+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. november 19. kedd, 11:01
A brit Liberális Demokraták és a Skót Nemzeti Párt vitázni akartak Boris Johnsonnal és Jeremy Corbynnal, de nem hívták meg őket. Hiába reklamáltak.

Elutasította Anglia és Wales felső bírósága (ez még nem a legfelsőbb bíróság, a brit jogrendben High Courtnak nevezik) a brit Liberális Demokraták és a Skót Nemzeti Párt fellebbezését, melyet amiatt tettek, mivel ezen két párt – hiába bír jelentős támogatottsággal –

 

nem vehet részt az ITV angol televízió által kedden tartott tévévitán a december 12-i előrehozott brit parlamenti választás előtt

 

írja a Politico.

 

Lényegében kétpártrendszer

 

A LibDemek és az SNP amellett érveltek, hogy tisztességtelen velük és a választókkal szemben, hogy csak Boris Johnson és Jeremy Corbyn lesznek ott a tévévitán. Holott rajtuk kívül jelentős támogatottsággal bírnak Jo Swinson maradáspárti liberális demokratái, illetve Skóciában messze a legerősebb Nicola Sturgeon SNP-je. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint

 

a LibDemek 13, az SNP pedig 3 százalékon állnak, szemben a 28 százalékos Munkáspárttal és a 42 százalékos Konzervatívokkal.

 

Ugyanakkor a számok csalókák: a LibDemek nyáron még majdnem a meglehetősen komplikált brexit-politikát folytató, Jeremy Corbyn-féle Munkáspártot is megelőzték radikálisan maradáspárti és második népszavazást követelő politikájukkal. Az SNP-é pedig – országosan hiába áll csak 3 százalékon – könnyedén a harmadik legerősebb frakció a brit parlamentben, mivel az egyéni választókerületeket rendre ők viszik el Skóciában.

 

FORRÁS: EUROPE ELECTS

 

Utóbbi tény pedig kulcsfontosságú egy brit választáskor: az Egyesült Királyságban csupán egyéni választókörzetek vannak, ezen körzetek győztesei jutnak a parlamentbe. A második helyezett, maradjon le akármilyen kevés szavazattal az elsőtől, nem kerül be, ezért hívják ezt a győztes mindent visz-választási rendszernek. Mivel listás szavazat nincsen,

 

a rendszer inkább a már helyben beágyazott nagy pártoknak kedvez, vagyis a Konzervatívoknak és a Munkáspártnak.

 

Másodrendű skótok, háttérbe szorított maradáspártiak?

 

Emiatt is gondolta úgy a két pártvezető, hogy bíróságra viszik az ügyet, ezt most elbukták: a bírák szerint „szerkesztői megítélés” része az, hogy kit is hív be az ITV tévécsatorna a vitára, ezzel a csatorna pedig nem szegte meg a brit médiaszabályozást. Az ITV közleményében kijelentette: üdvözlik a bíróság döntését.

 

Természetesen a két párt vezetői felháborodtak. Az SNP parlamenti frakcióvezetője, Ian Blackford úgy fogalmazott:

 

a döntés „diszkriminálja a skót választókat” és „másodrendű állampolgárokként kezeli őket”.

 

„Egyszerűen egy demokratikus szégyen az, hogy ezt a szimpla tisztességtelenséget a választási törvény és a közvetítésről szóló szabályozás megengedi” – fogalmazott Blackford.

 

Sal Brinton, a LibDemek politikusa „csalódást keltőnek” nevezte a döntést. „Boris Johnsonnak és Jeremy Corbynnak nem lenne szabad vitázniuk a brexit kérdéséről” úgy, hogy közben nincs ott senki, aki a maradáspárti álláspontot képviselné – érveltek a Liberális Demokraták.

 

BORÍTÓKÉP: Jo Swinson, a Liberális Demokraták, és Nicola Sturgeon, az SNP vezetője

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Dél-dániai Egyetem kutatóinak robotja ráadásul pontosabban is tesztel, mint az emberek.

Ismételten több mint százzal csökkent az aktív esetszám, mivel 140 gyógyultra csak 23 új megfertőzés jutott.

A nagyszabású tervvel az EP-s mainstreamet sikerült lecsitítani, de a legfőbb kérdés továbbra is az: mit szólnak ehhez az általában szűkmarkú nettó befizetők? Mutatjuk az erőviszonyokat!

Az olasz külügyminiszter június közepétől megnyitná az összes belső európai határt. Június 3-tól az olaszokhoz már eleve lehet utazni, de ez nehézkes, mert az osztrák határszakaszon a beutazást Bécs nem engedi.

Montenegróban már május 5-e óta nem rögzítettek új megbetegedést, az aktív fertőzöttek száma pedig nulla: jövő hétfőtől a magyarok is beutazhatnak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás