+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. június 1. szombat, 18:00
A fiumei Kormányzói Palota mögötti kis teret a kikötőváros egykori önállóságáért harcoló, volt budapesti országgyűlési képviselőről, Riccardo Zanelláról nevezik el. A helyben ellenzéki horvát jobboldal magyar nacionalizmussal és olasz irredentizmussal vádolja Fiume baloldali városvezetését – tévesen.

A fiumei identitás erősítéséért harcoló Lista za Rijeku / Lista per Fiume párt régóta szorgalmazza, hogy erősítsék Fiume saját történelmi emlékeit. A régi fiumei zászlót még mindig nem sikerült visszaállítani, mert a zágrábi belügyminisztérium folyamatosan blokkolja a helyi zászlót.

 

Ezen a héten azonban sikerült egy kérdésben előrelépést elérni:

 

a fiumei Kormányzati Palota mögötti teret Riccardo Zanelláról nevezik el.

 

Erről döntött csütörtökön Fiume baloldali többségű városi parlamentje. Danko Švorinić, a Lista elnöke kezdeményezte az átnevezést, amit Fiume szociáldemokrata polgármestere, Vojko Obersnel is támogatott.

 

Nem telt el azonban botrány nélkül a szavazás. A jobboldali ellenzék ugyanis kivonult az ülésteremből, és az előcsarnokban hangoskodott. Az országosan kormányzó HDZ párt részéről, amely a vörös Fiumében a horvát függetlenség óta ellenzékben van, Ivona Milinović azt állította a sajtónak, hogy Zanella fasiszta politikus lett volna. A jobboldali politikus szerint

 

Fiume baloldali városvezetése „az olasz irredentizmusnak és magyar nacionalizmusnak” adott teret.

 

A politikust felháborítja, hogy Zanellával egy olyan politikust ismer el a város, aki nem a horvátokhoz (jugoszlávokhoz) való tartozást, hanem a város függetlenségét szorgalmazta az első világháború után.

 

A HDZ-s politikus azt üzente a szocdem polgármesternek: „akár tetszik Önnek, akár nem, Fiume horvát város, és az is marad”.

 

Ez persze előrelépés a horvát jobboldal eddigi Fiume-képében. Ruža Tomašić, a mostani EP-választáson harmadik helyre feljött, EU-ellenes Szuverenisták vezetője még 2015-ban azt nyilatkozta, hogy „Fiume ma nem horvát város”, „még azzá kell tenni”.

 

Ki is volt Riccardo Zanella?

 

Zanella a 19. század vége felé jelent meg az akkor még Magyarországhoz tartozó Fiume politikai színpadán. A budapesti kormánnyal szemben határozottabb ellenállást képviselő Autonomista Párt egyik alapítója volt, aki a várost egy ideig a budapesti Országgyűlésben is képviselte.

 

Az autonomizmus nem volt magyarellenes, csupán Fiume önállóságát hangsúlyozta Budapest centralizációjával szemben.

 

Magyar nacionalizmussal vádolni Zanellat ezért teljes félreértés. Még nagyobb tévedés a fasizmussal vagy az irredentizmussal összefüggésbe hozni a nevét. Zanella 1918 után rövid ideig támogatta a város Olaszországhoz csatlakozását, de már Gabrielle D’Annunzio 1919-es megszállása alatt eltávolodott az irredentizmustól.

 

Zanella 1919-től – a korábbi autonomizmussal összhangban – már egyértelműen azt szorgalmazta: a város maradjon független, se Olaszországhoz, se Jugoszláviához ne tartozzék. 1920 novemberében aztán

 

Róma és Belgrád megegyezett a Fiumei Szabadállam létrehozásában, amelynek 1921-ben Zanella lett az államfője.

 

De már 1922-ben éppen a fasiszták hajtottak végre ellene puccsot, a város 1924-ben Olaszországhoz került.

 

Zanella antifasizmusát bizonyítja, hogy inkább Belgrádba, majd Párizsba menekült ezután, de nem volt hajlandó élni Mussolini Olaszországában.

 

A második világháború után a párizsi békeszerződést beadványokkal „bombázta”, amelyekben a Fiumei Szabadállam visszaállítását szorgalmazta. A város azonban 1947-ben Jugoszláviához került, 1953-ban pedig megkezdődött az addigi olasz többség elűzése. Mára a városban alig több mint kétezer olasz maradt csak.

 

Az ő emléküket is ápolná a Fiuméért Lista, amikor Zanellának ért el új térnevet. Szintén a város többnyelvűségét szolgálja, hogy a belvárosban ezentúl a horvát mellett olasz nyelven is ki lesznek írva az utcanevek. A város határánál is már a Fiume felirat is várja a Rijeka megnevezés alatt a városba utazókat.

 

FOTÓ: Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A Miskolc-Tornyosnémeti szakasz elkészülésével teljessé válik Pozsony és Kassa autópálya-összeköttetése Magyarországon keresztül. Az Észak-Szlovákián keresztül épülő autópálya befejezése viszont még nem látszik.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás