+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2021. május 3. hétfő, 11:10
Miközben a Zöldek olyan egységesek, mint még soha, a CDU/CSU-ban még mindig dúl a testvérháború, és még egy AfD-közeli botrányhőst is jelöltjükké választottak Türingiában. A jobb- és balközép abban bízhat: az Annalena Baerbock körüli felhajtásnak is olyan gyorsan vége lesz, mint 2017-ben a Martin Schulz körülinek.

Három, az elmúlt pár napban publikált közvélemény-kutatás is kimutatta: ha most vasárnap lenne szövetségi parlamenti választás Németországban, azt már nem a CDU/CSU, hanem a Zöldek nyernék. Az április 28-i Forsa-kutatás 28:22-es állást, az április 30-i Yougov 25:24-et, a május 2-i Kantar pedig 27:24-et mért az ökopárt javára. Azaz a Zöldek húzása, hogy a kancellári poszt betöltését két ciklusban maximalizálni akaró Annalena Baerbockot tették meg kancellárjelöltnek, egyelőre jó visszhangra lelt mind a német sajtóban, mind az általa alakított közvéleményben.

 

Ha közvetlenül kellene a németeknek kancellárt választaniuk, szintén Baerbock nyerne, 26 százalékot kapna. Az SPD kancellárjelöltje, Olaf Scholz pénzügyminiszter-alkancellár 16 százalékon, Armin Laschet CDU-elnök 15 százalékon áll, vagyis Merkel pártbéli utódjának kell a legnagyobb távot megtennie ahhoz, hogy szeptember 26-át követően a kancellári széket is elfoglalhassa.

 

A CDU-nak még mindig van jobbszéle

 

Az Angela Merkel elmúlt 16 éves kancellársága alatt szinte mindvégig vezető jobbközép CDU/CSU-szövetség még mindig gyengélkedik, annak ellenére is, hogy már van kancellárjelöltjük Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök személyében. A német politikában ugyanis láthatóan felcserélődtek a szerepek: eddig a Zöldek számítottak kaotikus, össze-vissza beszélő pártnak, ahol egy hét alatt akár 180 fokkal ellentétes vélemények is elhangozhatnak csúcspolitikusok szájából, ám ők olyan egységesek, mint még soha,

 

ezt a szerepet most a Merkel utódlásába teljesen belezavarodott CDU/CSU vette fel.

 

A keleti Türingiában szombat este például azt a nyugatnémet Hans-Georg Maaßent választották meg az egyik választókerület CDU-s jelöltjének, aki a német szövetségi alkotmányvédelem korábbi vezetőjeként, egészen a leváltásáig olyan jó viszonyt ápolt a szélsőjobboldali-rendszerellenzéki AfD-vel, hogy tippeket adott nekik, hogyan kerülhetik el, hogy hivatala megfigyelje őket, és aki a jobboldali sajtóban Merkel egyik legnagyobb kritikusa lett. Miközben a Zöldek pont az ún. Merkel-szavazókra vadásznak, addig a CDU egyre több helyen mintha pont a mára országosan csak 10 százalékosra zsugorodott AfD táborából próbálna halászni. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint ennek hátterében egész egyszerűen az van, hogy míg nyugaton az AfD eljelentéktelenedett, a keletnémet tartományokban a szélsőjobboldali párt lett a jobbközép fő ellenfele, a keletnémet pártszervezetek pedig nem kirekeszteni akarják az AfD-t a politikából, hanem visszahódítani a jobboldali térfelet tőlük.

 

KÖZÉPEN, ÉRTHETŐ OKOKBÓL MASZK NÉLKÜL: MAGA A JELÖLT. FOTÓ: HGM / FB

 

Csakhogy a CDU a nyugati tartományokban és szövetségi szinten inkább a Zöldekkel való együttműködést látja célnak, az AfD-vel való versenyt pedig bukott stratégiának gondolják, így Maaßen jelöltsége okozhat még problémákat nekik, amikor ezt a Zöldek, az SPD vagy épp a Die Linke tematizálni fogja a kampányban. Főleg mivel a Frankfurter Allgemeine ritka találóan megjegyzi:

 

Maaßen migrációt, iszlámot, nemzetet, családot, nemzetbiztonságot központba tevő politikáját mindössze annyi választja el az AfD-tól, hogy CDU-s színekben teszi mindezt.

 

Miután a pártelnökségnek nincs nagyon hatásköre arra, hogy egy területi szervezet kit tesz meg jelöltjének, senkit nem ért váratlanul, hogy a versenybe annak felnagyításának elkerülése érdekében addig inkább beleszólni nem akaró CDU-elnökség rögtön felszólította Maaßent jelöltsége megszavazását követően, hogy tegyen hűségesküt a CDU-nak, és határolódjon el az AfD-től.

 

Zöldülés és Schulz-hatás?

 

A CDU/CSU megítélését mindemellett beárnyékolja az is, hogy az uniópártok kancellárjelöltségéért folytatott küzdelemben alulmaradt CSU-elnök, Markus Söder a héten továbbra is tüzelt Armin Laschetre, ráadásul közben a Zöldek kancellárjelöltjét dicséri interjúkban. A CDU nagyöregje, Wolfgang Schäuble szerint azonban ez már csak a kancellárjelölti verseny lecsengése, nem kell megijedni a mostani közvélemény-kutatási számoktól, elvégre a választás szeptember 26-án lesz, a CDU pedig jó témákkal többséget fog tudni szerezni megint. Daniel Günther CDU-s schleswig-holsteini miniszterelnök szerint már kizárt, hogy kancellárjelöltet cseréljenek.

 

Ezt valamennyire maga Markus Söder is így látja egy vasárnap reggeli lapinterjúban: Laschet győzelme szerinte azon fog múlni, melyik párt tudja a legjobban összekötni a környezetvédelem és a gazdaság témáját. Szerinte míg a Zöldek csak a radikális környezetvédelmet látják, a liberális FDP pedig a gazdasági érdekeknek rendeli alá a dolgokat, addig a CDU/CSU az egyetlen párt, amely képes összekötni ezt a két világot. Csakhogy Laschet közben épp azon szintén Merkel-kritikus Friedrich Merzet nevezte meg csapata első tagjának, aki inkább az ipari lobbihoz és a CDU gazdaságbarát szárnyához áll közel, és maga is az FDP-vel kormányoz együtt tartományában – a kamerák kedvéért már fákat is ölelgető Söder zöldülős megjegyzései így indirekt módon újabb, Laschetnek szánt kritikaként értelmezhetőek.

 

MARKUS SÖDER MÁR LASCHET BUKÁSÁRA ÉS 2025-RE KÉSZÜL. FOTÓ: MS / FB

 

Kérdés persze az is, mennyire lesz tartós a zöld Baerbock körüli hype. A Spiegel múlt heti vezércikke emlékeztet: pár napja arra az egyszerű kérdésre sem tudott a zöld kancellárjelölt válaszolni egy tévéinterjúban, hogy az ápolóknak mekkora bért tartana jónak. Annyit mondott csak, hogy bizony szerinte is nagyon figyelni kell erre a témára, túl nagy ugyanis a bérkülönbség, de figyelembe kell venni a közalkalmazotti bértáblát is. Nulla szám, csak ködösítés, summázta a hetilap.

 

A német sajtóban ezért az ökopárt mostani szárnyalása sokakat azon Martin Schulzra emlékeztet, aki Baerbock első heteihez hasonlóan szintén konkrétumok említése nélkül, csak az érzelmekre hatva próbált meg kampányolni.

 

Ő a szociáldemokrata SPD 2017-es kancellárjelöltjeként volt, hogy 30 százalék fölé is fel tudta tornászni a párt aktuális támogatottságát, ám tanácsadói későn kapcsoltak, és mikor már a változás szükségességéről szóló bullshitelést felváltották nála a jó, de hogyan kérdésre válaszoló tények, már nem hitték el neki a választók: a választási eredmény a párt számára katasztrofális 20,5 százalék lett végül. Azóta 13-15 százalékra mérik az egykorvolt nagy balközép néppártot, amely előreláthatólag sem a CDU-t, sem a Zöldeket nem fogja kímélni a kampányban.

 

A Zöldek annyit tanultak az SPD bukásából, hogy egy 137 oldalas programmal vágnak neki a kampánynak, benne olyan ígéretekkel, mint hogy bele lesznek írva a német alaptörvénybe a párizsi klímaegyezmény céljai, az ipar számára széndioxid-semleges alapanyagokra vonatkozó kvótákat írnak elő, az üvegházhatású gázok kibocsátását pedig a mostani 55 százalék helyett 70 százalékkal csökkentenék. Meg olyanokkal, hogy minden házra kell napelem, a rövidebb repülőutakat felszámolnák, a tömegközlekedést igénybevevők számát megdupláznák, az alaptörvénybe beleírt adósságféket fellazítanák, de hogy azért legyen pénz, bevezetnék a vagyonadót. Ha Baerbocknak sikerül ezeket a nála sokkal tapasztaltabb ellenfeleivel szemben kellően határozottsággal és felkészültséggel képviselnie, és egyben megtartani az érzelmekre ható üzeneteket is, elkerülhető lesz a Schulz-féle bukás.

 

FOTÓ: Annalena Baerbock / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás