1921. március 27. és április 5. között IV. Károly, Magyarország utolsó királya elszánta magát arra, hogy visszatérjen a trónra. Bár sem a nemzetközi, sem a belpolitikai környezet nem volt alkalmas erre, Károly mégis úgy döntött, hogy felkeresi Horthy Miklós kormányzót a budai várban. Az eset óriási botránnyá dagadt: Teleki Pál miniszterelnök lemondásra kényszerült, a szomszéd országok pedig létrehozták a kisantant szövetségét.

Csák Máténak nincsenek emlékművei, nem neveztek el róla utcát vagy iskolát, viszont a 19. században a magyar és a szlovák irodalom is őt látta nemzeti függetlensége előfutárának. A 14. század elején a felvidék harmada az övé volt, még önálló diplomáciát is folytatott.

A márciusi ifjak között meglehetősen változatos hátterű fiatalok küzdöttek azokért a jogokért, melyek a mai demokráciák számára alapértelmezettnek számítanak. Miután útjaik elváltak, mindegyikük más-más pályát futott be. 173 évvel a forradalom után rájuk is emlékezünk!

Generációk nőttek fel az általa magyar nyelvre átültetett rajzfilmek szövegén, állatverseinek játékos rímei a mai napig sokakat nevettetnek meg. Mégis: a kádári kultúrpolitika meglehetősen mostohán kezelte Romhányi József munkásságát.

Ez sokak szerint a hidegháború kezdetét is jelentette. Az ebben használt „vasfüggöny” kifejezés a Szovjetunió által megszállt területek határzárára, és a kelet-nyugati világ között feszülő ideológiai ellentétre egyaránt utalt. De honnan származik ez a név?

Hetvenöt éve írta alá Gyöngyösi János és Vladimír Clementis azt az egyezményt, amely lehetőséget adott Csehszlovákiának arra, hogy területéről magyar lakosokat telepítsen át Magyarországra. Bár Edvard Beneš elnök ennél jóval drasztikusabb lépéseket fontolgatott, a nemzetközi környezet csupán ezt a megoldást tette számára lehetővé. A második világháborút követő jogsértések, melyek a felvidéki magyarságot érték, napjainkig beárnyékolják a szlovák-magyar kapcsolatokat.

1991. február 25-én szűnt meg a Varsói Szerződés katonai szervezete – többek között a magyar miniszterelnök, Antall József közreműködése folytán. Ez nemcsak felgyorsította a kelet-európai rendszerváltások folyamatát, hanem lehetővé tette, hogy Magyarország az euroatlanti integráció felé közeledjen.

Juan Domingo Perón a huszadik századi Argentína egyik legfontosabb vezetője volt. Elnöksége a modern populizmus egyik mintapéldánya volt, melyben nagy szerepet játszott első felesége, Eva Duarte (Evita Perón) is. Kultuszuk ma is él, és nagyjából olyan nosztalgiával tekintenek rájuk, mint Magyarországon a Kádár-korszakra.

Az 1945 és 1956 közötti, Rákosi-korszakként is emlegetett időszakot sokan mai napig minimum a tatárjárás rombolásával tartják egyenértékűnek. Mutatjuk, hogyan lett Rákosi a magyar történelem leggyűlöltebb alakja.

1946. február 1-jén kikiáltották a második Magyar Köztársaságot, melynek elnöke Tildy Zoltán lett. A kibontakozó hidegháború miatt azonban ez a berendezkedés nem állt fenn sokáig: 1949-ben felváltotta a Magyar Népköztársaság. De tényleg ez volt a második? Ki támogatta és ki ellenezte ezt az államformát? És miért tartott ilyen rövid ideig?