+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. február 25. hétfő, 18:59
Az isztriai megye után, ahol a horvát mellett ma is hivatalos nyelv az olasz, a horvát kikötőváros is elindult a kétnyelvűség felé. Egyelőre azonban még csak a fiumei belvárosban jelennek meg az olasznyelvű táblák.

Abban horvát nacionalista és fiumei lokálpatrióta is egyetért:

 

Fiume nem Horvátország, vagy legalábbis nem olyan, mint Horvátország többi része.

 

A függetlenség óta mindig balra szavazó város Isztria megye mellett Horvátország egyetlen városa, amely büszke a történelmi különállására és multikulturalizmusára. Míg egyesek számára Fiume az olasz és magyar Habsburg-múlt miatt sajátos, mások a jugoszláv jelenlétet, a szerbek nagy számát, a mai napig meglévő Tito-kultuszt emelnék ki.

 

Egy helyi kispárt sikerei

 

A magyar és olasz Habsburg-múlt – azaz a régi Fiume – hagyományát egy helyi autonómista párt, a balliberális Fiuméért Lista (Lista za Rijeku / Lista per Fiume) képviseli. A párt helyben hat-hét százalékot ér el, a szocdem városvezetés rászorul a szavazataira. A kis párt már eddig is sok mindent elért: például 2017 tavaszán az ő követelésükre került vissza a város jelképének számító óratoronyra a még az olasz fasiszta költő Gabriele D´Annunzio által levert kétfejű Habsburg-sas.

 

A párt azért is régóta harcol, hogy a város visszakapja a magyar időkben használt trikolórját. Ebben is támogatja a város szocdem polgármestere, Vojko Obersnel. A zágrábi belügyminisztérium azonban tavaly nyáron – amint arról a magyar sajtóban az Azonnali egyedüliként beszámolt – nem engedélyezte a történelmi zászlót.

 

Most viszont egy másik területen sikert ért el a Lista. A párt, amelynek eleve sok helyi olasz tagja van, régóta követeli: Fiume legyen két- vagy akár a magyarral együtt háromnyelvű. A helyi magyarság persze kicsi, leginkább a jugoszláv időkben odakerültekről van szó. Olaszok azonban élnek még olyan kétezren a második világháborúig többségében olasz ajkú városban.

 

Ma Horvátországon belül egyedül Isztria megye kétnyelvű, a félszigetet irányító liberális párt mindig is hangsúlyozza Isztria és az isztriaiak különállását – aminek egyik jellemzője a horvát mellett az olasz nyelv ismerete és elterjedtsége. (Isztriában ma tizenötezer olasz él; a „legolaszabb“ város ma Horvátországban Rovinj/Rovigno, amelynek tizenegy százaléka vallja magát olasznak.)

 

A városhatárnál is kétnyelvű lesz a tábla

 

Persze Fiumében még nem lesz ennyire elterjedt az olasz nyelv: eleve nem az egész városban, és nem a közigazgatásban, hanem csak az utcanévtáblákon jelenik meg. Amint arról a fiumei baloldali napilap, a Novi List beszámolt: a városi gyűlés döntése értelmében Fiume belvárosában az utcák és terek neveit olaszul is – a régi olasz történelmi névként – kell megadni. 

 

Persze azt még nem döntötték el, hogy az 1918 előtti vagy az 1924 és 1945 közötti olasz elnevezések számítsanak-e történelmi névnek.

 

Emellett pedig a város határában is meg kell adni minkét nevet március elejétől. Rijeka és Fiume neve fogadja majd a látogatókat.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás