+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. június 14. csütörtök, 16:27
A zágrábi belügyminisztérium megtiltotta, hogy a horvátországi Rijeka városa az osztrák-magyar időkből származó trikolórt használhassa újra hivatalos városi zászlóként. A döntés jól illeszkedik az erősödő horvát kisebbségellenes tendenciákba.

Horvátország – noha jól elkülöníthető régiókból áll – Európa egyik legcentralizáltabb országa: még a magyarénál is erősebb a központosítás. Éppen ezért még arra is a zágrábi központi kormányzatnak kell rábólintania, hogy mi lehet egy város vagy egy megye hivatalos zászlaja. A horvát törvények értelmében egyedül a horvát államnak lehet trikolór a zászlaja – a helyi zászlók éppen ezért unalmasan egyszínűek, és legfeljebb a címereikben különböznek.

 

Fiume nem csak horvát város

 

A horvát központosítás és nacionalizmus ellen különösképpen a két büszkén multikulturális régió, Isztria megye és Rijeka (avagy Fiume) városa szokott a leghangosabban tiltakozni. Isztria félszigete eleve egy sajátos sziget a horvát államon belül: tudatosan kétnyelvű, a habsburgiánus és antifasiszta-partizán hagyományokat ápolja egyszerre a horvát nacionalizmussal szemben, és lakói még a legmélyebb tudjmani időkben is mindig hatalmas többségben szavaztak a horvát jobboldal ellenében.

 

Rijeka (Fiume) városa szintén kilóg Horvátországból, Ruža Tomašić horvát szélsőjobboldali EP-képviselő 2015-ben azon őrjöngött, hogy

 

„Rijeka nem horvát város, hanem város Horvátországban“.

 

Tény, hogy az 1918-ig közvetlenül Magyarországhoz tartozó, majd utána egy rövid szabadállami státusz után a második világháborúig olasz fennhatóságú város a mai napig sokszínű történelme és részben még ma is meglévő multikulturalizmusa okán szeret különbözni Horvátország többi városától. Noha a második világháború után kitelepítették, elűzték a legtöbb olaszt és a titói hatalom 1953 után be is tiltotta az olasz nyelv használatát – ma is vannak, akik a városban az osztrák-magyar múltat, a közép-európai, nemzetek feletti identitást és az olasz nyelvet támogatnák. Nemrég ismét felmerült például, hogy a város – hasonlóan Isztriához – kétnyelvű, azaz horvát és olasz legyen.

 

E törekvések legfontosabb szószólója a Lista per Fiume / Lista za Rijeku nevű kétnyelvű, helyi autonomista párt, amelynek székházában a történelmi Magyarország térképe mellett a Fiumét a magyar országgyűlésben egykor képviselő Riccardo Zanella képe lóg. A párt alapvetően liberálisnak tartja magát, de bizonyos kérdésekben jól együttműködik a hagyományosan mélyvörös Rijeka szocdem polgármesterével, Vojko Obersnellel. 

 

Visszatért a Habsburg-sas

 

Főleg emlékezetpolitikai kérdésekben sikerült ezért az autonomistáknak sikereket elérniük. Például tavaly tavasz óta újra visszakerült az egykoron a fasiszták, majd a kommunisták által is száműzött Habsburg-sas a fiumei óratorony – a város jelképének – tetejére. A Habsburg-múlt ilyetén rehabilitációját a helyi szociáldemokraták is támogatták.

 

Az autonomisták másik követelése, hogy Rijeka városa a most használatos bugyikék színű zászló helyett kapja vissza régi, történelmi trikolórját, amit az osztrák-magyar időkben használhatott. Múlt hét szerdán

 

nem hivatalosan ismét ki is helyezték a piros-sárga-kék színű zászlót a régi fiumei címerrel a Városháza erkélyére.

 

A szociáldemokrata városvezetés e téren is együttműködő, és támogatja, hogy Rijeka városi zászlaja a régi fiumei lobogó lehessen.

 

Nemzetállami szuverenitás lecsap

 

Igen ám, de Horvátországban, amint fentebb már írtuk, erre a zágrábi belügyminisztériumnak is rá kell bólintania. A zágrábi belügyminisztérium több mint egy évig kotlott az aktán, és mára megszülte a felháborító választ: az elutasítást. Zágráb arra hivatkozva, hogy a történelmi zászló irredenta (!), nem engedélyezi a használatát.

 

Az indoklás egyrészről történelmietlen, ugyanis a zászlót éppen a fiumei autonómia olasz és horvát hívei használták – akár éppen az olasz irredentizmussal szemben is. A Fiumei Szabadállamot, amelynek szintén ez volt a zászlaja, az olasz fasizmus kebelezte be.

 

Az indokolás másrészről sajnos beleilleszkedik egy erősödő kisebbségellenes horvátországi tendenciába. A témában lesz majd még egy hosszabb cikk – most csak annyit: sikeresen fejeződött be a katolikus egyház és a horvát jobboldali kormánypárt (HDZ) nacionalista belső ellenzéki köreinek támogatásával egy aláírásgyűjtés, amely azt célozza, hogy referendumon lehessen megkurtítani a horvátországi kisebbségek, így például a szlavóniai magyarok vagy a fiumei, isztriai olaszok parlamenti képviseletét és egyéb kulturális jogait, támogatását. 

 

A gyalázatos tervet az ország konzervatív miniszerelnöke, Andrej Plenković helyesen alkotmányellenesnek tartja, de az orbánista államfő, Kolinda Grabar-Kitarović gyakorlatilag helyesli. Rijeka (Fiume) városa kiállt a kisebbségei, az olaszok, szerbek, bosnyákok, albánok, magyarok (stb.) mellett,

 

de a tendencia nem a rijekai tolerancia, hanem az erősödő nacionalizmus.

 

A fiumei zászló betiltása megint arra bizonyíték, hogy azon nacionalisták, akik előszeretettel aggódnak nemzetállami szuverenitásuk miatt és az Európai Uniót bírálják, a saját nemzetállamaikon belül nem érvényesítik a szubszidiaritás elvét, azaz hogy a legtöbb ügyet a legközvetlenebbül érintett helyi szint dönthesse el.

 

Aki a nemzetállami szuverenitást hangsúlyozza, az éppen ezért – amint pars pro toto az Európa-párti fiumei autonomisták ügye mutatja – legtöbbször nem csupán EU-ellenes, de a helyi kialakult történelmi és kulturális sajátosságokat is üldözné. Romániában a székely zászlót, Horvátországban a fiumei zászlót, Spanyolországban a katalán önrendelkezést. 

 

A fiumei zászló – és megannyi regionális, kisebbségi zászló – az Európai Unióban szabadon loboghatna. A szuverén nemzetállamok mondanak azonban rájuk nemet.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A Miskolc-Tornyosnémeti szakasz elkészülésével teljessé válik Pozsony és Kassa autópálya-összeköttetése Magyarországon keresztül. Az Észak-Szlovákián keresztül épülő autópálya befejezése viszont még nem látszik.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás