+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. május 17. hétfő, 18:08
A vasárnapi horvát helyhatósági választások legnagyobb meglepetése lett, hogy Zágrábban az újbaloldali jelölt már majdnem az első fordulóban elhozta a győzelmet. A második fordulóban a szélsőjobboldali jelölt lesz a kihívója, de neki se matematikailag, se politikailag nincs sok esélye. A helyhatósági választásokon visszaszorult a konzervatív kormánypárt, a szociáldemokratákkal szemben pedig az újbaloldal nőhet fel új ellenzéki erőként.

Vasárnap Horvátországban városi és megyei helyhatósági választásokat tartottak. A legnagyobb figyelem a zágrábi választást kísérte:

 

+ egyrészről a várost 2000 óta irányító, korrupt és populista Milan Bandić idén váratlanul szívinfarktusban elhunyt, azaz a verseny mindenképpen nyitottá vált, mert egyértelmű lett: még ha ilyen tragikus módon is, de véget ért a Bandić-korszak;

 

+ másrészről

 

Zágrábban évek óta építkezett alulról több marxista, feminista és környezetvédő szervezet,

 

hogy a hagyományos pártokkal – és különösen Bandić-tyal szemben – újbaloldali alternatívát állíthasson: míg 2017-ban ez még csak három százalékra volt elég, a tavalyi parlamenti választásokra Možemo (Lehetséges) néven összeállt új párt a fővárosban húsz százalék felett szerzett, idénre pedig jelöltjük, Tomislav Tomašević tudott a Bandić elleni szavazók jelöltje lenni.

 

2020-RA ORSZÁGOS PÁRTTÁ ÁLLT ÖSSZE AZ A MOZGALOM, AMELY ZÁGRÁBI MARXISTA, ZÖLD ÉS FEMINISTA SZERVEZETEKRE ÉPÜLT (A Ž ÉS E BETŰ KÖZÖTT ÁLL A MOSTANI POLGÁRMESTER-JELÖLTJÜK). FOTÓ: MOŽEMO / FB

 

Zágrábban biztos az újbaloldal sikere

 

A zágrábi újbaloldal eredménye azonban még a felmérésekét is felülmúlta: Tomislav Tomašević több, mint 45 százalékot szerzett, azaz majdnem még az elsőfordulós győzelem is összejött neki (ahhoz 50 százalék fölött kellett volna szerepelnie). Az eredmény kiugró mivoltát bizonyítja, hogy

 

a Tomaševićet követő három másik jelölt együttesen se szerzett annyit, mint az újbaloldali politikus.

 

Verseny főleg csak abban volt, hogy ki fog vele a második fordulóban megmérkőzni – ez végül a szélsőjobboldali Haza Mozgalom elnökének, a borász-énekes Miroslav Škorónak sikerült. Az újbalos jelölt azonban több, mint 100 ezer vokssal kapott többet, mint a második helyezett Škoro.

 

MIROSLAV ŠKORO, A SZÉLSŐJOBBOLDALI HAZA MOZGALOM ELNÖKE UGYAN CSAK 12 SZÁZALÉKOT SZERZETT, DE EZZEL Ő JUTHAT TOVÁBB A MÁSODIK FORDULÓBA. FOTÓ: MŠ / FB

 

A verseny végül így alakult az első fordulóban:

 

1. Tomislav Tomašević (Možemo): 45,15 százalék

2. Miroslav Škoro (Haza Mozgalom): 12,16 százalék

3. Jelena Pavićić Vukičević (Bandić-párt): 11,10 százalék

4. Davor Filipović (HDZ, jobboldali kormánypárt): 9,83 százalék

5. Joško Klišović (szocdem SDP): 7,83 százalék

6. Vesna Škare Ozbolt (független jobboldali): 5,10 százalék

7. Zvonimir Troskot (neoliberális-klerikális Most-párt): 4,12 százalék

8. Davor Nađi (liberális Fokus-párt): 1,98 százalék

9. Anka Mrak Taritaš (balliberális Polgári Liberális Mozgalom): 0,83 százalék

 

A zágrábi eredmények nem csak azt mutatják, hogy az újbaloldal óriási győzelmet aratott, de az ország (és persze különösen a város) politikai térképére is kihatással lehet.

 

+ A jobboldali kormánypárt, a HDZ sohasem volt erős a fővárosban, a helyi jobboldal már 2017-ben is inkább az iszlamofasiszta történész, Zlatko Hasanbegović listáját támogatta. (Ő azóta a Haza Mozgalomban politizál, jelöltjük ott lesz ugye a második fordulóban.) A mostani eredmény azonban megalázó Andrej Plenković miniszterelnök pártja számára, amely abban bízott, hogy legalább a második fordulóba jutás összejön nekik.

 

DAVOR FILIPOVIĆ (BALOLDALT) MEGALÁZÓ VERESÉGET SZENVEDETT, CSAK A NEGYEDK HELYRE FUTOTT BE, ANDREJ PLENKOVIĆ KORMÁNYFŐ (JOBBOLDALT) PÁRTJA A FŐVÁROSBAN PERSZE MINDIG NAGYON GYENGE VOLT. FOTÓ: DF / FB

 

+ A szociáldemokraták, akik viszont mindig erősek voltak Zágrábban (Milan Bandić is szocdem polgármesterként kezdte, csak aztán 2009-ben kivágták a pártból), teljesen összeomlottak, ami országosan is jelentheti azt, hogy egyre többen már nem az államfőt adó szociáldemokratákat, hanem az újbaloldali Možemot tarthatják a baloldal új vezető erejének.

 

+ A Milan Bandić-féle korszak végleg lezárult, pártja a karizmatikus politikus nélkül nem tud túlélni, jelöltjük legfeljebb csak Bandić emlékében bízhatott. Így is összehozott azért több, mint 10 százalékot – de ez még a második helyre se volt elég. Kérdéses persze, hogy a Bandić által 21 év alatt felépített korrupt városi rendszer milyen gyorsan esik szét – vagy összezárva próbálja hátráltatni a két hét múlva minden bizonnyal polgármesterré választandó Tomaševićet.

 

Tomislav Tomašević a második fordulóra bizakodással készülhet. Egyrészről

 

a baloldali kiesett jelöltek szavazataival már matematikailag is megvan a többsége, ahogy a városi parlamentben is a szocdemekkel közösen biztos többsége van már most a Možemonak.

 

TOMISLAV TOMAŠEVIĆ (KÖZÉPEN) LEHET A POSZTSZOCIALISTA EURÓPA ELSŐ ÚJBALOLDALI POLGÁRMESTERE EGY FŐVÁROSBAN. FOTÓ: TT / FB

 

Másrészről az ellenfele az a szélsőjobboldali Miroslav Škoro lesz, akire talán a bandićista és HDZ-s szavazók se feltétlenül szavaznak szívesen. Škoro számára – aki 2019-ben az államfőválasztáson robbant be harmadik helyezettként – a zágrábi eredmény már önmagában siker, és bármennyit is szerez a második fordulóban, az mindenképpen több lesz, mint amennyin a Haza Mozgalom egyébként áll. Azaz

 

Zágrábban az látható, hogy a jobbközép és a balközép egyaránt felmorzsolódott, és helyettük a két oldal szélsőségesei lettek a nagypártok.

 

Tomislav Tomaševićnek azonban már

 

a Škoro-szavazók közül is sikerült híveket szereznie – konkrétan a saját apját,

 

Smiljan Tomaševićet, aki magát radikális jobboldalinak és Škoro hívének tartja, de a választási estét már fiával ünnepelte végig, pedig maga Škoro listáján is szerepelt egykoron.

 

Milyen eredmények lettek másutt?

 

Zágráb persze sajátos, azaz országosan még nem lehet ilyen tendenciáról beszélni, de a városokban folytatódott a HDZ visszazuhanása. A Plenković-párt főleg a szlavóniai és dalmát vidéken őrizte meg továbbra is elsőségét. 

 

+ Fiumében, ahol szintén 21 év után távozik egy szocdem polgármester, a szocdemek meg tudták őrizni az első helyüket: Marko Filipović 30 százalékot szerzett, a második fordulóban azonban veszélyes lehet a vele szemben induló Davor Štimac független orvos, aki 16 százalékkal lett második. A hagyományosan vörös városban a HDZ-nek megint nem osztottak lapot: jelöltjük 14 százalékkal már az első fordulóban elvérzett.

 

+ Splitben a liberálisok örülhetnek. A helyi Momentumként leírható Centrum-párt jelöltje, Ivica Puljak 26 százalékot kapott, de itt a HDZ-s jelölt – aki 23 százalékkal lett második – feljöhet. A döntő az lesz, hogy a város korábbi, korrupt polgármesterének, Željko Kerumnak a hívei hova állnak. Kerum 14 százalékot kapott. Puljak a szocdemek és možemosok szavazataival 40 százalékon áll még csak, azaz mindenképpen meg kell szólítania a kerumistákat – ami persze azért nehéz, mert Puljak a Kerum-korszak egyik nagy kritikusa volt.

 

+ Eszéken a HDZ viszont örülhet, mert meg tudja szerezni a baranyai várost: Ivan Radić 38 százalékkal fordul rá a második fordulóra, kihívója a szélsőjobboldali jelölt lesz, aki majdnem 20 százalékot kapott.

 

+ Isztria megye nem hazudtolta meg magát:

 

a félsziget olyan baloldali, hogy a jobboldali pártok együtt még 20 százalékot se kaptak.

 

A horvát-olasz nyelvű megyében a balliberális Isztriai Demokratikus Gyűlés, azaz a helyi, mindent uraló „állampárt” 42 százalékot kapott egymaga, emellé jön még a szocdemek 15 százaléka, a Možemo 9 százaléka vagy a radikálkommunsita Munkásfront két százaléka, de más, kisebb balos listák is indultak. Isztria minden városában taroltak a baloldali pártok: Polában (Pulában), Rovignoban (Rovinjban), Parenzoban (Porećben), Pisinoban (Pazinban) – hogy csak a nagyobb helyi városokat említsük – a baloldal a szavazatok több, mint 70 (néhol több, mint 75) százalékát hozta el.

 

+ Ezzel szemben

 

a HDZ tarolt Szlavóniában, mindegyik megyéjében 40 (valahol majdnem 60) százalékot szerzett

 

a megyei közgyűlési választásokon. Dalmáciában is megőrizte a megyei szinten és a vidéken a HDZ az elsőségét, itt legfeljebb csak a neoliberális-klerikális Most (Híd) jelentett alternatívát vele szemben. A baloldal csak a városokban van jelen.

 

+ A tengerparti Lika-Krbavában a jobboldal olyan erős, hogy itt még a szélsőjobboldali HSP kispárt is leelőzte a baloldalt. Ebben a megyében a baloldal vezető ereje szerepért a szerb kisebbség pártja és a szocdemek fej-fej mellett küzdenek a maguk 6 százalékával.

 

+ Ezzel szemben a másik tengerparti, a fiumei megyében tarolt a baloldal, a HDZ olasz nemzetiségű megyei elnökjelöltje, Gari Capelli nem tudta elhozni a vezetést.

 

+ Az északnyugati Varasd (Varaždin) megye megmaradt a jobboldali liberalizmus bástyájának: a liberális Reformerek elnöke, Radimir Čačić első helyre futott be, de itt még azért meg kell mérkőznie a megyei elnökségért a HDZ jelöltjével.

 

+ A szintén északnyugati

 

Muraköz megye is a liberalizmus fellegvára:

 

a liberális Matija Posavec itt már az első fordulóban a szavazatok több, mint kétharmadával megyei elnökké lett idén is választva.

 

+ A HDZ viszont a zágrábi megyében – ennek nem része Zágráb városa – örülhet, ahol a baloldali Parasztpárt után a jobboldal adhat vélhetően vezetőt, legalábbis az ő jelöltjük több, mint húsz százalékpontot vert rá a szocdemek és a parasztpártiak közös jelöltjére.

 

Mi következik az eredmények alapján?

 

A választások megmutatták, hogy

 

+ a tendencia, miszerint a HDZ szorul vissza a városokban, folytatódott, de a párt vidéki – különösen dalmáciai és szlavóniai – bázisa annyira stabil és nagy, hogy ezzel egy parlamenti választást is tudnak nyerni;

 

+ a baloldalon egyre világosabban szorulnak vissza a szocdemek, akiknek helyét Zágrábban egyértelműen átvette a Možemo, a vidék azonban továbbra is gond a pártnak:

 

Dalmáciában és Szlavóniában az újbaloldal olyan gyenge, hogy a legtöbb ottani megyében még listát se tudtak állítani.

 

Ezzel szemben Horvátország fejlettebb megyéiben (Isztria, fiumei megye, északnyugati megyék) és a városokban a párt megjelent. Még a szlavóniai Eszéken is a Možemo hozott azért hét százalékot, bár a többi szlavón városban (Vukovár, Požega, Slavonski Brod) még városi szinten se tudtak elindulni;

 

+ az északnyugati régió – azaz Varasd és Muraköz megyék – fejlettségük okán továbbra is azon jobboldali liberális erők fellegvárai, amelyek országosan 1-2 százalékon állnak csak.

 

NYITÓKÉP: Tomislav Tomašević / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Covid, Szalai Ádám, Felcsút, Orbán, magyar ultrák.

1991. június 19-én Viktor Silov altábornagy 15 óra 01 perckor elhagyta Magyarország területét. Hazánk szuverenitása ezzel 47 hosszú év után helyreállt.

Az alkotó lesiben lefilmezte a mellette a kampuszon elhaladó nőket, majd olyan kategóriákba sorolta őket, hogy szépek, közepesek, megbocsáthatóan és megbocsáthatatlanul csúnyák.

Mint írják, kiállnak mindenki mellett, aki ellenzi a jogszabályt, és szolidaritást vállalnak azokkal, akiknek a méltóságát elvitatták és megalázták.

Ezzel az előválasztás Újbudán szintén két szereplősre sorvadt: a DK és a Jobbik támogatottságát is élvező főpolgármester-helyettes, Gy. Németh Erzsébet és Orosz Anna fog megmérkőzni egymással.

Legyen szó konzervatív családképről, a gendernyelv elutasításáról, vagy épp több patriotizmusról: a német társadalom továbbra is alapvetően konzervatív.

A cseh magánvasút, a RegioJet után a MÁV is újraindítja dalmáciai nyaralóvonatait. De melyik társasággal éri meg jobban Dalmáciába utazni?

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás