A horvát helyhatósági választások második fordulójában a négy legnagyobb horvát városból háromban baloldali vagy liberális jelöltek győztek, a megyékben azonban öt kivételével mindenütt tarolt a konzervatív HDZ. Miközben Zágrábban az újbaloldal győzött, Isztriában meggyengült a helyi balliberális párt, bár a félsziget ettől még nem lett jobboldali.

Az exit-poll eredmények alapján a négy legnagyobb horvát városból hármat megszerzett a baloldal és a liberális tábor. Zágrábban a szavazatok majdnem 70 százalékával az újbaloldali Tomislav Tomašević az új városvezető.

A vasárnapi horvát helyhatósági választások legnagyobb meglepetése lett, hogy Zágrábban az újbaloldali jelölt már majdnem az első fordulóban elhozta a győzelmet. A második fordulóban a szélsőjobboldali jelölt lesz a kihívója, de neki se matematikailag, se politikailag nincs sok esélye. A helyhatósági választásokon visszaszorult a konzervatív kormánypárt, a szociáldemokratákkal szemben pedig az újbaloldal nőhet fel új ellenzéki erőként.

Az exit poll szerint a horvát fővárosban az újbaloldal akár az első fordulóban is már megszerezeheti a polgármesteri posztot. Tomislav Tomašević a felmérés szerint több, mint 48 százalékot kapott.

Vasárnap tartanak városi és megyei helyhatósági választásokat Horvátországban. A legnagyobb figyelem a zágrábi polgármester-választást kíséri, ahol a szavazatok akár 40 százalékát is elhozhatja az első fordulóban az újbaloldal jelöltje. Marad-e Fiume is vörös? És lesz-e Split liberális? Vasárnap ez is kiderülhet.

A horvát tengerparti várost 21 éve irányító szociáldemokrata Vojko Obersnel idén már nem indul újra a polgármesteri posztért. Noha a város vélhetően továbbra is vörös marad, a harc idén kiélezettebb a jelöltek között az utódlásért. Kik indulnak, és milyen esélyekkel?

Vagyis igen, itt a hónap vége, és újra itt a Fasza Dolgok, az Azonnali havi mindenajánlója a kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!

Miután egy fiumei kávézótulajdonos közölte, hogy a nyitást elhalasztó jobboldali horvát kormánypárt tagjait és híveit még elvitelre se hajlandó kiszolgálni, Andrej Plenković kormányfő azt mondta, hogy innen már csak egy lépés a fasizmus. De mi áll a vita hátterében?

Tavaly még csak Csorna, idén immár a főváros érintésével lehet közvetlen éjszakai vonatokkal Fiumébe vagy Splitbe utazni. A RegioJet úgy számol: az idei szezonban százezer utast vinnének az Adriára.

Kalózkodás, biszexualitás, adriai multikulturalizmus és egy extravagáns költő, aki élvezte, ahogy Mussoliniék élő istent csináltak belőle. Száz éve, Fiume karácsonyi bombázásával ért véget a 20. század egyik legérdekesebb kalandja, az olasz Gabriele D´Annunzio által vezetett fiumei államiság. A D´Annunzio-hagyatékot kezelő alapítvány elnökét, a neves olasz jobboldali értelmiségit, Giordano Bruno Guerrit kértük meg, magyarázza el, mennyiben volt anarchista vagy fasiszta az egész fiumei kaland.

A júliusi parlamenti választásokon meglepetésre negyedik helyre befutott radikális baloldali és zöld pártok koalíciójából kiválnak a kommunisták, mert a többiek nem akartak mögéjük beállni a fiumei polgármester-választáson. Eddigi partnereiket ezért azzal vádolják, hogy lepaktáltak a balközéppel.

Száz éve fogadták el a Habsburg Birodalom utáni Osztrák Köztársaság alkotmányát, a szöveg atyjának Hans Kelsent szokás tartani. Ha ez túlzás is, mi magyarázza az osztrák alkotmány sikerét – és ahogy hívei fogalmaznak: eleganciáját?

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki. Az elüldözött olaszok képviselői tiltakoznak, a város szociáldemokrata polgármestere védelmébe vette a vörös csillagot.

Száz éve kiáltotta ki Gabriele D´Annunzio a saját államát Fiumében (a mai Rijekában), ami nem csak Mussolininek szolgált előképül, de elfogadta a drogokat, több politikusa meztelenül járkált a városban, kalózkodásból tartotta el magát, és menedéket adott volna Kun Béláéknak. Mi volt ez a teljes kavalkád az egykori magyar kikötővárosban?

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy Temesvár az eredetileg tervezett 2021 helyett 2023-ban legyen Európa kulturális fővárosa: ugyanabban az évben, amikor erre Veszprémet szemelték ki. A szintén 2021-re kinézett Újvidék egy évnyi halasztást kap csak.

A mai Horvátországban csak egy-egy politikai indulat erejéig van jelen a Trianon-téma. Ha valahonnan azonban nagyon hiányzik a közép-európaiság, az Fiume. Az ottani magyar múlt is a közép-európai színesség egy darabja – lehetne.

Ingyenessé tették a Krk-hidat, a kompok olcsóbbak lettek, étlap helyett QR-kódot hoznak, fertőtlenítő folyadékot pedig még a fagyisnál is kihelyeznek: a horvát tengerparton mindent megtesznek azért, hogy járványkompatibilissé tegyék a nyaralást. Fotókon mutatjuk, mennyire sikerül.

A horvát jobboldal a koronavírus-járvány sikeres kezelését és a hazafias érzelmeket domborítja ki, a baloldal Horvátország legsötétebb korszakával riogat, a királycsináló szélsőjobboldal pedig Miroslav Škoro leghíresebb számával plakátolja tele az országot. Választás előtti plakátkörkép!

Carla Konta a fiumei olasz közösség ismert tagja, egyetemi oktató, aki az Egyesült Államokban doktorált. A négygyermekes, idén 34 éves katolikus történész sokakat meglepett azzal, amikor bejelentette: ő fogja vezetni a július 5-i választásokon a horvát nacionalistának tartott Miroslav Škoro pártjának helyi listáját. Mi visz egy olaszt a horvát nacionalisták közé?

Most vasárnap előrehozott választások lesznek délnyugati szomszédunknál. Az Azonnali képbe hoz az okokat, az indulókat és az esélyeket illetően.

Zoran Milanović azt is elmondta: nem hisz Orbánnak, mikor azt mondja, hogy Budapestnek nincs területi követelése Horvátországgal szemben. Továbbra is tart a tengerre magyar-vita déli szomszédunknál.

A jobboldali politikus hétfőn Fiumében tett látogatást, ahol kitért a „Tengerre magyar” feliratú emléktáblára is. A politikus is a rossz fordításnak hisz, ezért beszélt „provokációról” Orbán részéről.

A horvát sajtó többsége továbbra sem volt képes lefordítani helyesen horvátul a „Tengerre magyar“ mondatot, ezért most már a horvát külügy a félreértett emléktábla-szöveg miatt beszélgetésre invitálja a zágrábi magyar nagykövetet.

A szlovén és a lengyel parlamentben már bent ül az újbaloldal, most Horvátország lehet soron: a júliusi parlamenti választásokra összeálltak országosan is a Zágrábban már eddig is sikeres újbaloldali, marxista, feminista és zöld pártok, jó eséllyel négy-öt mandátumot is szerezhetnek. De kik is ők? Honnan jönnek?

Orbán Viktor egyik videójában látható volt egy emléktábla: „tengerre magyar“. A horvát sajtó azonban ezt „magyar tengernek“ fordította félre, és provokációt emlegetett.

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

A horvát kikötőváros idén Európa kulturális fővárosa, ám a jelenlegi helyzetben a programokat le kellett mondaniuk. Miután a programiroda hetven alkalmazottjának jelentős részét elbocsátották, gyakorlatilag leállt a munka. Sokan azt kérik: hadd folytathassák jövőre, amit idénre terveztek.

Tűzijátékkal, koncertekkel, karnevállal, olcsón és gagyin feldíszített várossal lépett be február elején az európai kulturális fővárosi évbe a jugoszláv időkben olasztalanított és eliparvárosodott Fiume (Rijeka). Az Azonnali elmeséli, milyen hely most a város, és kinek érdemes elmennie oda.

A horvát kikötőváros idén Európa Kulturális Fővárosa. A megannyi művészeti projekt egyike, hogy a híres Korzó elején álló „felhőkarcolóra” – mint a jugoszláv időkben – visszakerül májustól az év végéig a vörös csillag. Kéne vörös csillag Budapesten is?

A HDZ-s államfő, Kolinda Grabar-Kitarović leszerbezte a helyi focicsapatot. A fiumei autonomisták pártja ezen akadt ki.

Ismét nemet mondott a zágrábi belügy a tengerpárti városnak, ahová még mindig nem térhet vissza hivatalos zászlóként a magyar időkben használt trikolór.

Gabriele D’Annunzio olasz költő-forradalmár szobrát azon a napon leplezték le Triesztben, amikor az száz éve elfoglalta Fiumét.

A zágrábi belügy megtiltotta a baloldali vezetésű városnak, hogy a magyar időkből származó trikolórját használja. A horvát Közigazgatási Bíróság azonban most kimondta: jogellenes a tiltás.

A fiumei Kormányzói Palota mögötti kis teret a kikötőváros egykori önállóságáért harcoló, volt budapesti országgyűlési képviselőről, Riccardo Zanelláról nevezik el. A helyben ellenzéki horvát jobboldal magyar nacionalizmussal és olasz irredentizmussal vádolja Fiume baloldali városvezetését – tévesen.

Március 18-án háromszáz éve, hogy VI. Károly császár megalapította a trieszti és a fiumei szabadkikötőket. A két város utána következő története megmutatta, milyen sikeres lehet a birodalmi szervezet és a szabadkereskedelem. Mára viszont eljelentéktelenedtek az egykori osztrák és magyar kikötők.

Az isztriai megye után, ahol a horvát mellett ma is hivatalos nyelv az olasz, a horvát kikötőváros is elindult a kétnyelvűség felé. Egyelőre azonban még csak a fiumei belvárosban jelennek meg az olasznyelvű táblák.

Vasárnap emlékezett Olaszország az egykori Jugoszláviából elűzött olaszokra. A Trieszt melletti megemlékezés egyik fő szónoka Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke volt. Beszéde pedig kiverte a biztosítékot Zágrábban és Ljubljanában.

A fiumei polgármester ki is akadt azon, hogy Zágráb az usztasákat tolerálja, de a fiumei zászlót továbbra is tiltja.

Hiába próbálná liberalizálni a HDZ-t a kormányfő és pártelnök Andrej Plenković, ha a köztársasági elnök közben folyton látványosan keresztbe tesz neki: Putyinnal parolázik, és szimbolikus ügyekben a keményvonalas egyházi lobbi mellé áll. A szintén HDZ-s Kolinda Grabar-Kitarović annyira kihúzta a gyufát, hogy pártja már azt fontolgatja, nem őt indítják a jövő évi elnökválasztáson.

Sebastian Kurz olyan, mint Mussolini, Orbán Viktor akciói pedig sokkterápiát jelentenek az EU számára – mondja az ÖVP-s Erhard Busek volt osztrák alkancellár saját főnökéről és a magyar miniszterelnökről. Arra is figyelmeztet: a Fidesz nem csak Orbánból áll, és a fiatalok nem Orbánnal tartanak, így a hangulat gyorsan megváltozhat Magyarországon. Interjú egyenesen Fiuméből.

A zágrábi belügyminisztérium megtiltotta, hogy a horvátországi Rijeka városa az osztrák-magyar időkből származó trikolórt használhassa újra hivatalos városi zászlóként. A döntés jól illeszkedik az erősödő horvát kisebbségellenes tendenciákba.

Magyaros pesszizmussal tekintenek az EU-tagságra az Azonnali által megkérdezett zágrábiak és fiumeiek. Kameránknak azért nyilatkoztak olyanok is, akik örülnek az egységes Európának. A délszláv háború élménye miatt fontosnak tartják az unió garantálta békét, és még mindig vannak, akik visszavágynak a jugoszláv időkbe.

Négy évvel ezelőtt, 2013. július elsején csatlakozott Horvátország az EU-hoz. Az eltelt időben kiderült, hogy az EU-tagság sem megoldás minden problémára, az eleinte annyira vágyott szabad munkaerőáramlást pedig sokan inkább átkozzák a fiatalok elvándorlása miatt. A gazdasági problémákat nem igazán oldotta meg a tagság, és önálló agendát sem tud képviselni déli szomszédunk az EU-ban. Ennek ellenére a többség optimista – Zágrábban szakértőket, újságírókat és járókelőket kérdeztünk a horvát EU-tagságról.

Fiumében érdeklődtünk helyi politikusoktól és járókelőktől, hogy vajon csatlakoznának-e újra Magyarországhoz. Horvátország harmadik legnagyobb városában találtunk olyan baloldali politikust, akinek nincs ellenére az ötlet, de olyanokkal is akadt dolgunk, akik csak nevetni tudtak ezen. A várossal cikkeiben gyakran foglalkozó újságíró, Techet Péter közben egy hajójavító melletti strandon avatott be minket abba, miként lehetne ismét tengere Magyarországnak.