Nem használhatja a történelmi zászlaját Fiume

Horvátország – noha jól elkülöníthető régiókból áll – Európa egyik legcentralizáltabb országa: még a magyarénál is erősebb a központosítás. Éppen ezért még arra is a zágrábi központi kormányzatnak kell rábólintania, hogy mi lehet egy város vagy egy megye hivatalos zászlaja. A horvát törvények értelmében egyedül a horvát államnak lehet trikolór a zászlaja – a helyi zászlók éppen ezért unalmasan egyszínűek, és legfeljebb a címereikben különböznek.

Fiume nem csak horvát város

A horvát központosítás és nacionalizmus ellen különösképpen a két büszkén multikulturális régió, Isztria megye és Rijeka (avagy Fiume) városa szokott a leghangosabban tiltakozni. Isztria félszigete eleve egy sajátos sziget a horvát államon belül: tudatosan kétnyelvű, a habsburgiánus és antifasiszta-partizán hagyományokat ápolja egyszerre a horvát nacionalizmussal szemben, és lakói még a legmélyebb tudjmani időkben is mindig hatalmas többségben szavaztak a horvát jobboldal ellenében.

Rijeka (Fiume) városa szintén kilóg Horvátországból, Ruža Tomašić horvát szélsőjobboldali EP-képviselő 2015-ben azon őrjöngött, hogy

Tény, hogy az 1918-ig közvetlenül Magyarországhoz tartozó, majd utána egy rövid szabadállami státusz után a második világháborúig olasz fennhatóságú város a mai napig sokszínű történelme és részben még ma is meglévő multikulturalizmusa okán szeret különbözni Horvátország többi városától. Noha a második világháború után kitelepítették, elűzték a legtöbb olaszt és a titói hatalom 1953 után be is tiltotta az olasz nyelv használatát – ma is vannak, akik a városban az osztrák-magyar múltat, a közép-európai, nemzetek feletti identitást és az olasz nyelvet támogatnák. Nemrég ismét felmerült például, hogy a város – hasonlóan Isztriához – kétnyelvű, azaz horvát és olasz legyen.

E törekvések legfontosabb szószólója a Lista per Fiume / Lista za Rijeku nevű kétnyelvű, helyi autonomista párt, amelynek székházában a történelmi Magyarország térképe mellett a Fiumét a magyar országgyűlésben egykor képviselő Riccardo Zanella képe lóg. A párt alapvetően liberálisnak tartja magát, de bizonyos kérdésekben jól együttműködik a hagyományosan mélyvörös Rijeka szocdem polgármesterével, Vojko Obersnellel. 

Visszatért a Habsburg-sas

Főleg emlékezetpolitikai kérdésekben sikerült ezért az autonomistáknak sikereket elérniük. Például tavaly tavasz óta újra visszakerült az egykoron a fasiszták, majd a kommunisták által is száműzött Habsburg-sas a fiumei óratorony – a város jelképének – tetejére. A Habsburg-múlt ilyetén rehabilitációját a helyi szociáldemokraták is támogatták.

Az autonomisták másik követelése, hogy Rijeka városa a most használatos bugyikék színű zászló helyett kapja vissza régi, történelmi trikolórját, amit az osztrák-magyar időkben használhatott. Múlt hét szerdán

A szociáldemokrata városvezetés e téren is együttműködő, és támogatja, hogy Rijeka városi zászlaja a régi fiumei lobogó lehessen.

Nemzetállami szuverenitás lecsap

Igen ám, de Horvátországban, amint fentebb már írtuk, erre a zágrábi belügyminisztériumnak is rá kell bólintania. A zágrábi belügyminisztérium több mint egy évig kotlott az aktán, és mára megszülte a felháborító választ: az elutasítást. Zágráb arra hivatkozva, hogy a történelmi zászló irredenta (!), nem engedélyezi a használatát.

Az indoklás egyrészről történelmietlen, ugyanis a zászlót éppen a fiumei autonómia olasz és horvát hívei használták – akár éppen az olasz irredentizmussal szemben is. A Fiumei Szabadállamot, amelynek szintén ez volt a zászlaja, az olasz fasizmus kebelezte be.

Az indokolás másrészről sajnos beleilleszkedik egy erősödő kisebbségellenes horvátországi tendenciába. A témában lesz majd még egy hosszabb cikk – most csak annyit: sikeresen fejeződött be a katolikus egyház és a horvát jobboldali kormánypárt (HDZ) nacionalista belső ellenzéki köreinek támogatásával egy aláírásgyűjtés, amely azt célozza, hogy referendumon lehessen megkurtítani a horvátországi kisebbségek, így például a szlavóniai magyarok vagy a fiumei, isztriai olaszok parlamenti képviseletét és egyéb kulturális jogait, támogatását. 

A gyalázatos tervet az ország konzervatív miniszerelnöke, Andrej Plenković helyesen alkotmányellenesnek tartja, de az orbánista államfő, Kolinda Grabar-Kitarović gyakorlatilag helyesli. Rijeka (Fiume) városa kiállt a kisebbségei, az olaszok, szerbek, bosnyákok, albánok, magyarok (stb.) mellett,

A fiumei zászló betiltása megint arra bizonyíték, hogy azon nacionalisták, akik előszeretettel aggódnak nemzetállami szuverenitásuk miatt és az Európai Uniót bírálják, a saját nemzetállamaikon belül nem érvényesítik a szubszidiaritás elvét, azaz hogy a legtöbb ügyet a legközvetlenebbül érintett helyi szint dönthesse el.

Aki a nemzetállami szuverenitást hangsúlyozza, az éppen ezért – amint pars pro toto az Európa-párti fiumei autonomisták ügye mutatja – legtöbbször nem csupán EU-ellenes, de a helyi kialakult történelmi és kulturális sajátosságokat is üldözné. Romániában a székely zászlót, Horvátországban a fiumei zászlót, Spanyolországban a katalán önrendelkezést. 

A fiumei zászló – és megannyi regionális, kisebbségi zászló – az Európai Unióban szabadon loboghatna. A szuverén nemzetállamok mondanak azonban rájuk nemet.

Osszad, lájkold, ne sajnáld!

A Facebook újfent lenyeste a magyar híroldalak elérését. Tegyél ellene!
Amerikai büntetőalgoritmusok helyett öntudatos magyar polgárokat!

Azonnali

Van még itt cikk a témában:

A szélsőjobb lehet a királycsináló az előrehozott horvát választáson

Nemzetegyesítő mítosz vagy egyszerű huliganizmus? 30 éves a délszláv háború ikonikus futballmeccse

A bécsi és a berlini kormányok is tudatosan a félelemre játszottak a járványban