+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. június 1. szombat, 18:00
A fiumei Kormányzói Palota mögötti kis teret a kikötőváros egykori önállóságáért harcoló, volt budapesti országgyűlési képviselőről, Riccardo Zanelláról nevezik el. A helyben ellenzéki horvát jobboldal magyar nacionalizmussal és olasz irredentizmussal vádolja Fiume baloldali városvezetését – tévesen.

A fiumei identitás erősítéséért harcoló Lista za Rijeku / Lista per Fiume párt régóta szorgalmazza, hogy erősítsék Fiume saját történelmi emlékeit. A régi fiumei zászlót még mindig nem sikerült visszaállítani, mert a zágrábi belügyminisztérium folyamatosan blokkolja a helyi zászlót.

 

Ezen a héten azonban sikerült egy kérdésben előrelépést elérni:

 

a fiumei Kormányzati Palota mögötti teret Riccardo Zanelláról nevezik el.

 

Erről döntött csütörtökön Fiume baloldali többségű városi parlamentje. Danko Švorinić, a Lista elnöke kezdeményezte az átnevezést, amit Fiume szociáldemokrata polgármestere, Vojko Obersnel is támogatott.

 

Nem telt el azonban botrány nélkül a szavazás. A jobboldali ellenzék ugyanis kivonult az ülésteremből, és az előcsarnokban hangoskodott. Az országosan kormányzó HDZ párt részéről, amely a vörös Fiumében a horvát függetlenség óta ellenzékben van, Ivona Milinović azt állította a sajtónak, hogy Zanella fasiszta politikus lett volna. A jobboldali politikus szerint

 

Fiume baloldali városvezetése „az olasz irredentizmusnak és magyar nacionalizmusnak” adott teret.

 

A politikust felháborítja, hogy Zanellával egy olyan politikust ismer el a város, aki nem a horvátokhoz (jugoszlávokhoz) való tartozást, hanem a város függetlenségét szorgalmazta az első világháború után.

 

A HDZ-s politikus azt üzente a szocdem polgármesternek: „akár tetszik Önnek, akár nem, Fiume horvát város, és az is marad”.

 

Ez persze előrelépés a horvát jobboldal eddigi Fiume-képében. Ruža Tomašić, a mostani EP-választáson harmadik helyre feljött, EU-ellenes Szuverenisták vezetője még 2015-ban azt nyilatkozta, hogy „Fiume ma nem horvát város”, „még azzá kell tenni”.

 

Ki is volt Riccardo Zanella?

 

Zanella a 19. század vége felé jelent meg az akkor még Magyarországhoz tartozó Fiume politikai színpadán. A budapesti kormánnyal szemben határozottabb ellenállást képviselő Autonomista Párt egyik alapítója volt, aki a várost egy ideig a budapesti Országgyűlésben is képviselte.

 

Az autonomizmus nem volt magyarellenes, csupán Fiume önállóságát hangsúlyozta Budapest centralizációjával szemben.

 

Magyar nacionalizmussal vádolni Zanellat ezért teljes félreértés. Még nagyobb tévedés a fasizmussal vagy az irredentizmussal összefüggésbe hozni a nevét. Zanella 1918 után rövid ideig támogatta a város Olaszországhoz csatlakozását, de már Gabrielle D’Annunzio 1919-es megszállása alatt eltávolodott az irredentizmustól.

 

Zanella 1919-től – a korábbi autonomizmussal összhangban – már egyértelműen azt szorgalmazta: a város maradjon független, se Olaszországhoz, se Jugoszláviához ne tartozzék. 1920 novemberében aztán

 

Róma és Belgrád megegyezett a Fiumei Szabadállam létrehozásában, amelynek 1921-ben Zanella lett az államfője.

 

De már 1922-ben éppen a fasiszták hajtottak végre ellene puccsot, a város 1924-ben Olaszországhoz került.

 

Zanella antifasizmusát bizonyítja, hogy inkább Belgrádba, majd Párizsba menekült ezután, de nem volt hajlandó élni Mussolini Olaszországában.

 

A második világháború után a párizsi békeszerződést beadványokkal „bombázta”, amelyekben a Fiumei Szabadállam visszaállítását szorgalmazta. A város azonban 1947-ben Jugoszláviához került, 1953-ban pedig megkezdődött az addigi olasz többség elűzése. Mára a városban alig több mint kétezer olasz maradt csak.

 

Az ő emléküket is ápolná a Fiuméért Lista, amikor Zanellának ért el új térnevet. Szintén a város többnyelvűségét szolgálja, hogy a belvárosban ezentúl a horvát mellett olasz nyelven is ki lesznek írva az utcanevek. A város határánál is már a Fiume felirat is várja a Rijeka megnevezés alatt a városba utazókat.

 

FOTÓ: Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Aleksandar Vučić szerb elnök pedig úgy reagált a tüntetésekre: ha az ellenzék változást akar, akkor vagy nyerjék meg a választásokat vagy öljék meg őt.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

Az EU nem egy bankautomata olyan tagállamok számára, akik figyelmen kívül hagyják az alapvető szabályokat, írták a néppárti EP-képviselők.

A fából készült alkotást július 4-én, az amerikai függetlenség napján gyújtották fel.

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes szerint Budapesten rövid távon biztosan nem lesz ingyen a BKV. De mit és miért akarnak a bécsi zöldek?

Hónapok óta veszekszenek a Gödöt vezető politikusok. A Momentum vezetése polgármestere, Balogh Csaba pártjára állt, de mit gondol az ügyről a többi pártközpont?

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Három borásztehetség, bor, bogrács, vezetett kóstoló, dűlőtúra. Mád, július 11.

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás