Margaret Thatcher tizenöt évig vezette a brit Konzervatív Pártot, tizenegy évig pedig a szigetország első női miniszterelnöke volt. Nevét ma már – Ronald Reagan amerikai elnöké mellett – mindenki a hetvenes-nyolcvanas évek neokonzervatív fordulatával köti össze. De miért is mondott le 1990. november 22-én?

25 éve tárgyalták le a daytoni békeszerződést, aminél szimbolikusabb eseményt nem is lehetne találni a poszthidegháborús világból. Megvan benne minden, ami kell: az Egyesült Államokra mint világcsendőrre támaszkodó Európa, a nagyfokú médiajelenlét, az összetett vallási-etnikai konfliktusok megértésére való képtelenség és az egypólusú világba, a „történelem végébe” vetett optimizmus.

Egy olyan országban, ahol az apák bűneit mindig előszeretettel olvassák fiaik fejére, sokszor ugyanazt a teljesítményt vagy ugyanolyan az erényeket várva tőlük, nem csodálkozhatunk Petőfi Zoltán viharos életútján. Az 1870. november 5-én elhunyt színésznövendék számára óriási teher lehetett, hogy ő a nagy költő fia, melyet csak tetéztek egészségügyi problémái. Rövid élettörténete érdekes látleletet ad a levert szabadságharc utáni Magyarország társadalmi és gazdasági helyzetéről.

Bár Donald Trump sokaknak nagyon furcsa embernek tűnik, az Egyesült Államok története során jópár nála is különösebb figura megfordult már az elnöki pozícióban. Van köztük egykori hóhér, egy hónapig hivatalban levő és olyan is, aki beszorult a Fehér Ház fürdőkádjába.

1795. október 24-én osztotta fel Poroszország, Oroszország és a Habsburg Birodalom a Lengyel-Litván Unió területét úgy, hogy az végül eltűnt a térképről. A lengyel nép ezután több alkalommal is fegyvert fogott a függetlenségért, de kellő nagyhatalmi támogatást csak az első világháború után tudtak szerezni ehhez. A feldarabolás emlékezete ma is élénken él a lengyel emlékezetben.

Hatvannégy évvel ezelőtt vette kezdetét a tüntetés a magyarországi sztálinizmus ellen, amely aztán forradalommá és szabadságharccá nőtte ki magát. Milyen volt ekkoriban a hangulat az országban? Hogyan viccelődtek a pesti utcán a pártvezetők nevével? Milyen remények éltek az emberekben a forradalom napjaiban? Korabeli visszaemlékezésekből válogattunk.

A 19. század végén az osztrák-magyar megbékélést szolgálta, de a 20. század erősen megtépázta a 130 éves aradi Szabadság-szobrot. Egy hányatott sorsú emlékmű története az aradi vértanúk kivégzésének 171. évfordulóján.

1990. október 3-án a Német Demokratikus Köztársaság megszűnt, pontosabban a Németországi Szövetségi Köztársaság részévé vált. Az egyesülés viszonylag gyorsan ment végbe, bár nem volt sétagalopp: az európai vezetők közül többen is igyekeztek gátolni, fékezni a folyamatot, a keletnémet gazdaság integrálása pedig óriási terhet jelentett.

Pontosan száz éve, 1920. szeptember 26-án fogadta el a nemzetgyűlés a törvénycikket, amely „numerus clausus” (zárt szám) néven vált ismertté. A Teleki Pál vezette kormány célja a felsőoktatásba felvehető hallgatók létszámának korlátozása volt – hangsúlyosan antiszemita éllel. Miért született meg ez a törvény, és hogyan értékelik a történészek száz év távlatából?