+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. június 14. csütörtök, 16:27
A zágrábi belügyminisztérium megtiltotta, hogy a horvátországi Rijeka városa az osztrák-magyar időkből származó trikolórt használhassa újra hivatalos városi zászlóként. A döntés jól illeszkedik az erősödő horvát kisebbségellenes tendenciákba.

Horvátország – noha jól elkülöníthető régiókból áll – Európa egyik legcentralizáltabb országa: még a magyarénál is erősebb a központosítás. Éppen ezért még arra is a zágrábi központi kormányzatnak kell rábólintania, hogy mi lehet egy város vagy egy megye hivatalos zászlaja. A horvát törvények értelmében egyedül a horvát államnak lehet trikolór a zászlaja – a helyi zászlók éppen ezért unalmasan egyszínűek, és legfeljebb a címereikben különböznek.

 

Fiume nem csak horvát város

 

A horvát központosítás és nacionalizmus ellen különösképpen a két büszkén multikulturális régió, Isztria megye és Rijeka (avagy Fiume) városa szokott a leghangosabban tiltakozni. Isztria félszigete eleve egy sajátos sziget a horvát államon belül: tudatosan kétnyelvű, a habsburgiánus és antifasiszta-partizán hagyományokat ápolja egyszerre a horvát nacionalizmussal szemben, és lakói még a legmélyebb tudjmani időkben is mindig hatalmas többségben szavaztak a horvát jobboldal ellenében.

 

Rijeka (Fiume) városa szintén kilóg Horvátországból, Ruža Tomašić horvát szélsőjobboldali EP-képviselő 2015-ben azon őrjöngött, hogy

 

„Rijeka nem horvát város, hanem város Horvátországban“.

 

Tény, hogy az 1918-ig közvetlenül Magyarországhoz tartozó, majd utána egy rövid szabadállami státusz után a második világháborúig olasz fennhatóságú város a mai napig sokszínű történelme és részben még ma is meglévő multikulturalizmusa okán szeret különbözni Horvátország többi városától. Noha a második világháború után kitelepítették, elűzték a legtöbb olaszt és a titói hatalom 1953 után be is tiltotta az olasz nyelv használatát – ma is vannak, akik a városban az osztrák-magyar múltat, a közép-európai, nemzetek feletti identitást és az olasz nyelvet támogatnák. Nemrég ismét felmerült például, hogy a város – hasonlóan Isztriához – kétnyelvű, azaz horvát és olasz legyen.

 

E törekvések legfontosabb szószólója a Lista per Fiume / Lista za Rijeku nevű kétnyelvű, helyi autonomista párt, amelynek székházában a történelmi Magyarország térképe mellett a Fiumét a magyar országgyűlésben egykor képviselő Riccardo Zanella képe lóg. A párt alapvetően liberálisnak tartja magát, de bizonyos kérdésekben jól együttműködik a hagyományosan mélyvörös Rijeka szocdem polgármesterével, Vojko Obersnellel. 

 

Visszatért a Habsburg-sas

 

Főleg emlékezetpolitikai kérdésekben sikerült ezért az autonomistáknak sikereket elérniük. Például tavaly tavasz óta újra visszakerült az egykoron a fasiszták, majd a kommunisták által is száműzött Habsburg-sas a fiumei óratorony – a város jelképének – tetejére. A Habsburg-múlt ilyetén rehabilitációját a helyi szociáldemokraták is támogatták.

 

Az autonomisták másik követelése, hogy Rijeka városa a most használatos bugyikék színű zászló helyett kapja vissza régi, történelmi trikolórját, amit az osztrák-magyar időkben használhatott. Múlt hét szerdán

 

nem hivatalosan ismét ki is helyezték a piros-sárga-kék színű zászlót a régi fiumei címerrel a Városháza erkélyére.

 

A szociáldemokrata városvezetés e téren is együttműködő, és támogatja, hogy Rijeka városi zászlaja a régi fiumei lobogó lehessen.

 

Nemzetállami szuverenitás lecsap

 

Igen ám, de Horvátországban, amint fentebb már írtuk, erre a zágrábi belügyminisztériumnak is rá kell bólintania. A zágrábi belügyminisztérium több mint egy évig kotlott az aktán, és mára megszülte a felháborító választ: az elutasítást. Zágráb arra hivatkozva, hogy a történelmi zászló irredenta (!), nem engedélyezi a használatát.

 

Az indoklás egyrészről történelmietlen, ugyanis a zászlót éppen a fiumei autonómia olasz és horvát hívei használták – akár éppen az olasz irredentizmussal szemben is. A Fiumei Szabadállamot, amelynek szintén ez volt a zászlaja, az olasz fasizmus kebelezte be.

 

Az indokolás másrészről sajnos beleilleszkedik egy erősödő kisebbségellenes horvátországi tendenciába. A témában lesz majd még egy hosszabb cikk – most csak annyit: sikeresen fejeződött be a katolikus egyház és a horvát jobboldali kormánypárt (HDZ) nacionalista belső ellenzéki köreinek támogatásával egy aláírásgyűjtés, amely azt célozza, hogy referendumon lehessen megkurtítani a horvátországi kisebbségek, így például a szlavóniai magyarok vagy a fiumei, isztriai olaszok parlamenti képviseletét és egyéb kulturális jogait, támogatását. 

 

A gyalázatos tervet az ország konzervatív miniszerelnöke, Andrej Plenković helyesen alkotmányellenesnek tartja, de az orbánista államfő, Kolinda Grabar-Kitarović gyakorlatilag helyesli. Rijeka (Fiume) városa kiállt a kisebbségei, az olaszok, szerbek, bosnyákok, albánok, magyarok (stb.) mellett,

 

de a tendencia nem a rijekai tolerancia, hanem az erősödő nacionalizmus.

 

A fiumei zászló betiltása megint arra bizonyíték, hogy azon nacionalisták, akik előszeretettel aggódnak nemzetállami szuverenitásuk miatt és az Európai Uniót bírálják, a saját nemzetállamaikon belül nem érvényesítik a szubszidiaritás elvét, azaz hogy a legtöbb ügyet a legközvetlenebbül érintett helyi szint dönthesse el.

 

Aki a nemzetállami szuverenitást hangsúlyozza, az éppen ezért – amint pars pro toto az Európa-párti fiumei autonomisták ügye mutatja – legtöbbször nem csupán EU-ellenes, de a helyi kialakult történelmi és kulturális sajátosságokat is üldözné. Romániában a székely zászlót, Horvátországban a fiumei zászlót, Spanyolországban a katalán önrendelkezést. 

 

A fiumei zászló – és megannyi regionális, kisebbségi zászló – az Európai Unióban szabadon loboghatna. A szuverén nemzetállamok mondanak azonban rájuk nemet.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Párbeszéd-szimpatizánsoknak küldték ki az IDEA Intézet online felmérését, mert szerintük az nem közvélemény-kutatás. Az IDEA szerint viszont igen.

Ugyanott tartunk, mint tíz éve: a politikát Gyurcsány és Orbán harca uralja. Az LMP kudarca, hogy ezt nem sikerült meghaladni, indokolta a döntést.

Végre értelmet kap az ország első olyan stadionja, amit eleve a másodosztályra építettek.

Hatalmon marad Viorica Dăncilă. És azt mondja, tiszteli a magyarokat attól még, hogy az RMDSZ ellene szavazott.

A volt osztrák kancellár és stábja azóta is emiatt kénytelen magyarázkodni. Videó!

A hét kérdése

Itt a nyár, itt a strandszezon, itt az idő elámulni azon, hogy hol tart még mindig a magyar gasztronómia. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Buda mellett, és még mindig van rá jegy! Június 19-22.

A borzalmas név ellenére is érdemes újragondolni mindazt, amit erről az unalmasnak tűnő fajtáról tudni vélünk. Június 22.

A Piacok Napján az Erzsébet tér egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogy történt a rendszerváltás? Mit kell tudni a prágai gólemről? Milyen bosszúra készül az Álmok Fejedelme? Könyves Kálmán!

Valerij Pekar szerint az egész nyelvtörvényügy csak egy háborús ország átmeneti problémája. Interjú.

Amikor mi olyan speciálisnak érezzük magunkat, nem árt elmenni egy magát ugyanúgy meg- és feltalálni igyekvő másik volt szocialista fővárosba.

Ellenőriztük, mennyire vannak képben az emberek azzal, hogy kikre is lehet szavazni. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás