Kalózkodás, biszexualitás, adriai multikulturalizmus és egy extravagáns költő, aki élvezte, ahogy Mussoliniék élő istent csináltak belőle. Száz éve, Fiume karácsonyi bombázásával ért véget a 20. század egyik legérdekesebb kalandja, az olasz Gabriele D´Annunzio által vezetett fiumei államiság. A D´Annunzio-hagyatékot kezelő alapítvány elnökét, a neves olasz jobboldali értelmiségit, Giordano Bruno Guerrit kértük meg, magyarázza el, mennyiben volt anarchista vagy fasiszta az egész fiumei kaland.

A júliusi parlamenti választásokon meglepetésre negyedik helyre befutott radikális baloldali és zöld pártok koalíciójából kiválnak a kommunisták, mert a többiek nem akartak mögéjük beállni a fiumei polgármester-választáson. Eddigi partnereiket ezért azzal vádolják, hogy lepaktáltak a balközéppel.

Száz éve fogadták el a Habsburg Birodalom utáni Osztrák Köztársaság alkotmányát, a szöveg atyjának Hans Kelsent szokás tartani. Ha ez túlzás is, mi magyarázza az osztrák alkotmány sikerét – és ahogy hívei fogalmaznak: eleganciáját?

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki. Az elüldözött olaszok képviselői tiltakoznak, a város szociáldemokrata polgármestere védelmébe vette a vörös csillagot.

Száz éve kiáltotta ki Gabriele D´Annunzio a saját államát Fiumében (a mai Rijekában), ami nem csak Mussolininek szolgált előképül, de elfogadta a drogokat, több politikusa meztelenül járkált a városban, kalózkodásból tartotta el magát, és menedéket adott volna Kun Béláéknak. Mi volt ez a teljes kavalkád az egykori magyar kikötővárosban?

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy Temesvár az eredetileg tervezett 2021 helyett 2023-ban legyen Európa kulturális fővárosa: ugyanabban az évben, amikor erre Veszprémet szemelték ki. A szintén 2021-re kinézett Újvidék egy évnyi halasztást kap csak.

A mai Horvátországban csak egy-egy politikai indulat erejéig van jelen a Trianon-téma. Ha valahonnan azonban nagyon hiányzik a közép-európaiság, az Fiume. Az ottani magyar múlt is a közép-európai színesség egy darabja – lehetne.

Ingyenessé tették a Krk-hidat, a kompok olcsóbbak lettek, étlap helyett QR-kódot hoznak, fertőtlenítő folyadékot pedig még a fagyisnál is kihelyeznek: a horvát tengerparton mindent megtesznek azért, hogy járványkompatibilissé tegyék a nyaralást. Fotókon mutatjuk, mennyire sikerül.

A horvát jobboldal a koronavírus-járvány sikeres kezelését és a hazafias érzelmeket domborítja ki, a baloldal Horvátország legsötétebb korszakával riogat, a királycsináló szélsőjobboldal pedig Miroslav Škoro leghíresebb számával plakátolja tele az országot. Választás előtti plakátkörkép!

Carla Konta a fiumei olasz közösség ismert tagja, egyetemi oktató, aki az Egyesült Államokban doktorált. A négygyermekes, idén 34 éves katolikus történész sokakat meglepett azzal, amikor bejelentette: ő fogja vezetni a július 5-i választásokon a horvát nacionalistának tartott Miroslav Škoro pártjának helyi listáját. Mi visz egy olaszt a horvát nacionalisták közé?