+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. május 26. vasárnap, 07:59
Mi az egyes olasz pártok célja, álomeredménye a mostani választáson? Az Azonnali összefoglalta?

Olaszország öt választási régióra van felosztva, az arányosan elosztandó mandátumokért itt versenyeznek a pártok, számos esetben egyes pártokat majdnem minden régióban ugyanaz a politikus vezet: például Berlusconi áll az összes Rómától északra fekvő régió Forza Italia-listáinak élén. Nézzük, kik is indulnak, és mi a céljuk a választáson! Milyen eredménnyel lennének az egyes olasz pártok elégedettek?

 

Lega – Salvini Premier: 30-35 százalék

 

A tavaly márciusi parlamenti választásokon a maga tizenhét százalékával még csak a jobboldali pártok között lett Matteo Salvini EU- és idegenellenes pártja az első. Minden bizonnyal ezúttal az országos elsőség is sikerülni fog. Harminc százalék a minimum, amit várnak Salviniék (ellenfelei tehát akkor lennének boldogok, ha ez alatt végezne) – minden efeletti százalék Salvininak siker.

 

Kérdéses persze, hogy egy nagyon jó szereplés esetén meri és akarja-e Salvini robbantani az Öt Csillaggal fennálló kormányt, ahogy azt Silvio Berlusconi ellenzékből kommunistázva az ötcsillagosokat kéri térden állva Salvinitől.

 

Salvini az európai szélsőjobboldali pártok nagy frakcióját készül megszervezni. Kérdéses, hogy hány helyet szereznek. És eleve az is, hogy ki áll be melléjük, mert például Orbán Viktor még mindig – főleg látva, hogy Strachéval felettébb rossz lóra tett – már táncolna vissza a Néppárthoz.

 

Öt Csillag: 20-25 százalék

 

A balpopulista párt öt éve picit végzett húsz százalék felett, most is ennek megugrása a cél. A Legát nem fogják lehagyni, de mindenképpen szeretnének a második helyre beérkezni a baloldal előtt. Az utóbbi időben az Öt Csillag némi baloldaliságot megcsillogtatva támadta koalíciós partnerét, a Legát, Salvini több intézkedését is elgáncsolta a grilloista párt. A teátrális viták inkább a választási kampánynak szóltak, az Il Foglio napilap szombati elemzése szerint a választások másnapján helyreáll a béke Matteo Salvini és Luigi Di Maio között.

 

Az Öt Csillag is szeretett volna egy nagy európai pártcsaládot összehozni maga körül, de ez jóval vérszegényebbre sikerült, mint a Legának. Eleve nehezen lehet megmondani, hogy az elitellenességen kívül mi köti össze azokat a pártokat, akiket az Öt Csillag nagy nehezen pár országból (horvátoktól, lengyelektől, finnektől például) összehozott. Vannak itt balfasiszta horvát összeesküvés-elmélet-hívők és finn ultralibertariánusok is, azaz elég súlyos galeri.

 

Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy mindegyik párt be is jut, márpedig akkor az Öt Csillagnak nem lesz meg a legalább hét különböző tagállamból a szövetségese. Igaz, Nigel Farage, akivel megmagyarázhatatlan okból az Öt Csillag eddig közös frakciót alkotott az Európai Parlamentben, újsütetű Brexit-pártjával elég jól fog szerepelni – azaz legalább őrá számíthatnak a grilloisták.

 

Demokrata Párt és szövetségesei: 20-25 százalék

 

Öt évvel ezelőtt, amikor Matteo Renzi vette át előtte pár hónappal a kormányzást, a balközép párt negyven százalék feletti történelmi csúcsot ért el. Renzi már „a nemzet pártjaként” beszélt a demokratákról. Azóta persze történt egy s más: Renzi csúfosan elbukta 2016 végén a maga által kezdeményezett népszavazást az alkotmányreformról, ezért lemondani kényszerült, egy átmeneti kormány után pedig 2018 márciusában a Demokrata Párt szavazóinak több mint harmadát elveszítve zúgott ki a hatalomból.

 

Elég nehézkesen talál magára, Renzit amolyan helyi Gyurcsányként se kiköpni, se lenyelnie nem tudja a balközép – de a pártot már más vezeti. A sokak által félt teljes összeomlás azért elmaradt, a párt husz-huszonöt százalék körül mozog. Számukra az lenne a siker, ha legalább a második helyett az Öt Csillag előtt megszerezhetnék.

 

A DEMOKRATA PÁRT PADOVAI KAMPÁNYZÁRÓJÁN AZZAL FENYEGETETT A LISTAVEZETŐ, HOGY OLASZORSZÁG SALVINIVEL ANNYIRA PERIFÉRIÁRA FOG KERÜLNI AZ EU-BAN, MINT MOST LENGYELORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG. RÉSZLETEK ITT. FOTÓ: TECHET PÉTER

 

Ennek érdekében a Demokrata Párt számos kisebb pártot (például a volt milánói főpolgármester vezette Progesszív Tábort), civil szervezetet, független jelöltet is felvett a listájára. A cél gyakorlatilag az, hogy mindenki, aki Olaszországban progresszív, azaz a középtől kicsit is balrább áll, az csak a Demokrata Pártra szavazzon. Emiatt azonban számos liberális is indul a listáikon, akik inkább állnának be a Macronnal kiegészült liberális pártcsaládba (ALDE) majd az EP-ben, mint azon szocialisták (S&D) közé, ahol ma ül hivatalosan a párt.

 

Forza Italia és szövetségesei: 8-10 százalék

 

Silvio Berlusconi nem adja fel, és most európai parlamenti képviselő akar lenni a nyolcvanhárom éves politikus, aki amúgy is százhúsz évig tervez élni.

 

És megígérte: tényleg EP-képviselő lesz, már keres is magának házat Brüsszelben.

 

A Forza Italia fénye régen megkopott, a jobboldalon belüli vezető pozíciót már tavaly elvesztette a Legával szemben, amely így elvileg az olasz jobboldal új, felkent vezére. Ezzel Berlusconinak azonban két gondja van: Salvini nem igazi jobbközép, mert nem a Néppártban ül; másrészről együtt kormányoz azon ötcsillagosokkal, akiket Berlusconi még a „kommunistáknál” is rosszabbnak tart. Ezért az idős politikusnak két célja van: átvinni Salvinit a Néppártba, és ezzel megszelidíteni őt, majd meggyőzni a Legát arról, hogy robbantsa a kormányt, és egy jobboldali koalíció élén térjen vissza a hatalomba.

 

Berlusconinak a felmérések szerint, ha mázlija van, meglesz talán a tíz százalék. Főleg a Salvini harsányságától és EU-ellenességétől ódzkodó északolasz, jómódú polgárság, vállalkozói réteg között erős még a bázisa.

 

Olaszország Fivérei és szövetségesei: 5-7 százalék

 

A Giorgia Meloni vezette Fratelli d'Italia nevű neofasiszta párt Mussolini dédunokáját készül többek között bevinni az Európai Parlamentbe. A már eddig is EP-képviselő Mussolini-unokával, Alessandrával (aki forzás színekben indul) ellentétben az Olaszország Fivéreinek házi Mussolinija, aki keresztnévként Julius Ceaser nevét viseli, politikailag is tiszteli, nagyra tartja Benito Mussolinit. (Alessandra Mussolini márciusban adott interjút az Azonnalinak.) Meloni pártja biztosan ugorja meg mindenütt az öt százalékot, főleg délen vannak erős bázisai, a Mussolini-dédunoka is ott indul.

 

A MUSSOLINI-ROKON PLAKÁTJA

 

A Baloldal (Kommunista Újjászületés, Európai Baloldal, Olasz Baloldal közösen): 2-4 százalék

 

Hiába harcol Berlusconi, de akár az egész olasz jobboldal legalább harminc éve a „kommunisták” ellen, ilyenek több, mint negyedszázada nincsenek az olasz parlamentben, és csak nagy mázlival sikerülhet a szélsőbalosoknak esetleg most az EP-be bejutniuk.

 

Több Európát és szövetségesei: 2-4 százalék

 

Az Emma Bonino vezette párt Emmanuel Macron és az ALDE – ezzel pedig a magyar Momentum – olasz szövetségese, Bonino Cseh Katalinnal együtt benne van az ALDE Europe Teamjében is. Május elsején a Momentum budapesti tüntetésén is felszólalt az olasz radikalizmus (ami itt szociálliberalizmust jelent) és feminizmus legendás alakja. A léc azonban nagyon remeg, mert Bonino számos híve taktikai okokból a Demokrata Pártra készül átszavazni.

 

Zöldek Föderációja: 1-2 százalék

 

Szép, hogy indulnak, de esélyük nulla. Ráadásul két politikusuknak szélsőjobboldali múltja miatt is pár hete magyarázkodnia kellett (egyikük végül vissza is lépett), ami nem növelte az olaszoknál mindig is elég jelentéktelen ökológiai mozgalom tekintélyét.

 

Bár a Fridays for Future-tüntetéssorozat az olaszoknál is nagyon sok embert mozgatott meg, ők vélhetően szintén a Demokrata Pártot ikszelik.

 

Olasz Kommunista Párt: 0-1 százalék

 

A törpepárt annyira kommunista, hogy még az Európai Baloldalba se fér be, ezért a sztálinista és EU-ellenes görög kommunistákkal (KKE) akarna valamiféle szövetséget. Míg azonban a görög elvtársak biztosan ugorják meg a lécet, az olasz elvtársak nagyon messze maradnak ettől – hiába van például Padova egyetemi negyede teli a plakátjaikkal.

 

Szélsőjobboldal2-3 százalék

 

A szélsőjobboldalon két párt is indul: a régi vágású nácikhoz szól a Forza Nuova (Új Erő), a kicsit hipszterebb fasisztákhoz, akik néha még Antonio Gramscit is olvasnak, pedig a Casapound-Egyesült Jobboldal. De egyikük se kerül EP-mandátumhoz közel, együttesen is legfeljebb két-három százalékot hoznak.

 

Dél-Tiroli Néppárt: 0,5-1 százalék

 

Noha csak Dél-Tirol német és ladin lakossaitól fog szavazatot kapni, azaz országosan egy százalékot se ugorja talán meg, a regionális mandátumkiosztás miatt a pártnak van esélye egy mandátumot szereznie. Az ő listájukon indul a trieszti szlovénok pártja is – de ők nem fognak mandátumot szerezni, sajnos nincsenek ahhoz már elegen Triesztben.

 

Egyéb

 

Indulnak még többek között a kalózok, az abortuszellenesek, a nyugdíjasok vagy az állatvédők is; van még egy Néppártiak Olaszországért párt is, amely arra hajt: hátha megtéveszti a Forza Italia szavazóit, és inkább őrájuk húznak. A párt persze nem hazudik: ők is a Néppártba tartanak – csak hát nem fognak odaérni.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Örül a „Karácsonyfigyelőnek”, de türelmet kér, viszont már az első napján kihirdeti a klímavészhelyzetet.

A friss Nobel-díjas író karintiai szülőfalujában támadt rá az újságírókra, mert azok Milošević melletti kiállásáról kérdezték.

Lejárt az MSZP ultimátumának határideje, Tóbiás József vissza fogja adni a mandátumát.

Ilyen sem volt még: írek akarnak lenni a britek. A belfasti posták már kifogytak a formanyomtatványokból.

Élesedett a centristák és a baloldaliak vitája: Elizabeth Warrent támadták a centrista jelöltek az egészségügyi tervei miatt. Ez főleg Joe Bidennek használ. De mit remél ettől?

Amikor már úgy tűnt, hogy a kommunisták akarata érvényesül, közbelépett az alkotmánybíróság.

Ez úgy sikerült Csorbai Ferencnek, hogy ellenfele, a fideszes Szekó József a kampány közben meghalt. Csorbai pártja, az MSZP egyhetes nyilatkozattal válaszolt a morális kérdésre.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

A számok és olvasatok dzsungelében az Ellensúly folyóirat szerzői vágnak majd szépen rendet október 16-án.

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás