Előrehozott választást írna ki Johnson, ha az EU tovább halasztja a brexitet

Újabb nem várt kanyarokat vett az elmúlt héten a brexit-saga, mi pedig röviden elmagyarázzuk, mi is folyik az Egyesült Királyságban!

Nem fogadja el a brit miniszterelnök a brit parlament alsóháza által múlt szombaton megszavazott törvényt, amely a brexit eredetileg október 31-re tervezett dátumára újabb halasztást kérne az Európai Uniótól – Boris Johnson abban az esetben, ha az uniós tagállamok elfogadnának egy ismételt halasztást, új választásokat írna ki, tudósít a BBC.

A deal átment, a menetrend nem

De foglaljuk is össze röviden, hogy mi történt a közelmúltban brexitügyben: szombaton – miután a parlament erre kötelezte – Boris Johnson kénytelen volt egy levelet küldeni az Európai Uniónak, melyben a brexit dátumának elhalasztását kéri. Ezek alapján az október 31-re tervezett kilépés három hónappal, vagyis január 31-ig csúszna, nem teljesülne tehát Johnson miniszterelnökké választásakor domináns politikai programja, melynek alapeleme volt a brexit véghezvitele az október végi céldátumig.

Talán emiatt is történt, hogy a levelet, amit a miniszterelnök elküldött az EU-nak, Johnson nem volt hajlandó aláírni. Majd ehhez egy másik – immár aláírt – levelet mellékelt Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének címezve, amelyben pont előző üzenete ellen érvel, mondván, hogy személyes véleménye és a kormány álláspontja szerint a brexit további halasztása károsan hatna az Egyesült Királyság és EU-partnerei érdekeire, valamint a kétoldalú viszonyrendszerre. Ezt követően a brit parlamentben kedden újra napirendre tűzték a brexit-megállapodást, valamint Johnson kilépésről szóló menetrendjét.

A parlament tehát érdekeset húzott: bár Johnson megállapodását 329-299 arányban megszavazták, az ezt követő, menetrendről szóló szavazáson 322-308 arányban kaszálták el a kormányfő tervét. Ezzel először alakult ki többség bármilyen brexit-megállapodásról szóló szavazáson, viszont a képviselőknek a nagyon szoros, háromnapos menetrenddel volt problémájuk: ez azt jelentette volna, hogy rekordgyorsan, akár éjszakába nyúló ülésnapokon kellett volna átvinni a megállapodást az alsóházon, az ellenzéki képviselők szerint pedig ez a néhány nap nem elég a törvény elemeinek megvitatására.

„A parlament eljátszotta az esélyét” 

Ezek után írja a BBC több, a miniszterelnöki hivatalhoz közeli forrásra hivatkozva, hogy menetrendjének visszautasítása után kénytelen szünetetltetni brexit-megállapodás elfogadását. Ez azt jelentené, hogyha az EU-tagállamok belemennek a brexit halasztásába, vagyis abba, amire Johnsont a múlt héten kötelezte a parlament, a miniszterelnök új választásokat írna ki, és nem fogadna el további hosszú halasztást. „Szombaton azzal, hogy a parlament januárig tartó halasztást kért, eljátszotta az utolsó esélyét” – mondja a BBC-nek a miniszterelnökhöz közeli forrás, aki szerint

Eközben Brüsszelben a szavazást követően Donald Tusk, az Európai Tanács novemberben leköszönő elnöke úgy nyilatkozott, hogy javasolni fogja, hogy az EU-tagállamok fogadják el az Egyesült Királyság kérését (tudjátok, ez az a kérés, amit Johnson nem írt alá) a brexit halasztására a megállapodás nélküli kilépés elkerülése érdekében. Bár Tusk nem szól arról, hogy pontosan milyen hosszú is lehet majd a halasztás, a BBC forrásai szerint az EU-ban legtöbben a január 31-es dátummal számolnak. EU-s források szerint olyan halasztás is napirenden van, aminek bár lenne egy kitűzött céldátuma, de lehetőséget adna a briteknek arra, hogy akár ezelőtt is kilépjenek, ha megállapodásukat elfogadják.

Egyelőre nagyon vezetnek Johnsonék

Hogy mi jön ezután, az nagyban függ az uniós tagállamok döntésétől is: ahhoz, hogy a halasztást jóváhagyják, kell a többi EU-tagállam állam- és kormányfőinek egyetértése is. Viszont, ha az EU egy háromhónapos halasztást tűzne ki, abban az esetben Johnson már új választásokat próbálna kiírni a brit parlamentben – ez persze ismételten a brit parlamenttől függ, amely múltkor is visszautasította Johnson előrehozott választások kiírását firtató javaslatát.

annak érdekében, hogy a megállapodás nélküli kilépést elkerüljék.

Ha mégis előrehozott választást tartanának, arra legkorábban november 28-án kerülhetne sor, mivel a törvény szerint legalább 25 napnak el kell telnie a választás parlamentben való kiírása, és a szavazás napja között. Egy ilyen választást egyelőre úgy tűnik, fölényesen nyernének meg a Johnson-féle Konzervatívok, a második helyezett Munkáspárttal szemben körülbelül 10 százalékpontos előnye van a toryknak. A Munkáspárt leginkább az EU-párti és brexitellenes Liberális Demokraták miatt aggódhatnak, akik számos munkáspárti szavazót átcsábítottak magukhoz az elmúlt időszakban, és már alig vannak lemaradva a Jeremy Corbyn-féle alakulattól.

NYITÓKÉP: Azonnali