+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. május 29. szerda, 15:15
Hiába álltak be a német uniópártok is Andrej Plenković mellé az európai parlamenti választási kampányban, a politikus pártja, a HDZ történelmi mélypontra zuhant. A vele szemben álló radikális jobboldal megerősödése a kormány stabilitására is kihathat.

A horvát európai parlamenti választásokon jelentős átrendeződés történt a jobboldali térfélen.

 

Az Andrej Plenković mérsékelt irányvonalát képviselő HDZ huszonkét százalékra zuhant le, miközben a több listával is induló szélőjobboldaliak közösen több, mint 24 százalékot hoztak.

 

Plenković pártja a 2014-es eredményéhez képest 18 százalékot vesztett, azaz a huszonkilenc éves Karlo Ressler vezette HDZ-lista eredménye gyakorlatilag megfeleződött.

 

Plenković 2016-ban vette át a HDZ vezetését, miután a párt addigi szélsőjobboldali elnöke, Tomislav Karamarko egy MOL-lal kapcsolatos ügybe belebukott. Plenković, aki Brüsszelből tért haza akkor pártelnöknek, 2016 őszén meg is nyerte a választásokat. Kormányfőként és pártelnökként egyaránt mérsékelt konzervatív irányvonalat visz, a visegrádi államokhoz való közeledést is elutasította. A szintén HDZ-s államfővel, Kolinda Grabar-Kitarović-tyal fennálló vitáiról itt írtunk.

 

Plenković eközben nagyon sok ellenfelet szerzett a HDZ jobboldalán – akiket, mint például a volt kultuszminisztert, az iszlamo-fasiszta történész Zlatko Hasanbegovićot, ki is szorított a pártból.

 

BALRÓL A MÁSODIK: RESSLER, MAJD WEBER, MAJD PLENKOVIC

 

A bosszú azonban nem maradt el: Hasanbegović Függetlenek Horvátországért (NZH) néven szervezett pártot, amely főleg Zágrábban sikeres. Plenković centrista irányvonala pedig új lendületet adott a már eddig is létező, de jelentéktelen szélsőjobboldali politikusoknak.

 

Az EP-választáson így robbanhatott be második helyre 8 százalékkal Ruža Tomašić Szuverenisták nevű, EU-ellenes listája, amelyen több radikális jobboldali, abortuszellenes párt is indult.

 

Új szereplő a politika térben: a populista bíró úr berobbant

 

Szintén nagy meglepetést okozott Mislav Kolakušić negyedik helye: az egykori bíró független jelöltként hozott 7 százalékot. Nézetei alapján egyfajta nacionalista elitellenesség jellemzi, és már most bejelentette: indulni akar az idei államfőválasztáson is. Kolakušić azzal a nézettel kampányol, hogy a HDZ és a szocdemek egyaránt a Jugoszláv Kommunista Párt utódai, és ő őket szeretné végleg leváltani.  

 

Az N1 tévének adott interjújában Kolakušić azt mondta a migrációról, hogy az szerinte „olcsó munkaerőnek kell” a németeknek, bár éppen ezért a volt bíró Orbán migrációs politikáját is túlzásnak ítéli, mondván: „egyetlen migráns se akar Magyarországon vagy Horvátországban maradni”. A politikus emellett ellenzi az euró bevezetését, és referendummal szigorítaná az abortuszt.

 

Két másik szélsőjobboldali lista is jól szerepelt

 

Indult még két másik szélsőjobboldali lista is, együttesen 9 százalékot szerezve, de mivel külön-külön mindketten küszöb alatt maradtak, nem tud sem a már említett Hasanbegović-párt, sem az abortuszellenes tüntetéseket szervező, főleg a katolikus egyház által jelentősen megtolt Marijana Petir képviselőket küldeni az EP-be.

 

Azonban számolni kell velük, mert csak éppen hogy maradtak le a mandátumokról, azaz a parlamenti választásokig még ráerősíthetnek. Sőt,

 

a négy szélsőjobbos lista közösen 24 százalékot ért el, azaz a legtöbb voksot ők gyűjtötték be.

 

Különösen Tomašić, Hasanbegović és Petir összefogása képzelhető el a jövőben.

 

Eközben a HDZ-vel szövetséges liberális Néppárt, valamint a korrupt zágrábi polgármester, Milan Bandić pártja messze az ötszázalékos küszöb alatt teljesített.

 

ÍGY TELJESÍTETTEK A HORVÁT PÁRTOK. FOTÓ: EUROPE ELECTS

 

A HDZ beomlásából a baloldali ellenzék nem tudott profitálni. A szocdemek és a balliberálisok szintén veszítettek a támogatásukból, a tavaly év végén összeállt Amszterdami Koalíció, amely több balliberális pártot is összefog, csak az isztriai megyében elért 40 százalék feletti eredményének köszönhetően tudott egy képviselőt küldeni az EP-be – Valter Flego isztriai zsupán személyében.

 

Azaz a horvátországi balliberalizmust végül a híresen vörös Isztria mentette meg a bukástól.

 

A fiumei Novi List napilap elemzése szerint a HDZ-n belül növekedhet a Plenković-tyal szembeni ellentét, a mostani választás ugyanis – főleg a teljesen Plenković embereként elkönyvelt Karlo Ressler listavezető miatt – a kormányfő mérsékelt politikájának próbája volt.

 

FOTÓK: Andrej Plenković / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még mindig áll a bál. Kezdünk!

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás