+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2021. június 6. vasárnap, 18:44
Armin Laschet fellégezhet az őszi Bundestag-választás előtt. A keletnémet Szász-Anhaltban a CDU 35 százalékkal magabiztosan szerezte meg az első helyet vasárnap. Az AfD ezzel szemben visszaesett, több, mint tíz százalékponttal maradt le a kereszténydemokratáktól. A liberálisok pedig visszakerültek a magdeburgi parlamentbe.

Vasárnap tarották a szeptemberi Bundestag-választások előtti utolsó tartományi választást. Noha a keletnémet Szász-Anhalt a maga kicsit több, mint kétmilliós lakosságával nem jelent komoly súlyt a szövetségi választásokon, a figyelem több okból is irányult ezúttal Magdeburg – a tartományi főváros – felé:

 

+ Szász-Anhaltban hagyományosan nagyon erős a szélsőjobboldali AfD. A párt már 2016-ban 24 százalékot szerzett azonnal, ezzel öt százaléknyira maradt csak le a CDU-tól, amely a kormányfőt adja a tartományban. Most is tehát

 

kérdés volt, hogy esetleg az első helyet is megszerzi-e az AfD

 

– ami főleg a párton belüli keletnémet radikálisok helyzetét erősítette volna tovább.

 

+ Az AfD erőssége miatt a tartományban egy szokatlanul színes koalíciót alkotott a CDU. A piros szocdemekkel és a Zöldekkel közösen – a pártok színei alapján – egy ún. Kenya-koalíciót hozott létre, amely – a résztvevő pártok ideológiai ellentétei ellenére is – meglepően harmonikusan működött. Az AfD miatt más keletnémet tartományokban (Brandenburgban és Szászországban) is hasonló széles ideológiai spektrumot lefedő koalíciók vannak hatalmon.

 

+ A választás az első voksolás volt azután, hogy a CDU és a CSU – elég nagy csatazajjal és vitával – végül Armin Laschetet, a CDU elnökét választotta kancellárjelöltnek.

 

Laschet azonban éppen a szász-anhalti CDU-tól nem kapott támogatást,

 

az ottani pártszervezet – maga a miniszterelnök, Reiner Haseloff is – Markus Söder CSU-elnök mellett állt ki.

 

A TARTOMÁNYBAN A CDU EREJE NEM VOLT ANNYIRA KÉTSÉGES, INKÁBB AZ VOLT KÉRDÉSES, HOGY LASCHET KANCELLÁRJELÖLTSÉGE ÁRT-E A HELYI CDU-NAK. EGY PLAKÁTRA RÁ IS ÍRTA VALAKI, HOGY IGEN A CDU-RA, NEM LASCHETRA. FOTÓ: CHRIS SCHULENBURG / FB

 

CDU magabiztosan tarolt, az AfD visszaesett, a baloldal összeomlott, a Zöldek maradtak kispárt

 

A szavazó urnákat este hatkor zártak, a ZDF közszolgálati adó első prognózisa kapcsán – ezek általában elég közel vannak a végleges eredményhez – a CDU mindenképpen fellégezhet.

 

A CDU növelni is tudta szavazati arányát: 35 százalékot kapott.

 

Ezzel magabiztosan szerezte meg az első helyet. A versenytárs AfD 12 százalékponttal lemaradt, a szélsőjobboldali párt valamivel kevesebb voksot kapott, mint öt éve – a mostani prognózis szerint 23 százalékot szereztek. Ez is sok – a párt eleve magát új néppártként ünnepli –, de az első helyet nem szerezték meg, és

 

a CDU sikeresen tudott mozgósítani az AfD ellen.

 

Sokan éppen azért is szavazhattak ezúttal a CDU-ra, hogy nehogy az AfD fusson be az első helyre.

 

AZ ESTE HATÓRÁS EREDMÉNYEK SZERINT A CDU NAGYOT NYERT, RAJTA KÍVÜL IGAZÁBÓL CSAK A LIBERÁLISOK ÖRÖME LEHET FELHÖTLEN VASÁRNAP ESTE. FOTÓ: ZDF HEUTE / FB

 

A baloldali pártok ezzel szemben nem örülhettek vasárnap este. A Linke öt százalékpontot veszítve 11 százalékkal szerezte meg a harmadik helyet. A szociáldemokraták már a tíz százalékot se tudták megugrani, most 8 százalékot szereztek.

 

A Zöldek pedig – hiába állítanak országosan kancellárjelöltet is – a keletnémet tartományokban továbbra is egy kispárt.

 

Az ökopárt picit tudott csak javítani a korábbi eredményén, de így is csak hat százalék jött ki. Az ökopártot ezzel a jobboldali liberálisok (FDP) is leelőzték: a párt hét százalékkal tér vissza a magdeburgi parlamentbe.

 

A polgári liberális-konzervatív Szabad Választók (FW) nem ugrották meg az ötszázalékos küszöböt, de javítani tudtak. A párt országosan is felnőhet a CDU/CSU és az AfD közötti választói réteg számára alternatívaként. A 16 tartományból három parlamentben már most bent ülnek, Bajorországban pedig a kormánykoalíciónak is a részei. (A Szabad Választókról és esélyeikről itt írtunk részletesebben.)

 

Ezzel Haseloff eldöntheti, hogy folytatja-e a Kenya-koalíciót, vagy a Zöldeket az FDP-re cseréli.

 

A CDU-SPD-FDP-koalíciót a pártok színei (fekete, piros, sárga) alapján Németország-koalíciónak hívják.

 

Mi következik az eredményből?

 

A választási eredmény egy jó löket a CDU számára, és különösen Armin Laschet lélegezhet fel,

 

mert eszerint kancellárjelöltsége mégsem vetette vissza a pártot még azon Szász-Anhaltban sem, ahol amúgy a CDU-sok többsége nem őt támogatta.

 

+ A CDU biztosan őrzi néppárti jellegét a keletnémet tartományokban is, ahol egyre inkább már csak az AfD tűnik komoly kihívójának. Bár azért vannak baloldali vezetésű kormányok is: Türingiában kommunista, Brandenburgban és Mecklenburg-Előmpomerániában pedig szocdem a miniszterlnök.

 

+ A Zöldeknek nehéz dolguk lesz kancellárt adniuk ősszel, ha csak a nyugati tartományokban tudnak a CDU alternatívájaként megjelenni. A keletnémet részeken az ökopárt továbbra is marginális erő, legfeljebb a városi polgárság között vannak jelen.

 

+ Az SPD a nyugatnémet részeken középpárttá, a keletnémeteken pedig kispárttá vált, ezzel eldőlni látszik a kérdés, hogy van-e még bármi esélyük kancellárt adni.

 

+ A kommunista Linke alól csúszik ki a keletnémet talaj, miközben a nyugatnémet tartományokban továbbra is csak kispártként vannak jelen.

 

A keletnémet frusztráció pártjaként ma már nem a Linke, hanem az AfD tud fellépni.

 

+ A liberálisok országosan is látható megerősődése azon keletnémet részeken is megjelent, ahol amúgy az FDP – hasonlóan a Zöldekhez – hagyományosan sohasem volt erős. Ha a keletnémet tartományokban egy stabil kispártiság, és a nyugatnémetekben pedig az SPD-t közelítő középpártiság biztosítható, akkor

 

az FDP idén – hasonlóan 2017-hez – 10 százalék feletti jó eredménnyel számolhat.

 

Mint ismert: Laschet a legszívesebben velük alkotna egy tisztán polgári kormányt.

 

NYITÓKÉP: Armin Laschet és Reiner Haseloff / CDU, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás