+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. május 29. szerda, 15:15
Hiába álltak be a német uniópártok is Andrej Plenković mellé az európai parlamenti választási kampányban, a politikus pártja, a HDZ történelmi mélypontra zuhant. A vele szemben álló radikális jobboldal megerősödése a kormány stabilitására is kihathat.

A horvát európai parlamenti választásokon jelentős átrendeződés történt a jobboldali térfélen.

 

Az Andrej Plenković mérsékelt irányvonalát képviselő HDZ huszonkét százalékra zuhant le, miközben a több listával is induló szélőjobboldaliak közösen több, mint 24 százalékot hoztak.

 

Plenković pártja a 2014-es eredményéhez képest 18 százalékot vesztett, azaz a huszonkilenc éves Karlo Ressler vezette HDZ-lista eredménye gyakorlatilag megfeleződött.

 

Plenković 2016-ban vette át a HDZ vezetését, miután a párt addigi szélsőjobboldali elnöke, Tomislav Karamarko egy MOL-lal kapcsolatos ügybe belebukott. Plenković, aki Brüsszelből tért haza akkor pártelnöknek, 2016 őszén meg is nyerte a választásokat. Kormányfőként és pártelnökként egyaránt mérsékelt konzervatív irányvonalat visz, a visegrádi államokhoz való közeledést is elutasította. A szintén HDZ-s államfővel, Kolinda Grabar-Kitarović-tyal fennálló vitáiról itt írtunk.

 

Plenković eközben nagyon sok ellenfelet szerzett a HDZ jobboldalán – akiket, mint például a volt kultuszminisztert, az iszlamo-fasiszta történész Zlatko Hasanbegovićot, ki is szorított a pártból.

 

BALRÓL A MÁSODIK: RESSLER, MAJD WEBER, MAJD PLENKOVIC

 

A bosszú azonban nem maradt el: Hasanbegović Függetlenek Horvátországért (NZH) néven szervezett pártot, amely főleg Zágrábban sikeres. Plenković centrista irányvonala pedig új lendületet adott a már eddig is létező, de jelentéktelen szélsőjobboldali politikusoknak.

 

Az EP-választáson így robbanhatott be második helyre 8 százalékkal Ruža Tomašić Szuverenisták nevű, EU-ellenes listája, amelyen több radikális jobboldali, abortuszellenes párt is indult.

 

Új szereplő a politika térben: a populista bíró úr berobbant

 

Szintén nagy meglepetést okozott Mislav Kolakušić negyedik helye: az egykori bíró független jelöltként hozott 7 százalékot. Nézetei alapján egyfajta nacionalista elitellenesség jellemzi, és már most bejelentette: indulni akar az idei államfőválasztáson is. Kolakušić azzal a nézettel kampányol, hogy a HDZ és a szocdemek egyaránt a Jugoszláv Kommunista Párt utódai, és ő őket szeretné végleg leváltani.  

 

Az N1 tévének adott interjújában Kolakušić azt mondta a migrációról, hogy az szerinte „olcsó munkaerőnek kell” a németeknek, bár éppen ezért a volt bíró Orbán migrációs politikáját is túlzásnak ítéli, mondván: „egyetlen migráns se akar Magyarországon vagy Horvátországban maradni”. A politikus emellett ellenzi az euró bevezetését, és referendummal szigorítaná az abortuszt.

 

Két másik szélsőjobboldali lista is jól szerepelt

 

Indult még két másik szélsőjobboldali lista is, együttesen 9 százalékot szerezve, de mivel külön-külön mindketten küszöb alatt maradtak, nem tud sem a már említett Hasanbegović-párt, sem az abortuszellenes tüntetéseket szervező, főleg a katolikus egyház által jelentősen megtolt Marijana Petir képviselőket küldeni az EP-be.

 

Azonban számolni kell velük, mert csak éppen hogy maradtak le a mandátumokról, azaz a parlamenti választásokig még ráerősíthetnek. Sőt,

 

a négy szélsőjobbos lista közösen 24 százalékot ért el, azaz a legtöbb voksot ők gyűjtötték be.

 

Különösen Tomašić, Hasanbegović és Petir összefogása képzelhető el a jövőben.

 

Eközben a HDZ-vel szövetséges liberális Néppárt, valamint a korrupt zágrábi polgármester, Milan Bandić pártja messze az ötszázalékos küszöb alatt teljesített.

 

ÍGY TELJESÍTETTEK A HORVÁT PÁRTOK. FOTÓ: EUROPE ELECTS

 

A HDZ beomlásából a baloldali ellenzék nem tudott profitálni. A szocdemek és a balliberálisok szintén veszítettek a támogatásukból, a tavaly év végén összeállt Amszterdami Koalíció, amely több balliberális pártot is összefog, csak az isztriai megyében elért 40 százalék feletti eredményének köszönhetően tudott egy képviselőt küldeni az EP-be – Valter Flego isztriai zsupán személyében.

 

Azaz a horvátországi balliberalizmust végül a híresen vörös Isztria mentette meg a bukástól.

 

A fiumei Novi List napilap elemzése szerint a HDZ-n belül növekedhet a Plenković-tyal szembeni ellentét, a mostani választás ugyanis – főleg a teljesen Plenković embereként elkönyvelt Karlo Ressler listavezető miatt – a kormányfő mérsékelt politikájának próbája volt.

 

FOTÓK: Andrej Plenković / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A magyar jelölt jó teljesítményt nyújtott, de nem tudta elhitetni, hogy biztosként le tudna szakadni az Orbán-kormányról.

Csak azért, hogy aztán pár hét múlva ki is lépjenek – már ha tényleg kilépnek. Von der Leyennek főhet a feje, ki tudja, mikor lép hivatalba a már most is késő új Európai Bizottság.

Bedőlni látszik a Le Pen-ellenes fal: egyre több baloldali szavazó választaná egy második fordulóban a szélsőjobboldali politikust a jelenlegi elnök ellenében. Te hogy döntenél?

Megváltoztatta működési szabályait a YouTube: szakszervezetet alapítanának a platform alkotói.

A piacvezető online bolt statisztikái elképesztően sokat javulnak évről évre, de úgy tűnik, hogy még mindig van hova nőni, ha black friday-ről van szó.

A Mexikóba menekült volt államfő szerint a lépés alkotmányellenes, és a történelem „legfurfangosabb és legundorítóbb puccsa”.

A hét kérdése

„Támogasson téged a Momentum!” – hangozhatna a mondat azoktól, akiken megpróbáltak segíteni Fekete-Győrék az elmúlt napokban.

Azért ide elnéznénk

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás