Az osztrák kancellár körüli korrupciós ügyek nemcsak büntetőjogi következményekkel járhatnak rá nézve, a csökkenő népszerűsége miatt saját pártja is kifarolhat mögüle. A felmérések szerint egy balliberális kormánynak többsége lenne egy új parlamentben. Kitartanak-e Kurz mellett a Zöldek, akiktől a hatalma függ? Ki lehet Kurz utódja a Néppárton belül? És jönnek-e előrehozott választások négy éven belül harmadszorra?
Új ökopolitikai programot mutattak be a zöldmozgalom régi motorosai nemrég Budapesten. A Harmadik út szerzői közül Schiffer Andrást, Lányi Andrást és Tallár Ferencet kérdeztük arról, lesz-e a programtöredékből program, és végül párt. Videó!
Armin Laschet fellégezhet az őszi Bundestag-választás előtt. A keletnémet Szász-Anhaltban a CDU 35 százalékkal magabiztosan szerezte meg az első helyet vasárnap. Az AfD ezzel szemben visszaesett, több, mint tíz százalékponttal maradt le a kereszténydemokratáktól. A liberálisok pedig visszakerültek a magdeburgi parlamentbe.
A német liberálisok idén kiugróan jó eredményt érhetnek el ősszel. A párt, amely történelme során sokszor gyengélkedett, a lockdownellenessége miatt stabilan 11-13 százalékon áll, amivel már a szocdemeket közelíti. Miközben az AfD kaotikusan reagált a járványra és a lockdownra, a liberálisok kritikái meghozták a népszerűséget. De kormányra jutnak-e 2009 után idén újra a Szabad Demokraták, és mit akarnának ott megvalóstani?
Amilyen harmonikusan és dinamikusan indították el a német zöldek történelmük első kancellárjelöltségét, annyira erős támadásokkal kell most szembenézniük, amelyek a párt népszerűségére is kihathatnak. A németek többsége ráadásul eleve nem tartja alkalmasnak a zöld jelöltet az ország vezetésére. Miközben valóban megjelentek kellemetlen ügyek is az ökopárt körül, Baerbockkal kapcsolatban számos álhír is terjed.
A német jobboldal kancellárjelöltje, Armin Laschet szakít Helmut Kohl és Angela Merkel szokásával, és nem indul el egyéni mandátumért: ha veszít, így lehet, be se kell ülnie a Bundestagba. Markus Söder közben közölte: ha a CDU/CSU nem nyer, szó se lehet kormányzásról, ellenzékbe kell vonulnia a jobbközépnek.
A szélsőjobboldali Szabadságpárt frakcióvezetőjének annyira elege van Sebastian Kurzból, hogy azt javasolja: a konzervatív ÖVP-n kívüli minden többi párt fogjon össze egy új kormányban. De vajon lehet-e esélye egy ilyen, a magyar ellenzéki összefogásra hajazó osztrák kormánykoalíciónak?
A német szociáldemokraták először indulnak úgy idén egy parlamenti választáson, hogy a népszerűségük okán felesleges is lenne már kancellárjelöltet állítaniuk. Ők mégis indítanak, ráadásul Olaf Scholz mostani alkancellár számos kérdésben jobb jelölt, mint a konzervatív Armin Laschet vagy a zöld Annalena Baerbock. Van-e azonban esélyük? És mit ígérnek 12 évnyi nagykoalíciós kormányzás után?
Ha maradnak a jelenlegi trendek, ősztől az Európai Unió legnagyobb és legbefolyásosabb tagállamát egy zöld politikus fogja vezetni. A Zöldek a programjukban igyekeznek a polgári rétegeknek is szólni, de egy valami biztos: Baerbock kancellársága éles szakítás lenne a merkeli örökséggel. Konfliktusok Moszkvával, Macronnal és a német ipari körökkel – mutatjuk, mire készülnek a német Zöldek kormányon!
Miközben a Zöldek olyan egységesek, mint még soha, a CDU/CSU-ban még mindig dúl a testvérháború, és még egy AfD-közeli botrányhőst is jelöltjükké választottak Türingiában. A jobb- és balközép abban bízhat: az Annalena Baerbock körüli felhajtásnak is olyan gyorsan vége lesz, mint 2017-ben a Martin Schulz körülinek.