+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bárány Balázs
2020. október 6. kedd, 18:54
A 19. század végén az osztrák-magyar megbékélést szolgálta, de a 20. század erősen megtépázta a 130 éves aradi Szabadság-szobrot. Egy hányatott sorsú emlékmű története az aradi vértanúk kivégzésének 171. évfordulóján.

„Aradon lüktet ma a nemzet szive. Arad felé tekint ma minden ma­gyar szem, a magyar Golgotha, a szen­vedés helye felé! Aradon van ma minden   gondola­tunk, egész lényünk!

 

Aradra vándoroltak ma minden zu­gából az országnak, honfiak és honleá­nyok, a nemzeti búcsúra, a szent sírok­hoz, arra a gyászos lélekemelő ünnepély­re, melyet a nemzet hálás kegyelete ren­dezett a negyvenegy év óta pihenő hő­söknek. Ma leplezik le Aradon a tizenhárom vértanú szobrát!  Ott van az ország szive, lelke, gondolata.”

 

Ezekkel a sorokkal köszöntötte olvasóit 1890-ben a Kolozsvár című lap október 6-án, hétfőn. A cikkben említett szobor az a Szabadság-szobor, ami ma a Megbékélés Parkjában (Parcul Reconcilierii) áll Aradon.

 

ARAD, SZABADSÁG TÉR, ARADI VÉRTANÚK EMLÉMŰVE, 1901. FORRÁS: FORTEPAN / SCHOCH FRIGYES

 

Az emlékmű terve huszonhárom évvel korábban, a kiegyezés esztendejében született meg. Ekkor hozta létre a város azt a bizottmányt, amely célul tűzte ki, hogy a tizenhárom honvédtábornoknak emléket állít. Az erre szolgáló pénzalapba Pest városa is küldött kétszáz forintot, és

 

az Alföld című lap is ekkoriban kezdett gyűjtésbe – amolyan korabeli közösségi finanszírozás szervezésébe – egy hasonló témájú emlékmű kapcsán. 

 

A politikai megbékélésnek ekkor már épp ideje volt. Sem a Habsburg Birodalom, sem Magyarország nem tudta már fenntartani a korábbi „se veled, se nélküled” állapotot – Ausztria ráadásul az előző évben szenvedett csúfos vereséget Bismarck poroszaitól. Közismert, hogy innentől kezdve felgyorsultak a tárgyalások a magyar és az osztrák fél között, ami végül az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttéhez vezetett.

 

Miközben a politikai színtéren a kiegyezés megtörtént,

 

a megbékélésre a szimbolikus térben is szükség volt.

 

Ezt a célt szolgálta Jókai Mór 1862-es regénye, az Új földesúr. Ebben a Magyarországra érkező Ankerschmidt éppen egy egykori szabadságharcos, Garanvölgyi mellé költözik, ami nem kevés feszültséget szül, ám a magyar föld asszimiláló ereje végül az osztrák-németet is maga alá gyűri. Arra is szükség volt, hogy 1848-1849 hősei és a szabadságharcot követő megtorlások áldozatai végre méltó helyükre kerüljenek a közemlékezetben.

 

A művész

 

Az aradi emlékmű elkészítésére kiírt pályázatot végül Huszár Adolf nyerte meg. Huszár ekkor már ismert művész volt: Petőfi- és Eötvös-szobra ma is a fővárost ékesítik. Az aradi emlékmű tervei azonban inkább allegóriákat ábrázoltak volna, mint konkrét alakokat: középen a Hazával, mellette a Szabadság és az Áldozatkészség alakjával. Az a megállapodás született, hogy a forradalom negyvenedik évfordulójára elkészíti a szoborcsoportot, ezt azonban 1885-ös, meglehetősen korai halála keresztülhúzta.

 

Az emlékműprojekt így egy ideig gazdátlan maradt, végül Arad városának az Országos Képzőművészeti Társulat egy új nevet ajánlott: Zala Györgyét. A szerződés éppen 1885. október 6-án köttetett meg, melyet követően Zala kissé átalakította Huszár tervét úgy, hogy az allegorikus alapkoncepciót tiszteletben tartotta. Így lett a főalak Hungária, aki mellett a Harckészség és az Áldozatkészség foglalnak helyet, akiket az Ébredő szabadság és a Haldokló harcos című szoborcsoportok öveznek. A szobor talapzatán pedig dombormű formájában látható az aradi vértanúk képmása.

 

Zala karrierjének az emlékmű nagy lökést adott. Később az ő kezei közül került ki Erzsébet királyné veszprémi mellszobra, Andrássy Gyula lovasszobra, de ő dolgozott együtt Schickedanz Alberttel a Hősök tere Millenniumi emlékművén is. 

 

Érdekesség, hogy

 

az 1919-es Tanácsköztársaság május elsejei ünnepségére Marx és Engels gipszmásait is ő készítette,

 

melyeket szintén a Hősök terén állítottak fel vörös leplek előtt, eltakarva a korábbi királyok és fejedelmek alakjait. Idős korában is alkotott: a Döbrentei téri Erzsébet királyné-szobor, valamint a Kossuth téri Tisza István­-szobor is az ő műhelyében készült. A Magyar Tudományos Akadémia 1937-ben választotta tagjává, azonban még ebben az évben elhunyt 79 éves korában.

 

A szobor kálváriája

 

Az 1890-es ünnepélyes felavatásra a tábornokok egykori vesztőhelyén, az aradi Szabadság téren került sor (ez ma az 1848-1849-ben császárhű román felkelővezér, Avram Iancu nevét viseli). Az eseményen részt vettek a vértanúk családtagjai: Csernovics Emília, Damjanich János özvegye, az egykori aradi főbíró lánya; Klapka György, Komárom legendás védője; Schweidel József és Leiningen-Westerburg Károly gyermekei, Kossuth Lajos pedig üdvözlő beszédet küldött.

 

Az emlékmű három évtizedig békésen álldogált a neki választott téren. Az első világháborút és a trianoni döntést követően Arad Romániához került, s az impériumváltást követően az új városvezetés tervbe vette a szobor eltávolítását. 1923-ban még csak deszkákkal fedték be, két évvel később pedig elmozdították és különféle helyeken tárolták.

 

1999-ben, Orbán Viktor és Radu Vasile kormánya megegyezést írt alá, amely engedélyezte a szobor újraállítását a helyi minoriták templomának udvarán. Az RMDSZ elérte, hogy öt évvel később jelenlegi helyére, a román-magyar megbékélés parkjába kerülhessen – Avram Iancu és más román felkelők emlékművével szembe. A kezdeményezést az akkori, Adrian Năstase vezette kormány nem támogatta. 

 

A Szabadság-szobor a mai napig kedvelt célpontja a magyarellenességüket vandalizmussal demonstrálóknak. 2011-ben például több elemet letörtek róla, bár a tetteseket sikerült elfogni. Az esetet követően térfigyelő kamerát állítottak fel a közelben, de ez sem akadályozta meg, hogy

 

négy évvel később újabb rongálók az aradi vértanúk domborműveit román nemzeti színűre ne fessék.

 

A 2015-BEN MEGRONGÁLT EMLÉKMŰ. FORRÁS: POLGÁRI SZEMLE / FB

 

A városvezetés az esetet elítélte, az ilyen jellegű vandalizmust pedig nemcsak a magyar, hanem a román nemzeti színek meggyalázásának is nevezte.

 

Ez a szobor mára többet jelent, mint pusztán az 1849-es vértanúk emlékművét: mementója a zaklatott huszadik századi nemzetiségi politikának is, melynek túlkapásait remélhetőleg a huszonegyedikben már magunk mögött tudjuk hagyni.

 

NYITÓKÉP: Magyar Nemzeti Múzeum / FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Itt a szlovákok nagyszabású sorozatának új előzetese, van benne csodaszarvas is.

Méghozzá egyhangúan. A Zöldek beleírták volna a romák védelmét is, de ezt a CDU, az SPD és az AfD leszavazta.

Erre az Európai Gyógyszerügynökség hívta fel a figyelmet, miután látókörébe került több gyanús eset.

Ha kíváncsi vagy, hogy melyik magyarországi párttal értesz legjobban egyet környezeti kérdésekben, akkor neked szól
a Vokskabin új tesztje!

Van, aki az EU-s büdzsé blokkolásának abbahagyására, és van, aki bocsánatkérésre vagy az EPP-ből való távozásra szólította fel Deutschékat.

Újságírónk egyik riportalanya elmondta a történetét a Kisalföldnek is, de a megyei napilap nem fektetett túl sok energiát az anyag megírásába: a cikk nagy részét az Azonnali riportjából másolták át.

Van olyan főváros Európában, ahol idén nem állítanak karácsonyfát, Budapesten viszont ez idén sem maradhatott el. Megkérdeztük az embereket az ország karácsonyfájának nevezett Kossuth téri fenyőnél.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás