+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bárány Balázs
2020. október 24. szombat, 15:02
1795. október 24-én osztotta fel Poroszország, Oroszország és a Habsburg Birodalom a Lengyel-Litván Unió területét úgy, hogy az végül eltűnt a térképről. A lengyel nép ezután több alkalommal is fegyvert fogott a függetlenségért, de kellő nagyhatalmi támogatást csak az első világháború után tudtak szerezni ehhez. A feldarabolás emlékezete ma is élénken él a lengyel emlékezetben.

Jan Matejko történelmi festményei olyanok a lengyel művészettörténetben, mint hazánkban Barabás Miklós, Munkácsy Mihály vagy Feszty Árpád művei. 1866-ban – abban az évben, amikor Ausztria Königgrätznél vereséget szenvedett Bismarck poroszaitól – fejezte be Rejtan, avagy Lengyelország bukása című munkáját.

 

A képen Matejko Tadeusz Rejtan történetét jeleníti meg, aki őrülettől eltorzult arccal fekszik a földön a Szejm épületében, miután társai arról döntöttek, hogy elfogadják az ország felosztását. A lengyel nemesek felett Nagy Katalin orosz cárnő diadalmas arcképe magasodik – könnyű tehát beazonosítani, hogy kik azok, akik elárulták a hazát.

 

JAN MATEJKO: REJTAN, AVAGY LENGYELORSZÁG BUKÁSA (1866) / WIKIMEDIA COMMONS

 

A festményt a következő évben Párizsban kiállították, és óriási visszhangot keltett: Matejko díjak sorát nyerte el vele, negatív kritikát viszont elsősorban az emigrációban lévő lengyel nemesektől és diplomatáktól kapott. Közülük többen vádolták meg defetizmussal, esetleg írták le olyannak, aki „pofonüti halott anyját” vagy egyszerűen csak „nyerészkedik egy történelmi botrány segítségével”. Érdekes adalék, hogy

 

a képet végül maga I. Ferenc József vásárolta meg, miután megköttetett a kiegyezés Ausztria és Magyarország között.

 

A lengyel nemesség tragédiája egy képben

 

Miért váltott ki ilyen erős érzelmeket Rejtan történetének megidézése? Ez a 18. századi lengyel történelem lejtmenetének ismeretében válhat érthetővé. 

 

Bár 1683-ban Sobieski János király hadserege még hozzásegítette a diadalhoz a Szent Liga csapatait Bécs mellett, sőt, hozzájárult a török Magyarországról történő kiűzéséhez is, ezt követően azonban Lengyelország válságos idők elé nézett.

 

Az ország történelmi fejlődéséből fakadóan a nemesség aránya a társadalomban egészségtelenül magas, tíz százalék volt.

 

Csak összehasonlításképpen: Magyarországon ekkoriban ez az arány nagyjából öt százalék körüli, és ez már itt is a mindenféle „kutyabőrös” és „hétszilvafás” nemesek magas számából adódott.

 

A lengyel nemesi köztársaság (Rzeczpospolita) ráadásul már a 17. század közepe óta az egyhangúság elve alapján működött, amelyet Liberum Veto néven is ismerünk. Ez lényegében azt jelentette, hogy a legfőbb törvényhozó szerv, a Szejm működését bármely képviselő akár egyetlen ellenszavazata (vétója) meggátolhatta. Mivel a lengyel nemesség, melynek egyes tagjai anyagilag a környező nagyhatalmaktól (poroszoktól, svédektől, oroszoktól) függtek, az egyetértésnek és egyhangúságnak nem sok jelét mutatta, a parlamenti munka szép lassan megbénult.

 

Az 1733-1735-ig tartó lengyel örökösödési háborúban már az a III. Ágost diadalmaskodott, akit az orosz cár támogatott. Ezek után gyakorlatilag mindennapossá vált az orosz csapatok lengyelországi jelenléte.

 

1764-ben pedig az a Poniatowski Szaniszló került a trónra, akiről köztudott volt, hogy Nagy Katalin cárnő szeretője.

 

Következtek hát az ország sorozatos felosztásai: először 1772-ben, majd 1793-ban, végül 1795-ben.

 

Tadeusz Rejtan (1746-1780) története is ide kapcsolódik: a nowogródeki képviselő 1773-ban hiába könyörgött társainak a felosztás elutasításáért, szavai üres fülekre találtak. Ruháit letépte magáról, a földre vetette magát és így kiáltott fel: „Krisztus vérére könyörgök hozzátok, hogy ne vegyétek magatokra Júdás szerepét; gyilkoljatok meg engem, tapossatok meg, de ne öljétek meg szülőföldeteket!”  Szavai azonban pusztába kiáltott szónak bizonyultak, hét esztendő múlva pedig öngyilkos lett.

 

TADEUSZ REJTAN PORTRÉJA (ISMERETLEN FESTŐ). FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

 

Újraegyesülések

 

A 19. század, amelyet a nemzeti ébredés korszakaként is ismerünk, a lengyel történelemben a függetlenségi törekvések évszázada is egyben. A Napóleon által létrehozott Varsói Nagyhercegség, az 1830-as és 1848-as szabadságharcok mind-mind azt a reményt táplálták, hogy az ország valamikor újraegyesülhet. Erre azonban 1918-ig várni kellett.

 

A Párizs környéki békékről egy magyarnak természetesen a száz évvel ezelőtti trianoni békeszerződés jut eszébe, annak minden igazságtalanságával együtt.

 

Ezzel szemben a lengyelek számára ezek a szerződések az újjászületést jelentik

 

– kevesen tudják például, hogy a trianoni béke során Lengyelország Magyarországtól is kapott területet, például a Dunajec folyó melletti Nedec várát.

 

A Szovjetunió számára azonban a régi-új Lengyelország továbbra is fenyegetést jelentett. Nem csoda, hiszen a nagy lengyel alföld szolgált felvonulási terepként Oroszország ellen, legyen szó Szmolenszk 1609-es ostromáról vagy Napóleon 1812-es hadjáratáról (hogy az 1941-es Barbarossa-hadműveletről már ne is beszéljünk). Nem véletlen, hogy a lengyeleket 1612-ben Moszkva alól elűző Kuzma Minyin és Dimitrij Pozsarszkij herceg szobra még most is Lengyelország felé tekint.

 

KUZMA MINYIN ÉS DIMITRIJ POZSARSZKIJ SZOBRA MOSZKVÁBAN. FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

 

Érthető tehát, hogy ilyen előzmények után Sztálin örömmel kötött szerződést Hitlerrel az immár negyedik felosztásról.

 

Bár a Molotov-Ribbentrop-paktum záradékának szövege az 1990-es rendszerváltásig nem került a nyilvánosság elé, azt mindenki sejtette, hogy a szovjet csapatok nem csupán a lengyelországi orosz kisebbség megsegítése céljából lépték át 1939 szeptemberében a határt.

 

A második világháború után újabb területmódosítás következett: Lengyelországot nyugatra tolták el a térképen. Breszt, Lwów és Wilno ezután a Szovjetunió részévé vált, amiért Pomeránia keleti részével „kárpótolták” a lengyeleket.

 

Matejko említett képét 1945 után a lengyel állam megvásárolta, ma pedig az újjáépített varsói királyi palotában emlékeztet mindenkit arra, hogy a történelem sodrásában az országok milyen gyorsan eltűnhetnek.

 

NYITÓKÉP: Lengyelország felosztásának allegóriája Ausztria, Poroszország és Oroszország között. Jean-Michel Moreau / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Január 20-ig három szakaszban oldják fel az eddigi szigorú járványügyi korlátozásokat.

Logikusnak nevezte Volner János az általa benyújtott választásitörvény-módosítási javaslatot. Szerinte úgy is lehet értelmezni az ügyet, hogy megvalósították a DK szándékát.

A többségében németnyelvű olasz autonóm tartomány szerdán fejezte be lakosságának letesztelését – kevesebb, mint egy százalék koronavírusos.

Kovács Gergely szerint nem az a legszomorúbb, hogy az ő indulásuk megnehezül, hanem hogy a sem Orbánhoz, sem Gyurcsányhoz tartozni nem akaró kicsiket fojták meg vele.

Ők is behódolnak az antigénteszteknek, a miniszterelnöknek pedig jelenleg az a nagy álma, hogy azokhoz még karácsony ingyenesen hozzá lehessen férni

Térjünk vissza mielőbb a schengeni zónán belüli szabad mozgáshoz, sürgeti az Európai Parlament. Mindezt a fideszesek is megszavazták, pedig Orbán már szeptember óta zárva tartja a magyar határokat.

A gyógyszergyártó szerint azonban nem verseny, hogy kinek milyen hatékonyságú vakcinája van az előzetes tesztek alapján, mert a világnak úgyis sokféle vakcinára lesz szüksége.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás