+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. március 8. péntek, 17:01
Az olasz balközép kezd magára találni: a hétvégén több mint másfél millió embert megmozgatva nagy többséggel új elnököt választott a Demokrata Párt, amely kezd felnőni vezető ellenzéki szerepéhez. Miután az Öt Csillag Mozgalom Salvinivel koalícióban lenullázta magát, a mérsékelt baloldalhoz vándorolhatnak a szavazóik.

A tavalyi olaszországi választások bevittek egy gyomrost az olasz balközépnek: Matteo Renzi pártja, amely az öt évvel ezelőtti európai parlamenti választásokon még a voksok több mint negyven százalékát szerezte meg, kevesebb mint húsz százalékot kapott.

 

A választások eredményeként – elég hosszú huzavona után – megszületett egy színtiszta populista kormány: a mindenki-ellenes, főleg déli szavazatokat besöprő Öt Csillag Mozgalom (nyitóképünkön jobbra az ötcsillagos Luigi Di Maio) és az idegenellenes Lega között. Noha az Öt Csillag lenne az erősebb kormánypárt, és a független kormányfő, Giuseppe Conte is inkább a grilloisták közeléből érkezett, mégis:

 

Matteo Salvini (nyitóképünkön balra) egy év alatt leuralta a kormánypolitikát és vele együtt az egész olasz belpolitikát.

 

A Lega ledöntötte a jobboldali trónról Silvio Berlusconit, ma már a jobboldal vezető pártja a Lega; és Salviniék ledöntötték az elsőségről Grillóékat, akik zűrzavaros, dilettáns politikájukért már meg is kapták a számlát: a párt zuhan a közvélemény-kutatásokban, és kikapott (éppen a délolasz) tartományi választásokon.

 

Grillóéknak nemhogy nem sikerült – ami elvileg sok a párt környékén álló elitellenes baloldali vágya volt – Salvinival szemben egy szociális, újbaloldali, népi alternatívaként megerősödni, de

 

az Öt Csillag megszeppent kisfiúként követi a hangos Salvinit mindenhová. Ez pedig a hagyományos balközépnek kedvez.

 

Egyrészről Salvini hiába ostromolja már majdnem negyven százalékos eredményekkel a népszerűségi csúcsokat, azért az olasz társadalom egésze nem hódolt be neki. Akik mást – azaz egy humanista és EU-barát alternatívát – akarnak, azoknak értelemszerűen nem majd Salvini koalíciós partnere, az Öt Csillag, hanem a balközép Demokrata Párt lehet az opció.

 

Másrészről az Öt Csillag zuhanásából is profitálhat a balközép: noha sok elitellenes grilloista egyszerűen a nagyobb hangot követve átmegy Salvinihez, de azok, akik éppen szociális okokból szavaztak az Öt Csillagra, visszatalálhatnak a demokratákhoz.

 

Renzi már nem kell, de azért igaza lett

 

Ennyiben igaza lett – amint az La Repubblica is elismerte nemrég – Matteo Renzinek, amikor tavaly a választások után élesen elzárta a Demokrata Pártot attól, hogy álljon be koalíciós partnernek az Öt Csillag mellé. Ezzel a Demokrata Párt elvesztette volna antipopulista imázsát, és közben átadta volna az ellenzéki terepet teljesen Salvininek, aki egy Öt Csillag-Renzi-kormány alatt aztán igazán szépen és hangosan ki tudott volna játszani minden idegen- és EU-ellenes kártyát – és nem lenne ma népszerűtlenebb.

 

Renzi taktikája az volt, hogy a Demokrata Párt integritását ellenzékben megőrizze, és átmentse. Ha Renzinek magát nem is sikerült megőrizni, és kicsit olasz Gyurcsányként lebeg az olasz balközépen, amely se igazán kiköpni (Renzi meglévő hívei miatt), se igazán lenyelni (Renzi még nagyobb elutasítottsága miatt) nem tudja, a Demokrata Párt kapcsán tényleg igaza lehet.

 

Egyrészről hiába csúszott néha már majdnem a tizenöt százalék közelébe a párt egy-egy felmérésben, az idei két tartományi választást (Abbruzzóban és Szardínián) jól vették. Noha mindkét helyen a jobboldal győzött, ez főleg a grilloistáknak volt óriási rúgás, akiknek a dél a bázisuk, de

 

a baloldal alapvetően megőrizte a pozícióit és a félelmekre rácáfolva nem omlott össze.

 

Van új elnök

 

Ráadásul a Demokrata Pártnak vasárnap óta Nicola Zingaretti (nyitóképünkön középen), a Róma körüli Lazio tartomány vezetőjének személyében új elnöke van.

 

A politikust előválasztáson választották meg, amelyen – és ez az elemzőket is meglepte, ugyanis rácáfolt a balközép halálára – több mint másfél milliónyian vettek részt az egész országban. Másrészről Zingaretti előnye ellenfeleivel szemben – szintén rácáfolva a párt megosztottságáról szóló hírekre – jelentős lett:

 

a balos szimpatizánsok szavazatainak hatvanhét százalékát (a hagyományosan vörös Emilia-Romagnában hetven, a hazai Lazio tartományban pedig nyolcvan százalékát) söpörte be.

 

Zingaretti egy alapvetően halk politikus, aki azonban tartományi vezetői szerepe miatt tapasztaltnak és elismertnek számít. Sokak szerint a demokratáknak nem egy új Salvinit vagy Grillót kell találniuk – elvégre Renzibe is azért buktak bele, mert túl hangos, izgő-mozgó volt.

 

Noha a parlamenti képviselők és a szenátorok között többségben vannak a renziánusok a demokrata frakcióban – az előválasztás megmutatta:

 

a Renzi-korszak véget ért.

 

Zingaretti ugyanis nem a renziánusok jelöltje volt. Renzi nem mondta meg, kit támogatna – de tudni lehetett híveinek megnyilvánulásából: nem Zingarettit.

 

Zingarettinek tehát nagy feladat, hogy most összefogja a pártot. A nagy választói támogatottság ehhez kellő legitimitást ad. De közben arról jönnek a hírek, hogy Renzi akár ki is szállna, és amolyan olasz DK-t csinálna, azaz egy új pártot a szektájának.

 

Összefogás!

 

Zingaretti inkább az olasz balközép azon hagyományát jelenti meg, amelyből egykoron Silvio Berlusconi – még ha csak rövidéletű – egyetlen sikeres alternatívája, Romano Prodi kinőtt: csendes, nyugodt, centrista hangnem, majdnem kicsit unalmas stílus és beszédmodor.

 

Prodinak sikerült a kilencvenes és kétezres években a posztkommunista és a katolikus baloldalt az Olajfa nevű koalícióban összefogni. Zingaretti is most arra készül, hogy mindenkinek – mérsékelt jobbközéptől liberálisokon át a baloldalig – politikai otthont adjon, aki nem kér Salvini hangos és EU-ellenes politikájából.

 

Ha Zingarettinek sikerül magát így igazi alternatívaként láttatni, azzal persze Salvini népszerűsége még nem fog csökkeni – de

 

az Öt Csillag mindenképp két szék közé eshet, és így számos szavazója esetleg visszatér az ellenzékhez, azaz a demokratákhoz.

 

Mindennek – mind egy esetleges összefogásnak, mind az alternatívaszerepnek – a májusi EP-választás lesz a főpróbája.

 

A demokraták (együtt esetleges liberális és zöld szövetségeseikkel) most fej-fej mellett a húsz százalék környékén versenyeznek a második helyért a grilloistákkal. Ez persze feleannyi, mint amit öt éve elértek, de az akkori eredmény eleve rendkívüli volt, Renzi akkor lépett be még a politikai porondra, és nagyon népszerű volt.

 

A léc, amit a demokratáknak meg kell ugraniuk, nem az akkori eredmény – hanem

 

az EU-párti balközépnek legalább huszonöt (vagy akár még annál is több) százalékot kell hoznia, egyértelműen le kell hagyni az Öt Csillagot

 

és meg kell közelítenie a Legát.

 

Ez esetben tényleg kijelenthető lesz: újra van komolyan vehető balközép alternatíva Olaszországban, amely, ha még csak az út elején is áll, legyőzheti Salvinit.

 

A jobbközép, de Salvini-kritikus Il Foglio napilap szerint leginkább úgy lehet megszabadulni az ötcsillagosoktól – azaz a valódi elitellenesektől –,

 

ha – amint annak szép hagyományai vannak az olasz politikában – Zingaretti és Salvini a háttérben kiegyezik egy előrehozott választásban.

 

Ezt ugyan Salvini nyerné meg, de Salvini legerősebb ellenzéki pártja itt már egyértelműen a Demokrata Párt lehetne, amivel visszaállhatna az olasz politika jobb-bal felosztottsága. És még inkább: a politika háttéralkuk általi meghatározottságát.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Covid, Szalai Ádám, Felcsút, Orbán, magyar ultrák.

1991. június 19-én Viktor Silov altábornagy 15 óra 01 perckor elhagyta Magyarország területét. Hazánk szuverenitása ezzel 47 hosszú év után helyreállt.

Az alkotó lesiben lefilmezte a mellette a kampuszon elhaladó nőket, majd olyan kategóriákba sorolta őket, hogy szépek, közepesek, megbocsáthatóan és megbocsáthatatlanul csúnyák.

Mint írják, kiállnak mindenki mellett, aki ellenzi a jogszabályt, és szolidaritást vállalnak azokkal, akiknek a méltóságát elvitatták és megalázták.

Ezzel az előválasztás Újbudán szintén két szereplősre sorvadt: a DK és a Jobbik támogatottságát is élvező főpolgármester-helyettes, Gy. Németh Erzsébet és Orosz Anna fog megmérkőzni egymással.

Legyen szó konzervatív családképről, a gendernyelv elutasításáról, vagy épp több patriotizmusról: a német társadalom továbbra is alapvetően konzervatív.

A cseh magánvasút, a RegioJet után a MÁV is újraindítja dalmáciai nyaralóvonatait. De melyik társasággal éri meg jobban Dalmáciába utazni?

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás