+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. október 23. szerda, 08:50
Újabb nem várt kanyarokat vett az elmúlt héten a brexit-saga, mi pedig röviden elmagyarázzuk, mi is folyik az Egyesült Királyságban!

Nem fogadja el a brit miniszterelnök a brit parlament alsóháza által múlt szombaton megszavazott törvényt, amely a brexit eredetileg október 31-re tervezett dátumára újabb halasztást kérne az Európai Uniótól – Boris Johnson abban az esetben, ha az uniós tagállamok elfogadnának egy ismételt halasztást, új választásokat írna ki, tudósít a BBC.

 

A deal átment, a menetrend nem

 

De foglaljuk is össze röviden, hogy mi történt a közelmúltban brexitügyben: szombaton – miután a parlament erre kötelezte – Boris Johnson kénytelen volt egy levelet küldeni az Európai Uniónak, melyben a brexit dátumának elhalasztását kéri. Ezek alapján az október 31-re tervezett kilépés három hónappal, vagyis január 31-ig csúszna, nem teljesülne tehát Johnson miniszterelnökké választásakor domináns politikai programja, melynek alapeleme volt a brexit véghezvitele az október végi céldátumig.

 

Talán emiatt is történt, hogy a levelet, amit a miniszterelnök elküldött az EU-nak, Johnson nem volt hajlandó aláírni. Majd ehhez egy másik – immár aláírt – levelet mellékelt Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének címezve, amelyben pont előző üzenete ellen érvel, mondván, hogy személyes véleménye és a kormány álláspontja szerint a brexit további halasztása károsan hatna az Egyesült Királyság és EU-partnerei érdekeire, valamint a kétoldalú viszonyrendszerre. Ezt követően a brit parlamentben kedden újra napirendre tűzték a brexit-megállapodást, valamint Johnson kilépésről szóló menetrendjét.

 

Utóbbi három nap alatt verte volna át az alsóházon a brexitről szóló törvényt annak érdekében, hogy október 31-ig lehetséges legyen a kilépés.

 

A parlament tehát érdekeset húzott: bár Johnson megállapodását 329-299 arányban megszavazták, az ezt követő, menetrendről szóló szavazáson 322-308 arányban kaszálták el a kormányfő tervét. Ezzel először alakult ki többség bármilyen brexit-megállapodásról szóló szavazáson, viszont a képviselőknek a nagyon szoros, háromnapos menetrenddel volt problémájuk: ez azt jelentette volna, hogy rekordgyorsan, akár éjszakába nyúló ülésnapokon kellett volna átvinni a megállapodást az alsóházon, az ellenzéki képviselők szerint pedig ez a néhány nap nem elég a törvény elemeinek megvitatására.

 

A parlament eljátszotta az esélyét” 

 

Ezek után írja a BBC több, a miniszterelnöki hivatalhoz közeli forrásra hivatkozva, hogy menetrendjének visszautasítása után kénytelen szünetetltetni brexit-megállapodás elfogadását. Ez azt jelentené, hogyha az EU-tagállamok belemennek a brexit halasztásába, vagyis abba, amire Johnsont a múlt héten kötelezte a parlament, a miniszterelnök új választásokat írna ki, és nem fogadna el további hosszú halasztást. „Szombaton azzal, hogy a parlament januárig tartó halasztást kért, eljátszotta az utolsó esélyét” – mondja a BBC-nek a miniszterelnökhöz közeli forrás, aki szerint

 

„az egyetlen esély arra, hogy az ország továbbhaladjon” egy új választás lehet.

 

Eközben Brüsszelben a szavazást követően Donald Tusk, az Európai Tanács novemberben leköszönő elnöke úgy nyilatkozott, hogy javasolni fogja, hogy az EU-tagállamok fogadják el az Egyesült Királyság kérését (tudjátok, ez az a kérés, amit Johnson nem írt alá) a brexit halasztására a megállapodás nélküli kilépés elkerülése érdekében. Bár Tusk nem szól arról, hogy pontosan milyen hosszú is lehet majd a halasztás, a BBC forrásai szerint az EU-ban legtöbben a január 31-es dátummal számolnak. EU-s források szerint olyan halasztás is napirenden van, aminek bár lenne egy kitűzött céldátuma, de lehetőséget adna a briteknek arra, hogy akár ezelőtt is kilépjenek, ha megállapodásukat elfogadják.

 

Egyelőre nagyon vezetnek Johnsonék

 

Hogy mi jön ezután, az nagyban függ az uniós tagállamok döntésétől is: ahhoz, hogy a halasztást jóváhagyják, kell a többi EU-tagállam állam- és kormányfőinek egyetértése is. Viszont, ha az EU egy háromhónapos halasztást tűzne ki, abban az esetben Johnson már új választásokat próbálna kiírni a brit parlamentben – ez persze ismételten a brit parlamenttől függ, amely múltkor is visszautasította Johnson előrehozott választások kiírását firtató javaslatát.

 

Ha viszont az uniós tagállamok nem hagyják jóvá a halasztást, jóllehet, hogy a brit parlamenti képviselők a jelenlegi megállapodás elfogadása mellett fognak kardoskodni

 

annak érdekében, hogy a megállapodás nélküli kilépést elkerüljék.

 

Ha mégis előrehozott választást tartanának, arra legkorábban november 28-án kerülhetne sor, mivel a törvény szerint legalább 25 napnak el kell telnie a választás parlamentben való kiírása, és a szavazás napja között. Egy ilyen választást egyelőre úgy tűnik, fölényesen nyernének meg a Johnson-féle Konzervatívok, a második helyezett Munkáspárttal szemben körülbelül 10 százalékpontos előnye van a toryknak. A Munkáspárt leginkább az EU-párti és brexitellenes Liberális Demokraták miatt aggódhatnak, akik számos munkáspárti szavazót átcsábítottak magukhoz az elmúlt időszakban, és már alig vannak lemaradva a Jeremy Corbyn-féle alakulattól.

 

NYITÓKÉP: Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A Kovászna megyei kétezer fős Nagybaconban balkáni hangulat uralkodik: a regnáló polgármesterrel szemben elinduló független jelöltet a polgármester fia fenyegeti, míg a polgármester szerint ellene indult lejáratókampány és igaziból őt fenyegették meg.

Ötszáznál is több óriáscég véli úgy, hogy a Facebook nem tesz eleget a gyűlöletbeszéd terjedése ellen, ezért többé nem költenek pénzt reklámra a közösségi oldalon. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg ennek ellenére nem esett kétségbe.

Pár napja az LMP, DK, Jobbik és Fidesz képvviselői szavazták meg a momentumos Balogh Csaba jogköreinek megnyirbálását, most Balogh vette vissza az LMP-s és DK-s alpolgármesterek jogosítványait.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás