+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. május 29. szerda, 15:15
Hiába álltak be a német uniópártok is Andrej Plenković mellé az európai parlamenti választási kampányban, a politikus pártja, a HDZ történelmi mélypontra zuhant. A vele szemben álló radikális jobboldal megerősödése a kormány stabilitására is kihathat.

A horvát európai parlamenti választásokon jelentős átrendeződés történt a jobboldali térfélen.

 

Az Andrej Plenković mérsékelt irányvonalát képviselő HDZ huszonkét százalékra zuhant le, miközben a több listával is induló szélőjobboldaliak közösen több, mint 24 százalékot hoztak.

 

Plenković pártja a 2014-es eredményéhez képest 18 százalékot vesztett, azaz a huszonkilenc éves Karlo Ressler vezette HDZ-lista eredménye gyakorlatilag megfeleződött.

 

Plenković 2016-ban vette át a HDZ vezetését, miután a párt addigi szélsőjobboldali elnöke, Tomislav Karamarko egy MOL-lal kapcsolatos ügybe belebukott. Plenković, aki Brüsszelből tért haza akkor pártelnöknek, 2016 őszén meg is nyerte a választásokat. Kormányfőként és pártelnökként egyaránt mérsékelt konzervatív irányvonalat visz, a visegrádi államokhoz való közeledést is elutasította. A szintén HDZ-s államfővel, Kolinda Grabar-Kitarović-tyal fennálló vitáiról itt írtunk.

 

Plenković eközben nagyon sok ellenfelet szerzett a HDZ jobboldalán – akiket, mint például a volt kultuszminisztert, az iszlamo-fasiszta történész Zlatko Hasanbegovićot, ki is szorított a pártból.

 

BALRÓL A MÁSODIK: RESSLER, MAJD WEBER, MAJD PLENKOVIC

 

A bosszú azonban nem maradt el: Hasanbegović Függetlenek Horvátországért (NZH) néven szervezett pártot, amely főleg Zágrábban sikeres. Plenković centrista irányvonala pedig új lendületet adott a már eddig is létező, de jelentéktelen szélsőjobboldali politikusoknak.

 

Az EP-választáson így robbanhatott be második helyre 8 százalékkal Ruža Tomašić Szuverenisták nevű, EU-ellenes listája, amelyen több radikális jobboldali, abortuszellenes párt is indult.

 

Új szereplő a politika térben: a populista bíró úr berobbant

 

Szintén nagy meglepetést okozott Mislav Kolakušić negyedik helye: az egykori bíró független jelöltként hozott 7 százalékot. Nézetei alapján egyfajta nacionalista elitellenesség jellemzi, és már most bejelentette: indulni akar az idei államfőválasztáson is. Kolakušić azzal a nézettel kampányol, hogy a HDZ és a szocdemek egyaránt a Jugoszláv Kommunista Párt utódai, és ő őket szeretné végleg leváltani.  

 

Az N1 tévének adott interjújában Kolakušić azt mondta a migrációról, hogy az szerinte „olcsó munkaerőnek kell” a németeknek, bár éppen ezért a volt bíró Orbán migrációs politikáját is túlzásnak ítéli, mondván: „egyetlen migráns se akar Magyarországon vagy Horvátországban maradni”. A politikus emellett ellenzi az euró bevezetését, és referendummal szigorítaná az abortuszt.

 

Két másik szélsőjobboldali lista is jól szerepelt

 

Indult még két másik szélsőjobboldali lista is, együttesen 9 százalékot szerezve, de mivel külön-külön mindketten küszöb alatt maradtak, nem tud sem a már említett Hasanbegović-párt, sem az abortuszellenes tüntetéseket szervező, főleg a katolikus egyház által jelentősen megtolt Marijana Petir képviselőket küldeni az EP-be.

 

Azonban számolni kell velük, mert csak éppen hogy maradtak le a mandátumokról, azaz a parlamenti választásokig még ráerősíthetnek. Sőt,

 

a négy szélsőjobbos lista közösen 24 százalékot ért el, azaz a legtöbb voksot ők gyűjtötték be.

 

Különösen Tomašić, Hasanbegović és Petir összefogása képzelhető el a jövőben.

 

Eközben a HDZ-vel szövetséges liberális Néppárt, valamint a korrupt zágrábi polgármester, Milan Bandić pártja messze az ötszázalékos küszöb alatt teljesített.

 

ÍGY TELJESÍTETTEK A HORVÁT PÁRTOK. FOTÓ: EUROPE ELECTS

 

A HDZ beomlásából a baloldali ellenzék nem tudott profitálni. A szocdemek és a balliberálisok szintén veszítettek a támogatásukból, a tavaly év végén összeállt Amszterdami Koalíció, amely több balliberális pártot is összefog, csak az isztriai megyében elért 40 százalék feletti eredményének köszönhetően tudott egy képviselőt küldeni az EP-be – Valter Flego isztriai zsupán személyében.

 

Azaz a horvátországi balliberalizmust végül a híresen vörös Isztria mentette meg a bukástól.

 

A fiumei Novi List napilap elemzése szerint a HDZ-n belül növekedhet a Plenković-tyal szembeni ellentét, a mostani választás ugyanis – főleg a teljesen Plenković embereként elkönyvelt Karlo Ressler listavezető miatt – a kormányfő mérsékelt politikájának próbája volt.

 

FOTÓK: Andrej Plenković / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Tudatos Vásárlók Egyesülete megvizsgálta, mi pedig mutatjuk a nagy riasztóteszt eredményét.

Ezzel az amerikai gyógyszeripari cég közelebb került ahhoz, hogy az USA és az EU is engedélyezze a subunit-vakcináját.

A BBC újságírója az elfogott Nexta-blogger és aktivista állapotát látva azonnal kivonult a minszki sajtótájékoztatóról.

A Jobbik ezzel eddig egyedül van az ellenzéki térfélen a törvényjavaslat elfogadásával. Azt mondják: ha kormányra kerülnek, kiveszik a törvényből a problémás részeket.

Az ellenzéki szavazóbázist aktivizáló konzultáción szavazó budapestiek 99 százaléka nem akarja a kínai egyetemet.

Orbán Pekinggel szembeni politikájának támogatottsága Magyarországon nagyon alacsony, amit egyre inkább kihasznál az ellenzék, ez a szlovák kutatók szerint változásra kényszerítheti Orbánt.

Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami az utóbbi vereségével végződött, és az osztrákok rászánták magukat a kiegyezésre a magyarokkal.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás