Eléggé megingatta a horvát jobboldali kormányfőt az EP-választás

Hiába álltak be a német uniópártok is Andrej Plenković mellé az európai parlamenti választási kampányban, a politikus pártja, a HDZ történelmi mélypontra zuhant. A vele szemben álló radikális jobboldal megerősödése a kormány stabilitására is kihathat.

A horvát európai parlamenti választásokon jelentős átrendeződés történt a jobboldali térfélen.

Plenković pártja a 2014-es eredményéhez képest 18 százalékot vesztett, azaz a huszonkilenc éves Karlo Ressler vezette HDZ-lista eredménye gyakorlatilag megfeleződött.

Plenković 2016-ban vette át a HDZ vezetését, miután a párt addigi szélsőjobboldali elnöke, Tomislav Karamarko egy MOL-lal kapcsolatos ügybe belebukott. Plenković, aki Brüsszelből tért haza akkor pártelnöknek, 2016 őszén meg is nyerte a választásokat. Kormányfőként és pártelnökként egyaránt mérsékelt konzervatív irányvonalat visz, a visegrádi államokhoz való közeledést is elutasította. A szintén HDZ-s államfővel, Kolinda Grabar-Kitarović-tyal fennálló vitáiról itt írtunk.

Plenković eközben nagyon sok ellenfelet szerzett a HDZ jobboldalán – akiket, mint például a volt kultuszminisztert, az iszlamo-fasiszta történész Zlatko Hasanbegovićot, ki is szorított a pártból.

A bosszú azonban nem maradt el: Hasanbegović Függetlenek Horvátországért (NZH) néven szervezett pártot, amely főleg Zágrábban sikeres. Plenković centrista irányvonala pedig új lendületet adott a már eddig is létező, de jelentéktelen szélsőjobboldali politikusoknak.

Az EP-választáson így robbanhatott be második helyre 8 százalékkal Ruža Tomašić Szuverenisták nevű, EU-ellenes listája, amelyen több radikális jobboldali, abortuszellenes párt is indult.

Új szereplő a politika térben: a populista bíró úr berobbant

Szintén nagy meglepetést okozott Mislav Kolakušić negyedik helye: az egykori bíró független jelöltként hozott 7 százalékot. Nézetei alapján egyfajta nacionalista elitellenesség jellemzi, és már most bejelentette: indulni akar az idei államfőválasztáson is. Kolakušić azzal a nézettel kampányol, hogy a HDZ és a szocdemek egyaránt a Jugoszláv Kommunista Párt utódai, és ő őket szeretné végleg leváltani.  

Az N1 tévének adott interjújában Kolakušić azt mondta a migrációról, hogy az szerinte „olcsó munkaerőnek kell” a németeknek, bár éppen ezért a volt bíró Orbán migrációs politikáját is túlzásnak ítéli, mondván: „egyetlen migráns se akar Magyarországon vagy Horvátországban maradni”. A politikus emellett ellenzi az euró bevezetését, és referendummal szigorítaná az abortuszt.

Két másik szélsőjobboldali lista is jól szerepelt

Indult még két másik szélsőjobboldali lista is, együttesen 9 százalékot szerezve, de mivel külön-külön mindketten küszöb alatt maradtak, nem tud sem a már említett Hasanbegović-párt, sem az abortuszellenes tüntetéseket szervező, főleg a katolikus egyház által jelentősen megtolt Marijana Petir képviselőket küldeni az EP-be.

Azonban számolni kell velük, mert csak éppen hogy maradtak le a mandátumokról, azaz a parlamenti választásokig még ráerősíthetnek. Sőt,

Különösen Tomašić, Hasanbegović és Petir összefogása képzelhető el a jövőben.

Eközben a HDZ-vel szövetséges liberális Néppárt, valamint a korrupt zágrábi polgármester, Milan Bandić pártja messze az ötszázalékos küszöb alatt teljesített.

A HDZ beomlásából a baloldali ellenzék nem tudott profitálni. A szocdemek és a balliberálisok szintén veszítettek a támogatásukból, a tavaly év végén összeállt Amszterdami Koalíció, amely több balliberális pártot is összefog, csak az isztriai megyében elért 40 százalék feletti eredményének köszönhetően tudott egy képviselőt küldeni az EP-be – Valter Flego isztriai zsupán személyében.

A fiumei Novi List napilap elemzése szerint a HDZ-n belül növekedhet a Plenković-tyal szembeni ellentét, a mostani választás ugyanis – főleg a teljesen Plenković embereként elkönyvelt Karlo Ressler listavezető miatt – a kormányfő mérsékelt politikájának próbája volt.

FOTÓK: Andrej Plenković / Facebook