Kitartás! Jön a devizahitelesek pártja, mint a horvátoknál?

El tudjuk képzelni, hogy TGM, Misetics Bálint, Bogár László, Csath Magdolna és Kásler Árpád árpádsávos zászlókkal, esetleg kitartást ordibálva akadályoznák meg a jövőben egységes pártként a kilakoltatásokat? Horvátországban ugyanis valami ilyesmi történt. A devizahitelesek kapcsán szokás a horvát joggyakorlatot idézni. Nézzük a politikait is!

A szavakban sokszor antikapitalista és bankellenes budapesti kormánynak kifejezetten kellemetlen, ha antikapitalizmust és bankellenességet kérnek rajtuk számon – amit már csak az überelne, ha mindezt rovásírással tennék a kilakoltatások ellen fellépő magyar újbaloldaliak. El tudjuk képzelni, hogy TGM, Misetics Bálint, Bogár László, Csath Magdolna és Kásler Árpád árpádsávos zászlókkal, esetleg kitartást ordibálva akadályoznák meg a jövőben egységes pártként a kilakoltásokat? Horvátországban ugyanis valami ilyesmi történt. A devizahitelesek kapcsán szokás a horvát joggyakorlatot idézni.

Nézzük a politikait is!

Ha ma lennének a választások Horvátországban, a Živi Zid, azaz Élő Fal nevű párt 12-15 százalákot kapna. Noha most egy kicsit erőre kaptak az ellenzéki szocdemek is, az Élő Fal egy éve folyamatosan növekszik. Ezt sokban a horvátoknál is fontos devizahitel és kilakoltatás témáinak köszönhetik.

Kikről van szó?

A svájcifrank-alapú devizahitelek Horvátországban is igen népszerűek voltak, így az árfolyam elszállása számos embert érint. A 2011-es évektől kezdődtek meg a kilakoltatások, ezek ellen szerveződött meg a Változásért Mozgalom. A szervezet első nagy akciója 2011-ben volt, amikor a rendőrökkel szemben védtek a dalmáciai Zárában egy kilakoltatandó családot. E mozgalomból jött létre az Élő Fal párt – a név arra utal, hogy élőlánccal vették körbe a párt főleg anarchista aktivistái az elárverezendő lakásokat.

A párt a 2014-es elnökválasztáson robbant be a köztudatba, amikor jelöltjük, az akkor még csak huszonnégy éves aktivista, Ivan Vilibor Sinčić tizenhat százalékkal meglepetést okozva szerezte meg a harmadik helyet a két nagy párt, a konzervatívok és a szocdemek jelöltjei mögött. Mind 2015-ben, mind 2016-ban aztán a negyedik legerősebb pártként jutottak be a horvát parlamentbe.

Sinčićet azonban sokan azzal vádolták, hogy diktatórikusan vezeti a pártot, és a párt pénzügyei se voltak kezdetben átláthatóak. Többen is kiléptek emiatt a szervezetből, mert azt szerintük leginkább Sinčić barátnője (most már felesége), Vladimira Pálfi irányította volna. Mára a Sinčić-Pálfi-duó hatalma kicsit enyhült, a párt bázisdemokratikus alapokon nyit.

A pártot szokás volt balpopulistának leírni, ugyanis a kilakoltatások elleni küzdelmét egy általános antikapitalista, bankellenes retorikába ágyazta. Többek között a bankok államosítását követelték. Emellett azonban számos olyan követelésük, megnyilvánulásuk van, ami miatt jobbról, sőt széljobbról is sok hívet tudnak szerezni. Az Élő Fal ellenzi például Horvátország EU- és NATO-tagságát. Eddig ez még persze szélsőbalos követelés is lehetne, elvégre a szlovén szélsőbal, a Levica is EU- és NATO-ellenes.

Amikor Sinčić pártelnököt arról kérdezték, hogy mit szól a horvát fasiszták, az usztasák manapság is gyakorta hallható jelszaváról („Za dom spremni!“), megtagadta a választ, mondván: ez számára nem fontos kérdés. Majd utána védelmébe is vette a köszöntést, szerinte ugyanis mégsem a „Sieg heil“-ről van szó (holott a két köszöntésnek ugyanaz volt a funkciója).

Hasonló ez, mintha Magyarországon egy antikapitalista párt a „Kitartás“ köszöntést védelmezné, sőt használná is akár. A zágrábi Express hetilap éppen ezért arra figyelmeztetett az Élő Fal kapcsán, hogy az antikapitalista retorika még nem jelent baloldaliságot – a párt ugyan bankellenes, antikapitalista, de inkább egyfajta jobboldali, nemzeti alapon teszi mindezt. 

Miközben a másik horvát protestpárt, a Most (Híd) elsősorban a dinamikus, de vallásos kisvárosi, vállalkozói rétegekhez szól, és az ő államellenes dühükre épít, az Élő Fal a jobb- és baloldalon egyaránt jelenlévő antikapitalizmussal házal.

Az Élő Fal leginkább az olasz Öt Csillag Mozgalomhoz hasonlítható: még a párt színe, a sárga is közös. Andrej Plenković, a HDZ mérsékelt elnöke, horvát kormányfő állítólag attól tart, hogy ha vele szemben megerősödik a HDZ-n belüli széljobb (a horvát politikai csatákról itt írtunk), akkor egy olasz jellegű koalíció jöhet létre Zágrábban is a széljobb és a populisták, azaz egy jobbra tolódott HDZ és az Élő Fal között. 

Jön a magyar Élő Fal Párt?

Az Élő Falt a devizahitel ügye dobja meg a közvélemény-kutatásokban, és a párt sikeresen egyesíti a bal- és jobboldali elitellenességet. Szimbolikájában pedig ha nem is támogatja nyíltan, de megtűri a széljobb jelképeket is a tüntetésein, és jó kapcsolatot ápol a háborús veteránokkal is. Miközben az értelmiségi hátországát meg globalizációkritikus, szélsőbaloldali értelmiségiek adják.

Elvileg Magyarországon is kialakulhatna a gyakorlatilag antikapitalizmusból, függetlenül annak balos vagy jobbos megalapozásától, egy olyan párt, amely konkrét ügyek mentén aktív. A frankhitel és a kilakoltatás ügye Magyarországon is fontos téma – és a kilakoltatás elleni megmozdulásokon ma sem csak újbalos aktivisták, de szélsőjobbosok is láthatóak, hallhatóak. A frankhiteleseket leginkább képviselő Kásler Árpád és Haza Pártja kifejezetten nemzeti-konzervatív, széljobbos retorikával és szimbolikával lép fel.

Mit mond a magyar baloldal?

Van-e Magyarországon is tehát arra lehetőség, hogy az antikapitalizmus bal- és jobboldala – mint a horvátoknál az Élő Fal pártban – egységessen lépjen fel? Erre volt kíváncsi az Azonnali, és többeket is megkérdeztünk a hazai globalizáció- és kapitalizmuskritikus szubkultúrából.

Misetics Bálint, a Város Mindenkié mozgalom aktivistája az Azonnalinak elismerte, hogy köreikben érdeklődéssel figyelik az Élő Fal tevékenységét – de hozzátette, hogy éppen a szélsőjobbos tendenciák miatt „óvatosan“ érdeklődnek. Az Élő Fal részéről volt egy politikus, aki meg akarta keresni a Város Mindenkié (AVM) csoportot, amely Budapesten a kilakoltatások ellenében és a hajléktalanság ügyében aktív, hogy tapasztalatokat cseréljenek – de ez végül elmaradt, így ma informális kapcsolat sincs az Élő Fal és az AVM között.

Egyébként Ivan Pernar, az Élő Fal frakciovezetöje is elismerte az Azonnalinak, hogy kerestek a kapcsolatot Misetics Bálintékkal, de „semmiféle konkré együttműködés nem alakult ki”. 

Tamás Gáspár Miklós, aki baloldali filozófusként maga is szólalt már fel kilakoltatás elleni tüntetésen, Miseticsnél jóval kritikusabb. Hogy egy magyar Élő Fal párt akár létre is jöhet, szerinte is realitás: „különféle kétes alakok már szorgoskodnak is, hogy legyen“ ilyen párt. De ő nem nézné ezt pozitívan. Pusztán az antikapitalizmus és a szociális kérdések tematizálása ugyanis még nem tesz baloldalivá egy mozgalmat, elvégre – amint lapunknak írta – Hitlernek is voltak ilyen akciói. Pogátsa Zoltán közgazdász se hisz egy magyar Élő Fal lehetőségében.

Hozzá hasonlóan Szalai Erzsébet, baloldali közgazdász szerint se elég a kapitalizmus kritikája, ugyanis az antikapitalizmuson belül is vannak áthidalhatatlan kulturális különbségek – és éppen ezért egy magyar Élő Fal szerinte irreális. Szalai szerint a gond, hogy mind a baloldalon, mind a jobboldalon Magyarországon a neoliberalizmus a meghatározó:

Az Azonnali által megszólaltatott baloldali politikusok is inkább szkeptikusak voltak egy magar Élő Fal kapcsán. Vajnai Attila, az Európai Baloldal – Munkáspárt 2006 elnöke szerint ami nacionalista és idegenellenes, az eleve nem lehet baloldali. A pártelnök persze hangsúlyozta, hogy nem ismeri az Élő Fal pártot, így annak magyarországi lehetőségét se tudná pontosan megítélni. Vajnai mindazonáltal inkább a szlovén Levica pártot tartaná követendő példának.

Kalmár Szilárd, a Balpárt elnöke szintén kizárta, hogy akár csak gyakorlati ügyek mentén együttműködjenek jobboldali antikapitalistákkal. Kalmár egy TGM-től Bogárig tartó front helyett legfeljebb egy „TGM-től Schifferig“ tartót tudna csak elképzelni. Scheiring Gábor, a Párbeszéd volt politikusa szerint az újbaloldal és az újjobboldal közeledése legfeljebb taktikai lehet – szerinte ilyesmi látható mostanság az LMP és a Jobbik között –, de a tényleges újbaloldali szubkultúra egy ilyen érdekszövetségből bizonyosan kimaradna.

Kásler Árpád, a devizahiteleseket képviselő A Haza Pártja elnöke is reagált lapunknak. Szerinte egy magyar Élő Fal Párt össze nem illő érdekeket és szándékokat egyesítene, így a pártelnök úgy látja,

Legkeményebben Bajusz Orsolya baloldali művész fogalmazott az Azonnalinak. Szerinte Magyarországon azért nem tudna létrejönni egy Élő Fal jellegű párt, mert a hazai baloldal valójában nem antikapitalista, hanem

Bajusz szerint a szervezési tehetség is hiánycikk a magyar baloldalon.

Valamelyest bizakodóbban nyilatkozott az Azonnalinak Bogár László. Noha az Élő Fal pártot nem ismeri pontosan, a párt alapötletét, a bal- és jobboldali rendszerkritika egyesítését akár üdvözlendőnek is tartaná.

Szerinte „értelme van minden együttműködésnek, amely emberségesen próbálja fékezni az amúgy kikerülhetetlen lejtőt“.

Bogár közös alapnak Oswald Spengler elméleteit javasolná. (Spengler hirdette a 1920-as és 1930-as években a „Nyugat alkonyát“, amellyel szemben a német filozófus a „porosz szocializmust“ helyezte volna.)

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali