+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. február 26. kedd, 15:00
Miután a szardíniai tartományi választásokon az ötcsillagosok a szavazóik háromnegyedét elvesztették, kijelenthető: Beppe Grillo mozgalma elindult megállíthatatlanul a lejtőn. A párt nem képes önálló arcélt felmutatni Matteo Salvini mellett, és teljességgel alávetette magát a kormányban a szélsőjobboldali Legának. Közben viszont kezd magára találni a hagyományos balközép – azaz Olaszországban a nagy káosz ellenére is minden újra a régi lehet.

Az Öt Csillag Mozgalmat a düh hozta létre tíz éve. A MoVimento, azaz Mozgalom szóban azért volt nagy betűvel írva a V, mert a vaffanculo (szó szerint: seggbe baszlak) káromkodást takarta. Ezzel az ideológiailag kevéssé cizellált jelszóval hívta az utcára 2008-tól a híveit Beppe Grillo, az egykori anarchista komikus, aki immáron nem csak színházakban akart színészkedni a politikai elit ellen.

 

Grillo megtöltötte Olaszország tereit, ő elöl állt, ordított mindenki és minden ellen:

 

utálta az Európai Uniót, az eurót, Berlusconit, a kötelező oltásokat, a fasisztákat, a maffiát, a katolikus hierarchiát, a baloldali értelmiséget, a sajtót (azt különösen), a bankokat, a szabadkőműveseket.

 

Digitális populizmus

 

A tűzvörös fejjel ordító Grillo egy okos informatikus pontosan megtervezett találmánya volt: Gianroberto Casaleggio már a kétezres évek elején megjósolta, hogy a politikai vitákat nem a hagyományos vitákban, az újságokban, az értelmiségi szalonokban, hanem az utcán és az interneten fogják eldönteni. Grillot 2004-ben kereste fel a színházi öltözőjében a nagy ötlettel: szálljon be a politikába, de ne pártként, hanem bloggerként.

 

Az általa meghirdetett politika bevallottan posztideologikus volt: a tartalmat nem határozta meg, azt a népre bízta. Beppe Grillonak az azóta elhunyt Casaleggio létrehozott egy blogot, amelyet rövid idő alatt három-négymillióan olvastak naponta. Azt pedig, hogy Grillo mit mondjon, ki ellen ordítson, internetes szavazások kérdésévé tette.

 

Gyakorlatilag a kommentelőknek, különösen a trolloknak adta át a politika meghatározását – elvégre Grillo maga sem volt más, mint egy troll.

 

A trollság lett a megszülető Öt Csillag Mozgalom ideológiája, a politika érvelést átvette a kommentfolyam logikája, a tartalom pedig ezen kommentekben, internetes szavazásokban született meg. Az eredményt pedig aztán Grillo ordibálta a tereken, ahol előbújtak tízezerszámra az internetes kommentelői.

 

Az Öt Csillag Mozgalom azonban valóban rátapintott számos problémára. A düh sokszor igenis jogos volt egy olyan országban, amelyet akkoriban éppen Berlusconi korrupciós vagy prostitúciós ügyei, a maffiakapcsolatok, a mindent átszövő korrupció, az állam teljes hatékonytalansága határoztak meg. A posztkommunistákból és a katolikusokból összeállt baloldal pedig képtelen volt alternatívát nyújtani.

 

2009-ben Grillo még a baloldalt akarta meghódítani: a Demokrata Párt (PD) elnökjelöltségéért indult, de elbukott. Ekkor erősödött meg a dühe a baloldali értelmiség ellen is. Tíz évvel ezelőtt tehát létrehozta mozgalmát, amelyet azért nevezett Öt Csillagnak, mert az egyes blogbejegyzéseit kis csillagokkal lehetett értékelni – és az öt csillagocska volt a legjobb.

 

BEPPE GRILLO NAPSZEMÜVEGBEN. A PÁRTZÁSZLÓN AZ ÖT HÍRES CSILLAG

 

Grillo maga nem indult azonban egyetlen választáson sem. Ennek két oka volt. Egyrészről az Öt Csillag eleve elutasította a pártdemokráciát, a parlamentarizmust, magára sem pártként, hanem mozgalomként tekintett, amelynek nem is volt vezetése. Grillo amolyan lelki vezetőként lebegett a mozgalom felett. Másrészről az Öt Csillag alapelve volt, hogy elítélt ember nem lehet jelöltje – márpedig Grillot még a nyolcvanas években egy halálos balesetért valóban elítélték.

 

A mozgalomba tömegesen jelentkeztek emberek, akiknek addig semmiféle kapcsolatuk nem volt a politikával: tanárok, ápolók, nyugdíjasok, kismamák, egyetemisták, munkanélküliek. Az egyetlen kritérium az volt, hogy korábban semmilyen más pártnak se lehettek a tagjai. Emiatt persze politikai és kommunikációs dilettantizmus jellemezte az ötcsillagosokat. Ráadásul mivel nem volt hivatalosan pártvezetés – eleve semmiféle pártstruktúra nem volt –, teljesen eltérő volt a mozgalom arca az egyes régiókban, városokban.

 

Míg északon sokszor inkább kiábrándult balos fiatalok álltak melléjük, délen a fasiszták egykori szavazóbázisából jött a tábor.

 

A mai vezető, Luigi di Maio papája is egykoron a neofasiszta Olasz Szociális Mozgalom (MSI) helyi politikusa volt.

 

Casaleggio közben a háttérben aprólékosan építette ki a digitális populizmust. Az internetet nem csak arra használta, hogy vitákat generáljon, de a mozgalom tagságát is megfigyeltette. Mindenkinek regisztrálnia kellett Grillo blogjára, majd később a „digitális demokrácia“, azaz a különféle internetes szavazások lebonyolítására létrehozott Rousseau platformra. Itt viszont Cassaleggio megfigyeltette a tagok közötti kommunikációt, valamint ha valakivel nem értett egyet, akkor a trolljaival igazi shitstormot indított ellenük.

 

A digitális demokrácia belülről tehát egyszemélyes autoritarizmust takart.

 

Casaleggio módszereiről a svájci Republik magazin írt egy hosszú és nagyon érdekes cikket, érdemes elolvasni.

 

A 2013-as választásokon, amin beomlott Berlusconi jobboldala és első helyre jött fel a baloldal, az Öt Csillag a szavazatok negyedével a második legerősebb párt lett.

 

A baloldal ezután azonban önmagát kezdte el gáncsolni: megbuktatta kormányfőjelöltjét, majd rá egy évre Matteo Renzi Firenzéből megpuccsolta Enrico Letta balos miniszterelnököt, hogy egy schröderi-blairi harmadikutas politikával vezesse falnak az egész olasz baloldalt. 2016 decemberére Renzi padlóra került, az alkotmányreformjaira a szavazók nagy arányban nemet mondtak a népszavazáson. Még egy évre összeállt Paolo Gentiloni vezetésével egy baloldali ügyvezető kormány. De a 2018 márciusi választáson az Öt Csillag megszerezte az első helyet.

 

Kormányon kipukkant a Grillo-lufi

 

A 2018-as választásokon egyik nagy tömb (baloldal, jobboldal, ötcsillagosok) se tudott egymaga kormányt alakítani. Mivel az országban nagyon erős volt a változás iránti vágy, a két hagyományos tömb – azaz a baloldal és a jobboldal – nem is merte meglépni, hogy esetleg nagykoalíciót kössön. Ráadásul a jobboldalon belül is átrendeződtek az erőviszonyok: már nem Berlusconi Forza Italiája, hanem az egykori északi szeparatista Lega Nordból kinőtt Lega párt lett a legerősebb. A választás két nyertese tehát két populista párt volt igazából: a mindenkit utáló, tényleg outsider Öt Csillag, illetve az elitnek több mint harminc éve részét képező, de sikeresen elitellenesre átfazonírozott Lega.

 

Az Öt Csillag mögötti baloldali, rendszerkritikus értelmiség, amely főleg az Il Fatto Quotidiano napilapnál tömörült, azt akarta, hogy Grilloék a Renzitől megszabadult, balrább tolódó demokratákkal fogjanak össze – azaz jöjjön egy baloldali, de rendszerkritikusan baloldali kormány.

 

Ezt azonban nem akarta a Demokrata Párt többsége: a pártra a mai napig erős hatást gyakorol Matteo Renzi, aki szerint nem szabad összefogni populistákkal.

 

Azaz végül a két populista párt talált egymásra: az Öt Csillag és a Lega. Hoztak egy addig teljességgel ismeretlen firenzei jogászprofesszort, Giuseppe Contét kormányfőnek – a tényleges irányítás pedig a két helyettesé lett: a belügyi tárca élén a legás Matteo Salvinié és a szociális tárca élén a grilloista Luigi di Maioé.

 

Az Öt Csillag fő témája a szegénység, a szociális kérdések, ezért is ígérte meg már a kampányban, hogy egy 700 eurós feltétel nélküli alapjövedelmet fog bevezetni. A délolasz régiókban a párt gyakorlatilag a szavazatok több mint felét besöpörte ezzel.

 

Kormányon azonban kiderült két dolog.

 

Egyrészről, hogy nincs pénz a kasszában az Öt Csillag népjóléti intézkedéseire. A feltétel nélküli jövedelemből is végül csak egy kibővített munkanélküli segély lett.

 

Másrészről pedig megmutatkozott, hogy

 

Salvini a grilloistákkal szemben egy igazi vérbeli politikus, aki kevesebb mint egy év alatt teljesen leuralta az olasz politikát.

 

A szociális témákat háttérbe szorította – elvégre a főleg északi szavazóinak azok úgyse számítanak –, és csak a menekültkérdést nyomatta. Idegenellenessége pedig jobban bejött az olaszoknál, mint az ötcsillagosok csetlő-botló szociális politikája.

 

A Lega felfalta Grilloékat

 

Az Öt Csillag folyamatosan hátrált, a lakosság pedig csak azt látta:

 

a hol rendőrnek, hol tűzoltónak, hol mentősnek öltözött Matteo Salvini van mindenütt jelen, ő intézkedik, szervezkedik, ő dönt.

 

A médiát is – amint az Öt Csillag egyik európai parlamenti képviselője az Azonnalinak adott nagyinterjújában elmondta – teljességgel Salvini uralta: ő ült ott állandóan a tévék stúdiójában. Mára az embernek az az érzése lehet: Matteo Salvininek hívják az olasz kormányfőt, és a Lega egyedül kormányozza az országot.

 

SALVINI BELÜGYMINISZTER TAVALY NYÁRON FÜRDŐGATYÁBAN VIDEÓZTATTA MAGÁT, AHOGY BELEUGRIK EGY EGYKORI MAFFIAFŐNÖK LEFOGLALT VILLÁJÁNAK MEDENCÉJÉBE.

 

Az, hogy ez kialakult, az Öt Csillag hibája is. A párt csak ímmel-ámmal mutatta fel a saját szociális arcélét Salvini menekültellenességével szemben. Mint ismert: a grilloisták a humanista menekültpolitika hívei, amint a párt szenátusi frakcióvezetője még tavaly nyáron lapunknak nyilatkozta: ők a menekültkvótát is támogatják. Azonban ami hallatszott, az csak Salvini menekültellenessége és Orbán-pártisága volt, holott az Öt Csillag Orbánt is elutasítja. Ám egyetlen területen se tudta igazán az Öt Csillag hallatni a hangját.

 

Ráadásul Luigi di Maiot mintha megbabonázta volna Salvini. A grilloista kormányfő-helyettes legásabb lett a legásoknál.

 

Ahol lehet, levédi Salvinit, és nem veszi észre: ezzel saját pártja alatt vágja fát.

 

Azonban Salvini kezdi megszerezni az ötcsillagos tábor lelkét is. Nemrég ismét online szavazás volt a Rousseau platformon: a grilloistáknak arról kellett dönteniük, hogy a párt támogassa-e Salvini perbe vonását egy menekülteket szállító hajó kikötésének megakadályozásáért. Az elvileg menekültpárti Öt Csillag tábora pedig nagy többséggel kiállt Salvini mellett, azaz a grilloisták megakadályozták a parlamentben, hogy Salvini mentelmi jogát felfüggesszék.

 

Függetlenül a menekültkérdéstől is teljesen öngyilkos lépés volt ez: az Öt Csillag ugyanis eddig mindig is a legnagyobb kritikusa volt annak, ha politikusok a mentelmi joguk mögé bújnak. Beppe Grillo a mai napig meg is akarná szüntetni a mentelmi jogot. Erre most a párt szembe köpte elveit, és ezzel ismét kisegítette Matteo Salvinit.

 

Az eredmény nem maradt el:

 

mára az Öt Csillag Mozgalom húsz százalék alá zuhant, Salvini Legája pedig egymaga súrolja a negyvenszázalékos lélektani határt.

 

Grillo most már a sajátjai ellen őrjöng

 

Beppe Grillo látja a veszélyt. De ő visszavonult, ismét komikusként járja az országot. Fellépésein azonban kemény dolgokat mond. Salviniről például:

 

„Kár, hogy Salvini anyja azon a bizonyos estén nem vette be a fogamzásgátlót!”

 

Grillo azonban a sajátjaira is dühös. Luigi di Maiot és a párt Salviniba beleszerelmesedett kormányzati tisztségviselőit megveti.

 

Di Maiot Grillo azzal fenyegette meg, hogy „ő tette naggyá, de most majd mindent kitereget róla”.

 

Grillo és a mozgalom balszárnya, így például a képviselőház elnöke, Roberto Fico érzi a veszélyt: az Öt Csillag Mozgalmat kezdi sikeresen felőrölni azon olasz politikai elit, amelynek Salvini is része.

 

A párt zuhanását két utóbbi választás bizonyította legjobban. A déli Abbruzóban pár hete, Szardínián pedig most vasárnap szerepelt le teljesen a grilloista mozgalom. Az egykor délen erős Öt Csillag a harmadik helyre szorult vissza, és mindenütt az egykoron északi szeparatista Lega győzött. Közben pedig visszahízott a Renzi-féle baloldal támogatottsága is.

 

Szardínia szigetén az Öt Csillag a tavalyi választásokon negyven százalék felett szerzett, rá egy évre viszont már csak éppen, hogy megugrotta a tíz százalékot.

 

Berlusconi dörzsöli a kezét

 

Silvio Berlusconinak, aki az európai parlamenti választásokon akar visszatérni teljesen a politikába,

 

egy éve van egy nagy álma: visszahozni Matteo Salvinit a jobboldali tömbbe.

 

Azt már Berlusconi elfogadta, hogy nyolcvan felett nem lehet ő a vezér, de azt nem fogadja el, hogy a Lega kiszakadjon a jobboldalról.

 

BERLUSCONINAK RENGETEG VITÁJA VAN SALVINIVEL: MEGVÉTÓZTA PÉLDÁUL, HOGY A LEGÁSOK EGY PUTYINISTA ÚJSÁGÍRÓT TEGYENEK AZ OLASZ KÖZMÉDIA ÉLÉRE. FOTÓ: EFE

 

Az országosan az Öt Csillaggal kormányzó Lega a tartományi választásokon enged is Berlusconinak, aki a római parlamentben elvileg az ellenzéke: mind Abruzzóban, mind Szardínián a régi olasz jobboldali egység (Lega, Forza Italia, neofasiszták és kereszténydemokraták) állt össze és húzta be az első helyet.

 

„Mindennek meg kell változnia, hogy semmi se változzék”

 

Berlusconi nemrég interjút adott a saját tévéjének, a Mediasetnek, ahol elmondta:

 

az Öt Csillag rosszabb, mint a kommunisták. Majd egy órán át kommunistázott még a volt kormányfő – egy országban, ahol harminc éve már a parlamentbe se jutnak be a kommunisták.

 

Ez azonban ismert trükk Berlusconi részéről. Amikor 1993-ban belépett a politikába, majd 1994 januárjában létrehozta a Forza Italiát, szintén a kommunista veszedelemmel riogatott. Az elmúlt negyedszázadot Berlusconi sikeresen vitte végig úgy, hogy folyamatosan magát állította be az amúgy már nem is létező kommunisták egyetlen alternatívájaként: vagy én, vagy jöjjenek a vörösök – erről szólt Berlusconi politikája.

 

Emögött azonban van egy közös olasz élmény. Ha mára el is tűntek a vörösök teljesen, tény, hogy Olaszország volt a nyugati blokk egyetlen országa, ahol a hatvanas, hetvenes években komolyan megvolt annak a lehetősége, hogy szabad választásokon szereznek többséget a kommunisták. Ráadásul a hetvenes években az olasz szélsőbaloldal számos áldozatot követelő terrorakciókat is végrehajtott – bár utóbb kiderült: sok akció mögött valójában a fasiszták és a velük kooperáló CIA álltak, akik így akarták fokozni az antikommunista félelmeket az olaszoknál.

 

Ez pedig sikerült is nekik. Amikor azonban a kilencvenes évek elejére a korrupciós ügyek miatt összeomlott a hidegháborús olasz stabilitás biztosítéka, a Democristiana (azaz a kereszténydemokrata párt), az olasz nagy- és középpolgárság, valamint az elit megijedt egy tényleges változás lehetőségétől.

 

És amint az ilyenkor az olaszoknál lenni szokott: mindent megváltoztattak (a felszínen), hogy semmi se változzék a mélyben. Ezért ugrott akkoriban elitellenes politikusként a porondra Berlusconi, aki valójában az olasz elitek folytonosságát biztosította a tényleges változásokat akarókkal szemben.

 

Giuseppe Tommasi di Lampedusa híres regényében, A párducban, amely a délolasz Bourbon-uralom végéről, az új olasz állam berendezkedéséről szól, van a híres mondat, amivel a kor elitje nyugtatja magát a látszólag gyökeres változások közepette: „Mindennek meg kell változnia, hogy semmi se változzék.“

 

Ez történik most is.

 

Beppe Grillo és Öt Csillag Mozgalma tényleg változást akart – Olaszországban és Európában egyaránt. Matteo Salvini azért ordítja túl őket elitellenességben, hogy a Lega átsegíthesse a régi elitet az új korszakba. Angela Merkelnek vagy Emmanuel Macronnak se Matteo Salvini idegenellenességével volt és van baja, Párizs sem emiatt hívta vissza római nagykövetét.

 

Az idegenellenességet az elitek nagyon is tűrik: ezzel lehet ugyanis a szociális kérdéseket levenni a napirendről.

 

Matteo Salvininek egy év alatt teljességgel sikerült is ez: Olaszországban ma már senki sem beszél a szociális kérdésekről, mindenki csak a menekültektől reszket. Közben az ország föderalizációja – azaz a déliektől való további pénzmegvonás – folytatódik: nemsokára Veneto régió lesz autonóm. A Lega tehát csendben sikeresen hajtja végre az egykori Lega Nord-énjének programját – de most már ehhez sikeresen szerezte meg a déliek többségét is.

 

Salvini kicsinálta az Öt Csillag Mozgalmat.

 

Ha az EP-választásokon tarol a Lega, nem kizárt: Salvini lerúgja magáról Grilloékat, egy előrehozott választások után pedig akár kétharmados parlamenti többséget is szerezhet a jobboldal.

 

De ha nem is lesz előrehozott választás, az elkövetkező három évben a Lega végleg leszámolhat az elmúlt tíz év egyetlen őszinte rendszerellenes olasz pártjával, az Öt Csillag Mozgalommal.

 

LEGFRISSEBB OLASZORSZÁGI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS: A HALVÁNYABB SZÍNEKKEL JELZETT 2018-AS VÁLASZTÁSI EREDMÉNYHEZ KÉPEST SALVINI LEGÁJA NAGYOT ERŐSÖDÖTT, AZ ÖT CSILLAG (M5S) NAGYOT ZUHANT, A BALKÖZÉP (PD) PEDIG KEZD MAGÁHOZ TÉRNI

 

CÍMLAPFOTÓ: Beppe Grillo / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Megváltoztatta működési szabályait a YouTube: szakszervezetet alapítanának a platform alkotói.

A piacvezető online bolt statisztikái elképesztően sokat javulnak évről évre, de úgy tűnik, hogy még mindig van hova nőni, ha black friday-ről van szó.

A Mexikóba menekült volt államfő szerint a lépés alkotmányellenes, és a történelem „legfurfangosabb és legundorítóbb puccsa”.

Parlamenti többséget találni mindehhez katalán függetlenségpártiak nélkül már nem lesz olyan egyszerű.

A legfőbb ügyész kinevezésének módja miatt megszűnt Moldovában a kormánytöbbség, új kormányt alakítani a meglévő parlamenttel viszont nehéz lesz.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi fog történni, ha nyerünk? Hogyan néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen?
Elmondjuk a kulisszatitkokat!

Nem vicc, egy négy és fél órás videó meggyőzően elmagyarázza a legendás sorozat legabszurdabb jeleneteit is.

A hét kérdése

„Támogasson téged a Momentum!” – hangozhatna a mondat azoktól, akiken megpróbáltak segíteni Fekete-Győrék az elmúlt napokban.

Azért ide elnéznénk

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás