Lassan vége az évnek. Búcsúzzunk azon politikusoktól, akiknek kitelt mostanra az idejük! Az Azonnali 2020-ban is megmutat kilenc olyan politikust, akikről joggal mondhatja mindenki: ennyik voltak.

Sokak meglepetésére győzte le Zoran Milanović a konzervatív korábbi államfőt januárban. A baloldali politikust kedden iktatták be Zágrábban. A jobboldalon egyeseknek nem tetszett, hogy nem hívta meg az egyházak képviselőit. Milanović elnöki beszédében mégis az egységet hangsúlyozta, bár korábban Horvátország minden szomszédjával sikeresen összeveszett. Milyen elnök lesz így?

Horvátországot nem egy baloldali országként ismerjük, most mégis győzni tudott a szociáldemokrata Zoran Milanović az államfőválasztáson. Mi következik ebből a horvát és a magyar politikára? A horvát elnökválasztás öt tanulsága.

Akire a horvátországi magyar politikusok tanácsolták nekik. Mutatjuk a drávaszögi eredményeket!

Papírformaszerű jobbos győzelemnek indult, de végül szocdem győzelem lett belőle: a konzervatív Kolinda Grabar-Kitarović nem tudott újrázni, Zoran Milanovićé a horvát elnöki szék.

Vasárnap dől el, kit választanak elnökké a horvátok, mi pedig elmentünk Csúzára és megkérdeztük a helyi magyar párt, a HMDK egyik politikusát, Hordósi Dánielt, hogy mi is a tétje ennek a magyarok számára, milyen Horvátországban magyarnak lenni, és miért nem tud senki róluk Magyarországon. Az is kiderül, lett-e több Eszék-drukker, mióta Mészáros Lőrinc megvette a csapatot. Interjú.

Olyan nincs, hogy csak a megosztó jobboldali erőket szégyenítsék meg az EU-ban, a szabályokat mindenkire alkalmazni kell, mondja Karlo Ressler, a HDZ, a horvát jobbközép kormánypárt EP-képviselője, a horvát kormányfő korábbi tanácsadója az Azonnalinak adott interjújában. De volt szó az elnökválasztásról, a fidelitasos politikusokról, a baloldal családdokkal szembeni értetlenségéről és a magyar határkerítésről is.

Az újrázásra készülő Kolinda-Grabar Kitarović mögött álló HDZ elvileg jóban van a Fidesszel, de elég-e ez ahhoz, hogy rá szavazzanak a horvátországi magyarok? Mi szólhat számukra a szocdem Zoran Milanović mellett? Egyáltalán mik a főbb problémáik a drávaszögi magyaroknak és ígér-e rájuk megoldást a horvát politika? Videó!

Ha puszta matematika lenne a horvát elnökválasztás kimenetele, akkor Kolinda Grabar-Kitarović jelenlegi jobboldali államfő teljességgel biztos lehetne vasárnapi győzelmében. Mi szól mégis amellett, hogy baloldali kihívója, Zoran Milanović lesz a befutó? Öt okot mondunk rá.

Az első fordulóban szorosan a harmadik helyet megcsípő szlavóniai énekes, Miroslav Škoro hívei döntik majd el, ki lesz a következő horvát elnök.

A szocdem Zoran Milanović és a regnáló HDZ-s elnök, Kolinda Grabar-Kitarović juthat a horvát elnökválasztás második fordulójába. Az énekes-üzletember Miroslav Škoro a harmadik. Mutatjuk azt is, ki hol erős, és hogyan végzett a korrupcióval kampányoló jelölt, aki a volt zágrábi polgármester nevén indult.

Dario Juričan horvát rendező tudatosan vette fel nemrég a Milan Bandić nevet, ugyanis így hívják a zágrábi polgármestert. Juričan ezen a néven akar egy korrupciópárti kampánnyal elindulni az elnökválasztáson – felhívva a figyelmet az eredeti Bandić korruptságára. Egy ideig úgy nézett ki: a bíróság nem engedi a névváltozást, de végül Juričan szabad utat kapott. Most már csak az aláírásokat kell összegyűjtenie, és ott lehet Milan Bandić neve a szavazólapokon.

A HDZ-s államfő, Kolinda Grabar-Kitarović leszerbezte a helyi focicsapatot. A fiumei autonomisták pártja ezen akadt ki.

A filmrendező Dario Juričan úgy csinált magának hírverést, hogy megváltoztatta nevét a jelenlegi zágrábi polgármester nevére.

Miroslav Škoro, a szlavóniai énekesből lett államfőjelölt népszerűsége folyamatosan jön fel Kolinda Grabar-Kitarović jelenlegi államfő kárára. A két jobboldali jelölt harcából nevető harmadikként jelenleg a szociáldemokrata Zoran Milanović jöhet ki győztesen – mármint az első fordulóban. A másodikban már összeállna ellene a jobbos tábor. Hogyan néznek ki az őszi politikai szezonnyitás előtt a horvát államfőjelöltek esélyei?

Augusztus ötödikén ünnepli Horvátország a szerbek által megszállt Krajina visszafoglalását. Kolinda Grabar-Kitarović elnök Kninben sokak szerint ittas állapotban mondott beszédet. Az USA-nak hálálkodott, de sajnálta, hogy a horvát-szerb háború idején még nem tudott nekik a NATO segíteni. És bejelentette: újraindul az idei államfőválasztáson. Mutatjuk az esélyeit.

Az Európai Bizottság élére választott német politikus személyesen ment el Zágrábba. Ez ismételten mutatja: a német konzervatívok számára felértékelődött – a visegrádiak renitenskedései miatt – Horvátország és különösen Andrej Plenković. Az EB-elnök az Azonnali értesülései szerint azt is megköszönte a horvátoknak, hogy nem álltak be a visegrádiak közé. Egyben megígérte: támogatja a délkelet-európai ország schengeni felvételét.

Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő állítólag azt nyilatkozta izraeli útja során, hogy Bosznia-Hercegovina a militáns iszlám uralma alatt áll. A Horvátországgal szomszédos balkáni országban nem aratott tetszést a megjegyzés: a háromtagú államelnökség bosnyák és horvát tagja egyenesen lefasisztázta a horvát államfői szavakat. Igaz, a horvát társállamelnököt eleve nem is ismeri el igazi horvátnak Zágráb. Végül kiderült: egy izraeli napilap adta csak az iszlamistázó szavakat Grabar-Kitarović szájába. A fasisztázást azonban már nem lehetett visszavonni.

Miroslav Škoro szlavóniai énekes, aki rendszeren lép fel az usztasaszimpatizáns Thompsonnal, bejelentette: le kell váltani a pártalapú demokráciát, meg kell erősíteni a pártokkal és az oligarchiával szemben az államfői pozíciót. E feladatra pedig magát ajánlja. Az Azonnali bemutatja a legújabb horvát államfőjelöltet!

Zoran Milanović szociáldemokrata politikus 2015-ban, a menekültválság kellős közepén vesztette el a horvát kormányfőséget, és 2016-ban se tudta visszaszerezni. A nacionalizmussal és magyarellenes érzelmekkel is játszó politikus most visszatérne: bejelentkezett jelöltnek az év végi államfőválasztásra.

Áll a balhé Ljubljana és Zágráb között. Egy bosnyák hírportálon megjelent felvétel szerint egy befolyásos horvát katolikus pap a horvát kormányra hivatkozva akarta elérni: ne tudósítson egy szlovén tévé arról, miként hallgatta le a horvát titkosszolgálat a szlovén külügyet, és hogy miként segített szalafistáknak fegyvereket csempészni Boszniába.

Amint arról több magyar lap is beszámolt már: a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány néven futó kormányzati propagandavállalat Szlovénia és Macedónia után most a horvátoknál terjeszkedne. De ki is az az újságíró, aki miatt Orbánéknak megtetszhetett egy zágrábi tévé? Az Azonnali bemutatja Velimir Bujanecet és a Z1 TV-t.

Hiába öntött a Fidesz pénzeket a szlovén szélsőjobboldalba, délnyugati szomszédunknál a helyi Orbán Viktor, Janez Janša teljesen összeomlott. De Horvátországban, Szlovákiában vagy Romániában se kell a magyar kommunikációs exporttermék. Szlovénia példája bebizonyította: Habony pénze és a sorosozás máshol szart se érnek.

Szerbia és Horvátország is rákapcsolt a családtámogatásra. De melyik balkáni ország népessége nő még ma is?

Horvátországban az államfő váratlanul letért az eddigi orbánista, nacionalista útról. Rájött: ha jövőre is elnök akar maradni, nem csúszhat le teljesen a széljobbra. A nacionalisták már dühöngenek is ellene.

Vasárnap választott Bosznia-Hercegovina. A bonyolult alkotmányjogi rendszer miatt egyszerre újultak meg a háromtagú konföderatív elnökség mellett a két rész, a Szerb Köztársaság, illetve a Bosnyák-Horvát Föderáció vezetői testületei. Az eredményt tovább bonyolítja, hogy a rendszer lényegét adó etnikai elem mindenféle közös gondolkodást lényegében blokkol. Ezen pedig a mostani választás se változtatott. Mi történt? És mi várható?

A horvát balliberális ellenzék szerint Orbán nézetei az országukra is veszélyt jelentenek. És azzal vádolják a kormánypártot, hogy nem eléggé európai. Főleg az isztriaiakat zavarja a magyar kormányfő hatása.

Hiába próbálná liberalizálni a HDZ-t a kormányfő és pártelnök Andrej Plenković, ha a köztársasági elnök közben folyton látványosan keresztbe tesz neki: Putyinnal parolázik, és szimbolikus ügyekben a keményvonalas egyházi lobbi mellé áll. A szintén HDZ-s Kolinda Grabar-Kitarović annyira kihúzta a gyufát, hogy pártja már azt fontolgatja, nem őt indítják a jövő évi elnökválasztáson.

A zágrábi belügyminisztérium megtiltotta, hogy a horvátországi Rijeka városa az osztrák-magyar időkből származó trikolórt használhassa újra hivatalos városi zászlóként. A döntés jól illeszkedik az erősödő horvát kisebbségellenes tendenciákba.