A kormány újratemetné Hunyadi Mátyást, de előtte a maradványait genetikai vizsgálatoknak vetné alá. A célt sem leplezik: egyrészt be akarják bizonyítani, hogy Mátyás nem volt román származású, másrészt pedig, hogy új nemzeti emlékhelyet hoznának létre. Történészekkel jártuk körbe, miért lett ez ennyire fontos, és mi értelme van az egésznek.
Budapestet gyakran emlegetik a „hidak városaként”. Ezt a képet a jelenlegi politikai elit is fenn kívánja tartani: egyre gyakrabban hallani, hogy új hídra lenne szükség Budapesten, ami tehermentesítené a belvárosi közlekedést. Hetvenöt évvel ezelőtt még pont a belváros közepén építettek Duna-hidat, ahol a romok nem jelentettek akadályt.
Németországban semmi nem utal arra, hogy ezt az évfordulót különösebben komolyan vennék, egyedül a német szélsőjobboldali hetilap, a Junge Freiheit foglalkozik vele kiemelten. Százötven éves a német nemzetállam, hirdeti. Elmeséljük, hogyan sikerült mindezt anno összehoznia Bismarck kancellárnak.
1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború. Valójában már egy évvel korábban megindult, amikor Szaddám Huszein csapatai megszállták az olajban gazdag Kuvaitot. Ez a háború – amiben a közel-keleti béke helyreállítását célzó USA egy hónap alatt visszaszorította az irakiakat – nemcsak azért volt fontos, mert megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak, de a hadviselés és a háború fogalma is jelentős változáson esett át.
A szórakozóhely több embert fogadott be, mint amennyire engedélye volt, majd amikor elterjedt odabent, hogy valakit megkéseltek, elszabadult a pokol. Erről aztán kiderült később, hogy kamu: de a közösségi médiában terjedő fake news jelenségével akkor még nemigen voltunk tisztában.
1946. január 10-én hajtották végre a Budapesti Népbíróság által háborús és népellenes bűntett miatt kiszabott halálos ítéletet Bárdossy László volt miniszterelnökön. Ezt az eljárást szokás az első nagyszabású politikai kirakatperként emlegetni, ami nemcsak a vádlottról, hanem az egész Horthy-korszakról mondott ítéletet. Ki volt Bárdossy László és mennyiben tekinthető felelősnek Magyarország háborús részvételéért?
1945. december 22-én jelent meg a kormányrendelet, ami a magyarországi németek kitelepítéséről döntött. Bár az első transzportok csak a következő év januárjában indultak meg, ez a dokumentum előre jelezte a hazai németek (elsősorban a svábok) közelgő tragédiáját. Keletkezési körülményeiről, támogatóiról és ellenzőiről máig keveset tud a hazai közvélemény.
Két évszázaddal ezelőtt hunyt el az a magyar főúr, aki földbirtokosként, politikusként, és kultúrapártolóként tekintélyes örökséget hagyott a fiára. Habár nevét a mai napig a nemzet könyvtára őrzi, kevesen tudják, hogy azt nem a „legnagyobb magyarról”, hanem annak apjáról kapta. Ha azonban tüzetesebben vizsgáljuk meg Széchényi Ferenc gróf életművét, láthatjuk, hogy a különbségek kettejük között talán nem is olyan nagyok.
Az elmúlt három hónap igen mozgalmas volt: megjelentek az iskolaőrök, bevezették az új NAT-ot, a felső-, majd később a középfokú oktatásban tanulókat távoktatásra küldték, úgy volt, hogy hülyeség a tanárokat tesztelni, aztán mégis hozzáláttak, és közben jöttek a Béres-cseppek. Arról, hogy az iskolai tanulás mennyire maradt hatékony, az eddigi lemaradásokkal mi lesz, és magukat a gyerekeket hogyan érintette ez az egész, kevés szó esik.
1780. november 29-én, hatvanhárom éves korában hunyt el a Habsburg-dinasztia egyik legsikeresebb uralkodója, Mária Terézia. A szexuális életéről szóló mendemondák valószínűleg vulgáris Habsburg-ellenességnek tudhatók be, a magyarság történetére pedig meghatározó befolyást gyakorolt.
Ennek a cikknek a tartalma kiskorúakra káros lehet, csak akkor olvass tovább, ha elmúltál 18 éves.
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.