+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. június 14. csütörtök, 16:27
A zágrábi belügyminisztérium megtiltotta, hogy a horvátországi Rijeka városa az osztrák-magyar időkből származó trikolórt használhassa újra hivatalos városi zászlóként. A döntés jól illeszkedik az erősödő horvát kisebbségellenes tendenciákba.

Horvátország – noha jól elkülöníthető régiókból áll – Európa egyik legcentralizáltabb országa: még a magyarénál is erősebb a központosítás. Éppen ezért még arra is a zágrábi központi kormányzatnak kell rábólintania, hogy mi lehet egy város vagy egy megye hivatalos zászlaja. A horvát törvények értelmében egyedül a horvát államnak lehet trikolór a zászlaja – a helyi zászlók éppen ezért unalmasan egyszínűek, és legfeljebb a címereikben különböznek.

 

Fiume nem csak horvát város

 

A horvát központosítás és nacionalizmus ellen különösképpen a két büszkén multikulturális régió, Isztria megye és Rijeka (avagy Fiume) városa szokott a leghangosabban tiltakozni. Isztria félszigete eleve egy sajátos sziget a horvát államon belül: tudatosan kétnyelvű, a habsburgiánus és antifasiszta-partizán hagyományokat ápolja egyszerre a horvát nacionalizmussal szemben, és lakói még a legmélyebb tudjmani időkben is mindig hatalmas többségben szavaztak a horvát jobboldal ellenében.

 

Rijeka (Fiume) városa szintén kilóg Horvátországból, Ruža Tomašić horvát szélsőjobboldali EP-képviselő 2015-ben azon őrjöngött, hogy

 

„Rijeka nem horvát város, hanem város Horvátországban“.

 

Tény, hogy az 1918-ig közvetlenül Magyarországhoz tartozó, majd utána egy rövid szabadállami státusz után a második világháborúig olasz fennhatóságú város a mai napig sokszínű történelme és részben még ma is meglévő multikulturalizmusa okán szeret különbözni Horvátország többi városától. Noha a második világháború után kitelepítették, elűzték a legtöbb olaszt és a titói hatalom 1953 után be is tiltotta az olasz nyelv használatát – ma is vannak, akik a városban az osztrák-magyar múltat, a közép-európai, nemzetek feletti identitást és az olasz nyelvet támogatnák. Nemrég ismét felmerült például, hogy a város – hasonlóan Isztriához – kétnyelvű, azaz horvát és olasz legyen.

 

E törekvések legfontosabb szószólója a Lista per Fiume / Lista za Rijeku nevű kétnyelvű, helyi autonomista párt, amelynek székházában a történelmi Magyarország térképe mellett a Fiumét a magyar országgyűlésben egykor képviselő Riccardo Zanella képe lóg. A párt alapvetően liberálisnak tartja magát, de bizonyos kérdésekben jól együttműködik a hagyományosan mélyvörös Rijeka szocdem polgármesterével, Vojko Obersnellel. 

 

Visszatért a Habsburg-sas

 

Főleg emlékezetpolitikai kérdésekben sikerült ezért az autonomistáknak sikereket elérniük. Például tavaly tavasz óta újra visszakerült az egykoron a fasiszták, majd a kommunisták által is száműzött Habsburg-sas a fiumei óratorony – a város jelképének – tetejére. A Habsburg-múlt ilyetén rehabilitációját a helyi szociáldemokraták is támogatták.

 

Az autonomisták másik követelése, hogy Rijeka városa a most használatos bugyikék színű zászló helyett kapja vissza régi, történelmi trikolórját, amit az osztrák-magyar időkben használhatott. Múlt hét szerdán

 

nem hivatalosan ismét ki is helyezték a piros-sárga-kék színű zászlót a régi fiumei címerrel a Városháza erkélyére.

 

A szociáldemokrata városvezetés e téren is együttműködő, és támogatja, hogy Rijeka városi zászlaja a régi fiumei lobogó lehessen.

 

Nemzetállami szuverenitás lecsap

 

Igen ám, de Horvátországban, amint fentebb már írtuk, erre a zágrábi belügyminisztériumnak is rá kell bólintania. A zágrábi belügyminisztérium több mint egy évig kotlott az aktán, és mára megszülte a felháborító választ: az elutasítást. Zágráb arra hivatkozva, hogy a történelmi zászló irredenta (!), nem engedélyezi a használatát.

 

Az indoklás egyrészről történelmietlen, ugyanis a zászlót éppen a fiumei autonómia olasz és horvát hívei használták – akár éppen az olasz irredentizmussal szemben is. A Fiumei Szabadállamot, amelynek szintén ez volt a zászlaja, az olasz fasizmus kebelezte be.

 

Az indokolás másrészről sajnos beleilleszkedik egy erősödő kisebbségellenes horvátországi tendenciába. A témában lesz majd még egy hosszabb cikk – most csak annyit: sikeresen fejeződött be a katolikus egyház és a horvát jobboldali kormánypárt (HDZ) nacionalista belső ellenzéki köreinek támogatásával egy aláírásgyűjtés, amely azt célozza, hogy referendumon lehessen megkurtítani a horvátországi kisebbségek, így például a szlavóniai magyarok vagy a fiumei, isztriai olaszok parlamenti képviseletét és egyéb kulturális jogait, támogatását. 

 

A gyalázatos tervet az ország konzervatív miniszerelnöke, Andrej Plenković helyesen alkotmányellenesnek tartja, de az orbánista államfő, Kolinda Grabar-Kitarović gyakorlatilag helyesli. Rijeka (Fiume) városa kiállt a kisebbségei, az olaszok, szerbek, bosnyákok, albánok, magyarok (stb.) mellett,

 

de a tendencia nem a rijekai tolerancia, hanem az erősödő nacionalizmus.

 

A fiumei zászló betiltása megint arra bizonyíték, hogy azon nacionalisták, akik előszeretettel aggódnak nemzetállami szuverenitásuk miatt és az Európai Uniót bírálják, a saját nemzetállamaikon belül nem érvényesítik a szubszidiaritás elvét, azaz hogy a legtöbb ügyet a legközvetlenebbül érintett helyi szint dönthesse el.

 

Aki a nemzetállami szuverenitást hangsúlyozza, az éppen ezért – amint pars pro toto az Európa-párti fiumei autonomisták ügye mutatja – legtöbbször nem csupán EU-ellenes, de a helyi kialakult történelmi és kulturális sajátosságokat is üldözné. Romániában a székely zászlót, Horvátországban a fiumei zászlót, Spanyolországban a katalán önrendelkezést. 

 

A fiumei zászló – és megannyi regionális, kisebbségi zászló – az Európai Unióban szabadon loboghatna. A szuverén nemzetállamok mondanak azonban rájuk nemet.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

1200 főre rúg a teniszezők és stábjuk létszáma, akiket soron kívül beengednek az országba, miközben 37 ezer ausztrál vár arra, hogy hazatérhessen.

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

2020 nyarán még alig volt olyan EU-tagállam, amely rendelni akart volna azon oltásokból, amelyekkel december 27-e óta lényegében EU-szerte oltanak.

Aláírásgyűjtést indít a Mi Hazánk a járványügyi lezárások ellen, az oltásnál az önkéntességet hangsúlyozzák. Interjú!

Mark Rutte azonban jó eséllyel negyedszer is miniszterelnök lesz: pártja magasan vezet a közvélemény-kutatásokon.

A cégóriás elnöke és az egyik leányvállalat igazgatója is személyes okokra hivatkozott a cég közleményei szerint.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás