Lengyelország a folyamatos politikai válság időszakába lépett

Permanens válságperiódust eredményezhet az, hogy a lengyel kormányt vezető Jog és Igazságosság (PiS) áterőltette a Szejmen a legnagyobb ellenzéki televízió ellehetetlenítését. Lengyel elemzők szerint azonban még így is valószerűtlen forgatókönyv az előrehozott választás.

Szerda éjszaka, miután mi is megírtuk, hogy a Jarosław Kaczyński vezette lengyel Jog és Igazságosság (PiS) saját koalíciós partnere, a Jarosław Gowin által elnökölt, centrista Egyetértés párt kilépése után elhalasztotta

az amerikai tulajdonú, és független hírcsatornát is működtető TVN-médiacsoportot ellehetetlenítő törvényt, kiderült: azt este tíz órakor meglepetésre mégis megszavazták.

Egyértelműen sérült a törvénnyel a lengyel sajtó szabadsága

Sokan a sajtószabadság súlyos korlátozásának beindulásától tartanak most Lengyelországban. Az Azonnali a Polityka Insight politikai elemzőintézet két szakértőjét, Maciej Czapluk vezető jogi elemzőt és Ryszard Łuczyn politikai elemzőt kérdezte arról, jogosak-e ezek az aggodalmak, és mik Gowin és más miniszterei koalícióból való távozásának valódi jelentősége.

Czapluk válaszában elmondta, a PiS érvelése arról, hogy az által nemrégen benyújtott, és a Szejmben végül elfogadott törvényjavaslat – amely szerint az Európai Gazdasági Térségen kívüli természetes személy nem birtokolhat médiát – a külföldi befolyás ellen szól, képtelenség.

Szerinte mindenki, aki „normálisan gondolkodik” az ügyről, beláthatja, hogy amikor a legnagyobb lengyel kormánypárt képviselői arról beszélnek, hogy az orosz és kínai befolyás ellen is tenni akarnak a törvénnyel, akkor ez nem áll meg, hiszen egyik ország sem birtokol semmiféle médiaterméket Lengyelországban.

A törvény egyetlen, értelmezhető célpontja tehát csupán a TVN.

Czapluk mindehhez hozzátette, eddig az időpontig még csak hasonló törvény sem született az országban a média szabályozására. 2015-16-ban, miután Donald Tusk addigi jobbközép-liberális miniszterelnök az Európai Tanács vezetésére cserélte a lengyel miniszterelnökséget, és Jarosław Kaczyński pártja Beata Szydło miniszterelnökkel az élen hatalomra került, volt már szó a média „repolonizációjáról”, tehát a hazai médiatulajdon kiterjesztéséről. Noha ez a törvény sem jelenti azt, hogy a média jogi repolonizációja megkezdődik, egyértelműen a legnagyobb, magánkézben lévő hírcsatorna elérésének és lehetőségeinek csökkentésére irányul a végrehajtói szándék.

A szavazásról szólva Maciej Czapluk hangsúlyozta, noha volt már arra példa, hogy azért halasztottak ilyen módon szavazást, mert egy korábbi időpontban még nem volt meg a kormánytöbbség, ilyesminek jogállamban nem szabadna megtörténnie. De az események az elemző szerint egyszerűen azt bizonyítják, hogy a lengyel alsóházban „nagyon alacsony színvonal alakult ki”. Mindez azonban, szigorúan a házszabályok értelmében és jogi értelemben is azt jelenti még, hogy a szavazás teljesen legális volt, nincs olyan szabály tehát, ami ezt megakadályozná.

De mit akar a most a koalíciót elhagyó Gowin?

Kérdésünkre, hogy Gowin miért pont ennek a törvénynek a hatására távozott (tavaly is volt Kaczyńskiékkal konfliktusa, például a lengyel állatvédelmi törvény körül, de akkor a miniszterelnök-helyettes és társai még a helyükön maradtak), Ryszard Łuczyn politikai elemző hangsúlyozta, szerinte Jarosław Kaczyński már régóta keresi az ürügyet arra, hogy „Gowintól megszabaduljon”. A PiS és az Egyetértés közötti feszültségek régóta csúcsponton vannak szerinte, és Gowin már a levélszavazásos elnökválasztás tavalyi ötletét is blokkolta a koalícióban. Az elemző hangsúlyozta, mindezek alapján a miniszterelnök-helyettes számára a „lex TVN” egyfajta kifogásnak vagy ürügynek is tekinthető, mivel a centristák fő baja az általuk „radikális szocialistának” minősített, „lengyel megegyezésnek” hívott PiS-es gazdasági és családpolitikai programmal van.

Kaczyński – éppen a Gowinnal megromlott viszony miatt – már régóta kereste az alternatív parlamenti szövetségeseit, akiket most meg is találhatott, mondta el Łuczyn, hozzátéve, az alkalmi partnerekkel még nem állt helyre a kormány stabil többsége.

Ismeretes, hogy az alapvetően jobbközép Gowin más párt élén már volt koalíciós partnere Kaczyński legnagyobb ellenfelének, Donald Tusknak, a Polgári Platform volt miniszterelnökének is, aki nemrég újra pártja élén tért vissza Lengyelországba az Európai Néppárt éléről. Kérdésünkre, hogy Gowin ezek után közeledhet-e újra Tuskhoz, Łuczyn ezt kizárta, mondván hat évnyi PiS-es koalíciós lét után nehéz elképzelni, hogy Gowin újra Tusk pártját fogná: 

„Sőt, mi több: ez a Polgári Platform számára politikai öngyilkosság lenne, hiszen választói elkötelezetten PiS-ellenesek. Tehát annak ellenére, hogy Tusk visszatérése komoly változást indított be, és megerősítette a PO-t, nem mondanám azt, hogy ebben a koalíció felbomlásának bármiféle szerepe lenne.”

Az elemző hozzátette, inkább arra számít, hogy Gowin máshol keres partnereket, leginkább a jobboldali, de ellenzéki Parasztpártra (PSL) számíthat.

Permanens válsághelyzet

Ez pedig leginkább akkor számít, ha lesz előrehozott választás Lengyelországban, de vajon lesz-e? Erre a kérdésünkre Ryszard Łuczyn azt hangsúlyozta:

„Lengyelország Gowin kormányból való kilépése után a folyamatos politikai válság időszakába lépett át.”

Ez azt is jelenti, hogy számos meglepetés várható az elkövetkező hónapokban, viszont a bizalmatlansági indítványok akár Mateusz Morawiecki PiS-es miniszterelnök, akár a házelnök ellen azok a lépések, amik a leginkább építőek lehetnek a válság megoldására. A lengyel törvények szerint amikor az indítványt az ellenzék beadja, meg kell neveznie, kit látnának a tisztségben utódként. Ahhoz, hogy ezt megtalálják, Łuczyn szerint Kaczyński és a PiS parlamenti ellenzékének meg kellene egyeznie egyetlen személyben.

Mivel az ellenzék sokszínű, az újbaloldaltól az egészen jobboldali pártokig, ez szinte lehetetlen feladatnak tűnik. Ennél kevesebb értelme és súlya lenne annak, ha egyes miniszterek távozására indítványoznának bizalmatlansági szavazást ezek a képviselők, de akár még ez is megtörténhet, ha fel akarnak majd mutatni valamit. Mint ahogy a bizalmatlanságik, úgy tehát a Polityka Insight munkatársa szerint a konkrét előrehozott választások sem elképzelhetetlenek az ősz folyamán. Ugyanakkor Łuczyn hozzátette, elég valószínűtlennek tűnik számára ez a forgatókönyv.

A PiS jelenlegi népszerűsége ugyanis nem elég egy új többség megformálásához, szinte biztosan elvesztenék többségüket, ráadásul a frissen megszavazott médiatörvény ellenére a TVN még mindig zavartalanul működne kampány alatt, a korlátozó jogszabály szenátusi elfogadása ugyanis első körben biztosan kizárt. Ezért egy 2021. őszi választás bizonyosan nem áll a jobboldali kormány érdekében. Ahhoz, hogy úgy lépjenek be egy választási kampányba, hogy a TVN híradásai már nem zavarhatják őket, Kaczyńskiéknak egyértelműen várnia kellene még.

NYITÓKÉP: A PiS-elnök és a miniszterelnök / PiS, Facebook