverekedtek.

Észak-Írországban így a protokoll – ahogy 2016 után a brexitnépszavazás is – az állandó válságot hozta magával; jelenleg a legnagyobb pártban, az unionista DUP-ban még belső konfliktusokat is okozott a protokoll, ami miatt egész Észak-Írország vezetése válságba került,

hiszen míg az unionisták a protokoll eltörlésében látják a megoldást, addig az ír nacionalisták a protokollra mint a nagypénteki egyezmény betartásának zálogára tekintenek.

De nemcsak Észak-Írországban kritizálták a protokoll létrejöttét. A Johnson-kormány tagjai többször is már hangosan bírálták azt, mondván, az csak az EU érdekeit veszi figyelembe, és ugyan már korábban is felmerült, hogy a protokoll 16. cikkelyét – amivel ideiglenesen bizonyos termékeket kivennének a protokoll hatálya alól – érvényesítenék,

azonban magát az egész északír protokoll teljes felmondását még sosem vetették fel, egészen október elejéig,

amikor már Boris Johnson is ezzel fenyegetőzött.

A britek nem tartották végleges megoldásnak a két évig tárgyalt északír protokollt

A protokoll hiányosságai már igen korán, január végén megjelentek, amikor az EU egyoldalúan érvényesítette a 16. cikkelyt az AstraZeneca-vakcinákra, mivel Brüsszelben úgy gondolták, az uniónak szánt vakcinákat Észak-Írországon keresztül juttatják Nagy-Britanniába.

Ezután sorra jelentkeztek a problémák: Észak-Írországban a boltok polcai ideiglenesen üresek is maradtak, mivel a legtöbb cég nem akart Nagy-Britanniából Észak-Írországba szállítani, hiszen oda jóval bonyolultabb, mint a másik irányba.

Az északír protokoll nemcsak Észak-Írországban okozott politikai válságot, hanem az Egyesült Királyságban is,

hiszen Johnsont egyre többször érte az a vád, hogy őt és kormányát nem is érdekli Észak-Írország helyzete, sőt, legutóbb már többen is azzal kritizálták a brit kormányfőt, hogy a kilépési megállapodást is egyoldalúan felülírná.

Ennek jó példája volt, hogy múlt héten a pártja konferenciáján tartott 45 perces beszédében ki se tért az ország ezen részére. (Johnson bejelentéseiről itt írtunk egy hosszabb elemzést.)

Ugyanezzel vádolta meg a napokban Johnsont Dominic Cummings, a brit kormányfő korábbi tanácsadója, aki szerint Johnson kormánya 2019-ben a tárgyalás során belement olyan kompromisszumokba is, amik elsőre nekik nem tetszettek, és a terv végig az volt, hogy a Munkáspárt akkori vezetője, Jeremy Corbyn leszámolása után egyszerűen majd a parlamenti többségükkel egyoldalúan felülírják a brexitmegállapodás azon részeit, amit kifogásolnak – ezzel kapcsolatosan egyébként korábban még egy törvényt is el akartak fogadni, azonban az EU közbelépésére elálltak a törvény elfogadásától.

Cummings kijelentései bármennyire is meghökkentőek lehetnek, de ugyanerről beszélt az egykori brit főtárgyaló, a jelenleg nemzetközi és EU-ügyi államtitkára is a héten. Az előbb már említett Frost amellett, hogy felvetette, az Egyesült Királyság egyoldalúan is felmondaná a protokollt, azt is bevallotta, hogy

a britek sok mindenbe belementek a tárgyalások során, amiről tudták előre, hogy nem fog működni,

most pedig merevséggel vádolja az EU-t, hogy azokon ők nem hajlandóak a britek kérésére módosítani.

Teljes újratárgyalás nem, részleges módosítások viszont jöhetnek 

Annak ellenére, hogy már jó ideje tárgyal az EU és a brit kormány az északír protokoll körüli helyzet megoldásáról, az eddigi nyilatkozatok alapján úgy tűnik, hogy az EU nem enged a brit kéréseknek, és nem akarják teljesen újratárgyalni az északírek helyzetét szabályozó protokollt, viszont hajlandóak azon módosítani.

A Politico brüsszeli hírlevele szerint az Európai Bizottság szlovák alelnöke, Maros Šefčovič a héten fogja bemutatni a briteknek az ajánlatát, miután tárgyalt az EU 27 tagállamának brüsszeli nagykövetével és az Európai Parlament delegációjával.

Az EU-s dolgokról általában jól informált lap szerint négy dolog kapcsán enyhítene a jelenlegi szabályokon az EU:

• az élelmiszeri előírások – így Észak-Írországba könnyebben tudna exportálni élelmiszereket Nagy-Britanniába, mivel egyrészt bevezetnék a „nemzeti identitású” árukat, ami jelen esetben az egyik nemzeti ételről, a kolbászról szólna; 
• gyógyszerek exportja – a Bizottság egy javaslatot fog benyújtani, hogy az EU-ban módosítsanak a gyógyszereket szabályozó uniós rendeleteken, hogy ezzel biztosítsák az életmentő gyógyszerek szabad mozgását Nagy-Britannia és Észak-Írország között;
• kormányzati kérdések – az Európai Bizottság foglalkozni fog azzal, hogy Észak-Írországnak jelenleg nincs közvetlen beleszólása az EU-UK közötti csatározásokba, mivel a felmerülő problémákat orvosolni próbáló EU és a britek közötti gyűléseken az északírek nem vesznek részt;
• vámterhek csökkentése – az Európai Bizottság nyitott lenne bővíteni a „nem veszélyeztetett áruk” listáját, illetve hajlandó lenne módosítani a jelenlegi vámeljárásokon és ellenőrzéseken, ami a bürokrácia csökkentéséhez is vezethet.

Ezáltal a britek által leginkább kritizált pontok egy részét elsimítanák, ugyanakkor vannak olyan tagállamok, amik nem lennének ilyen engedékenyek Johnsonékkal szemben: a Politico hírleve szerint

Franciaország például hajlandó lenne bemenni egy kereskedelmi háborúba is, de leghangosabban Írország kritizálta a briteket.

Az ír külügyminiszter, Simon Coveney szerint a britek nem diplomatikusan jártak el, és szerinte Frost szándékosan követel olyan dolgokat, amiket tudja, hogy a Bizottság jogilag nem tud teljesíteni.

Míg az ír Tánaiste – így hívják a miniszterelnök-helyettest Írországban – Leo Varadkar arról beszélt, hogy szerinte a brit kormány sosem szerette volna bevezetni a protokollt, és Johnsonék mostani lépése egy jelzés a világ felé, hogy mennyire lehet komolyan venni a brit kormányt, ami szerinte nem hajlandó betartani még a saját maguk által tárgyalt megállapodásokat sem.

NYITÓKÉP: Boris Johnson / Facebook