Már csak a szélsőjobboldal tudná megakadályozni az újbalos áttörést Zágrábban

A vasárnapi horvát helyhatósági választások legnagyobb meglepetése lett, hogy Zágrábban az újbaloldali jelölt már majdnem az első fordulóban elhozta a győzelmet. A második fordulóban a szélsőjobboldali jelölt lesz a kihívója, de neki se matematikailag, se politikailag nincs sok esélye. A helyhatósági választásokon visszaszorult a konzervatív kormánypárt, a szociáldemokratákkal szemben pedig az újbaloldal nőhet fel új ellenzéki erőként.

Vasárnap Horvátországban városi és megyei helyhatósági választásokat tartottak. A legnagyobb figyelem a zágrábi választást kísérte:

+ egyrészről a várost 2000 óta irányító, korrupt és populista Milan Bandić idén váratlanul szívinfarktusban elhunyt, azaz a verseny mindenképpen nyitottá vált, mert egyértelmű lett: még ha ilyen tragikus módon is, de véget ért a Bandić-korszak;

+ másrészről

hogy a hagyományos pártokkal – és különösen Bandić-tyal szemben – újbaloldali alternatívát állíthasson: míg 2017-ban ez még csak három százalékra volt elég, a tavalyi parlamenti választásokra Možemo (Lehetséges) néven összeállt új párt a fővárosban húsz százalék felett szerzett, idénre pedig jelöltjük, Tomislav Tomašević tudott a Bandić elleni szavazók jelöltje lenni.

Zágrábban biztos az újbaloldal sikere

A zágrábi újbaloldal eredménye azonban még a felmérésekét is felülmúlta: Tomislav Tomašević több, mint 45 százalékot szerzett, azaz majdnem még az elsőfordulós győzelem is összejött neki (ahhoz 50 százalék fölött kellett volna szerepelnie). Az eredmény kiugró mivoltát bizonyítja, hogy

Verseny főleg csak abban volt, hogy ki fog vele a második fordulóban megmérkőzni – ez végül a szélsőjobboldali Haza Mozgalom elnökének, a borász-énekes Miroslav Škorónak sikerült. Az újbalos jelölt azonban több, mint 100 ezer vokssal kapott többet, mint a második helyezett Škoro.

A verseny végül így alakult az első fordulóban:

1. Tomislav Tomašević (Možemo): 45,15 százalék

2. Miroslav Škoro (Haza Mozgalom): 12,16 százalék

3. Jelena Pavićić Vukičević (Bandić-párt): 11,10 százalék

4. Davor Filipović (HDZ, jobboldali kormánypárt): 9,83 százalék

5. Joško Klišović (szocdem SDP): 7,83 százalék

6. Vesna Škare Ozbolt (független jobboldali): 5,10 százalék

7. Zvonimir Troskot (neoliberális-klerikális Most-párt): 4,12 százalék

8. Davor Nađi (liberális Fokus-párt): 1,98 százalék

9. Anka Mrak Taritaš (balliberális Polgári Liberális Mozgalom): 0,83 százalék

A zágrábi eredmények nem csak azt mutatják, hogy az újbaloldal óriási győzelmet aratott, de az ország (és persze különösen a város) politikai térképére is kihatással lehet.

+ A jobboldali kormánypárt, a HDZ sohasem volt erős a fővárosban, a helyi jobboldal már 2017-ben is inkább az iszlamofasiszta történész, Zlatko Hasanbegović listáját támogatta. (Ő azóta a Haza Mozgalomban politizál, jelöltjük ott lesz ugye a második fordulóban.) A mostani eredmény azonban megalázó Andrej Plenković miniszterelnök pártja számára, amely abban bízott, hogy legalább a második fordulóba jutás összejön nekik.

+ A szociáldemokraták, akik viszont mindig erősek voltak Zágrábban (Milan Bandić is szocdem polgármesterként kezdte, csak aztán 2009-ben kivágták a pártból), teljesen összeomlottak, ami országosan is jelentheti azt, hogy egyre többen már nem az államfőt adó szociáldemokratákat, hanem az újbaloldali Možemot tarthatják a baloldal új vezető erejének.

+ A Milan Bandić-féle korszak végleg lezárult, pártja a karizmatikus politikus nélkül nem tud túlélni, jelöltjük legfeljebb csak Bandić emlékében bízhatott. Így is összehozott azért több, mint 10 százalékot – de ez még a második helyre se volt elég. Kérdéses persze, hogy a Bandić által 21 év alatt felépített korrupt városi rendszer milyen gyorsan esik szét – vagy összezárva próbálja hátráltatni a két hét múlva minden bizonnyal polgármesterré választandó Tomaševićet.

Tomislav Tomašević a második fordulóra bizakodással készülhet. Egyrészről

Másrészről az ellenfele az a szélsőjobboldali Miroslav Škoro lesz, akire talán a bandićista és HDZ-s szavazók se feltétlenül szavaznak szívesen. Škoro számára – aki 2019-ben az államfőválasztáson robbant be harmadik helyezettként – a zágrábi eredmény már önmagában siker, és bármennyit is szerez a második fordulóban, az mindenképpen több lesz, mint amennyin a Haza Mozgalom egyébként áll. Azaz

Tomislav Tomaševićnek azonban már

Smiljan Tomaševićet, aki magát radikális jobboldalinak és Škoro hívének tartja, de a választási estét már fiával ünnepelte végig, pedig maga Škoro listáján is szerepelt egykoron.

Milyen eredmények lettek másutt?

Zágráb persze sajátos, azaz országosan még nem lehet ilyen tendenciáról beszélni, de a városokban folytatódott a HDZ visszazuhanása. A Plenković-párt főleg a szlavóniai és dalmát vidéken őrizte meg továbbra is elsőségét. 

+ Fiumében, ahol szintén 21 év után távozik egy szocdem polgármester, a szocdemek meg tudták őrizni az első helyüket: Marko Filipović 30 százalékot szerzett, a második fordulóban azonban veszélyes lehet a vele szemben induló Davor Štimac független orvos, aki 16 százalékkal lett második. A hagyományosan vörös városban a HDZ-nek megint nem osztottak lapot: jelöltjük 14 százalékkal már az első fordulóban elvérzett.

+ Splitben a liberálisok örülhetnek. A helyi Momentumként leírható Centrum-párt jelöltje, Ivica Puljak 26 százalékot kapott, de itt a HDZ-s jelölt – aki 23 százalékkal lett második – feljöhet. A döntő az lesz, hogy a város korábbi, korrupt polgármesterének, Željko Kerumnak a hívei hova állnak. Kerum 14 százalékot kapott. Puljak a szocdemek és možemosok szavazataival 40 százalékon áll még csak, azaz mindenképpen meg kell szólítania a kerumistákat – ami persze azért nehéz, mert Puljak a Kerum-korszak egyik nagy kritikusa volt.

+ Eszéken a HDZ viszont örülhet, mert meg tudja szerezni a baranyai várost: Ivan Radić 38 százalékkal fordul rá a második fordulóra, kihívója a szélsőjobboldali jelölt lesz, aki majdnem 20 százalékot kapott.

+ Isztria megye nem hazudtolta meg magát:

A horvát-olasz nyelvű megyében a balliberális Isztriai Demokratikus Gyűlés, azaz a helyi, mindent uraló „állampárt” 42 százalékot kapott egymaga, emellé jön még a szocdemek 15 százaléka, a Možemo 9 százaléka vagy a radikálkommunsita Munkásfront két százaléka, de más, kisebb balos listák is indultak. Isztria minden városában taroltak a baloldali pártok: Polában (Pulában), Rovignoban (Rovinjban), Parenzoban (Porećben), Pisinoban (Pazinban) – hogy csak a nagyobb helyi városokat említsük – a baloldal a szavazatok több, mint 70 (néhol több, mint 75) százalékát hozta el.

+ Ezzel szemben

a megyei közgyűlési választásokon. Dalmáciában is megőrizte a megyei szinten és a vidéken a HDZ az elsőségét, itt legfeljebb csak a neoliberális-klerikális Most (Híd) jelentett alternatívát vele szemben. A baloldal csak a városokban van jelen.

+ A tengerparti Lika-Krbavában a jobboldal olyan erős, hogy itt még a szélsőjobboldali HSP kispárt is leelőzte a baloldalt. Ebben a megyében a baloldal vezető ereje szerepért a szerb kisebbség pártja és a szocdemek fej-fej mellett küzdenek a maguk 6 százalékával.

+ Ezzel szemben a másik tengerparti, a fiumei megyében tarolt a baloldal, a HDZ olasz nemzetiségű megyei elnökjelöltje, Gari Capelli nem tudta elhozni a vezetést.

+ Az északnyugati Varasd (Varaždin) megye megmaradt a jobboldali liberalizmus bástyájának: a liberális Reformerek elnöke, Radimir Čačić első helyre futott be, de itt még azért meg kell mérkőznie a megyei elnökségért a HDZ jelöltjével.

+ A szintén északnyugati

a liberális Matija Posavec itt már az első fordulóban a szavazatok több, mint kétharmadával megyei elnökké lett idén is választva.

+ A HDZ viszont a zágrábi megyében – ennek nem része Zágráb városa – örülhet, ahol a baloldali Parasztpárt után a jobboldal adhat vélhetően vezetőt, legalábbis az ő jelöltjük több, mint húsz százalékpontot vert rá a szocdemek és a parasztpártiak közös jelöltjére.

Mi következik az eredmények alapján?

A választások megmutatták, hogy

+ a tendencia, miszerint a HDZ szorul vissza a városokban, folytatódott, de a párt vidéki – különösen dalmáciai és szlavóniai – bázisa annyira stabil és nagy, hogy ezzel egy parlamenti választást is tudnak nyerni;

+ a baloldalon egyre világosabban szorulnak vissza a szocdemek, akiknek helyét Zágrábban egyértelműen átvette a Možemo, a vidék azonban továbbra is gond a pártnak:

Ezzel szemben Horvátország fejlettebb megyéiben (Isztria, fiumei megye, északnyugati megyék) és a városokban a párt megjelent. Még a szlavóniai Eszéken is a Možemo hozott azért hét százalékot, bár a többi szlavón városban (Vukovár, Požega, Slavonski Brod) még városi szinten se tudtak elindulni;

+ az északnyugati régió – azaz Varasd és Muraköz megyék – fejlettségük okán továbbra is azon jobboldali liberális erők fellegvárai, amelyek országosan 1-2 százalékon állnak csak.

NYITÓKÉP: Tomislav Tomašević / Facebook