Már az ellenzéki politizálás felé kacsintgat a Merkel utáni német jobboldal

A német jobboldal kancellárjelöltje, Armin Laschet szakít Helmut Kohl és Angela Merkel szokásával, és nem indul el egyéni mandátumért: ha veszít, így lehet, be se kell ülnie a Bundestagba. Markus Söder közben közölte: ha a CDU/CSU nem nyer, szó se lehet kormányzásról, ellenzékbe kell vonulnia a jobbközépnek.

Angela Merkel 1990 óta minden választást megnyert a keletnémet Balti-tengerparti Vorprommern/Rügen választókörzetben, és kancellárként sem hagyott fel azzal, hogy egyéni mandátumszerzéssel szerezzen választói legitimációt. CDU-elnöki elődje, Helmut Kohl ugyanígy tett a Rajna-menti Ludwigshafenben, igaz, ő csak 1990-ben és 1994-ben tudott nyerni lakóhelyén.

– ebben eddig a leglátványosabban a 2019-ben a botrányos védelmi miniszterségből az Európai Bizottság élére felfelé buktatott CDU-s politikus, Ursula von der Leyen hasalt el, aki sem 2009-ben, sem 2013-ban, sem 2017-ben nem tudta hozni hannoveri választókörzetét.

A CDU/CSU idei kancellárjelöltje, Armin Laschet azonban szakít ezzel a hagyománnyal, és nem méreti meg magát ősszel egyik észak-rajna-vesztfáliai választókerületben sem, a párt tartományi listájának első helyén fog majd csak szerepelni a neve. A Spiegel szerint logikusan Aachenben kellene indulnia a politikusnak, ott azonban már 2017-ben is csak nagyon szorosan tudott nyerni a CDU-s jelölt szociáldemokrata ellenfelével szemben, ráadásul idén úgy néz ki, a holland határ melletti városban a Zöldek viszik el az egyéni mandátumot, így Laschet a vesztes csata elég alapos rizikóját tudatosan nem is akarja vállalni. 

Ám a német sajtó szerint ez a döntés a legnépesebb német tartományt, Észak-Rajna-Vesztfáliát irányító Laschet részéről lényegében maga a B-terv: ha az A-terv, vagyis a választási győzelem és a kancellárság nem jönne össze neki, úgy nem lesz kötelező beülnie a német parlamentbe, és visszamehet Düsseldorfba. Két héttel ezelőtt ugyanis kiderült, hogy Laschet keresztülverte a tartományi CDU-szervezeten, hogy az eredetileg tervezett nyári dátum helyett majd csak az őszi választást követően döntsék el, ki lesz az utódja a tartomány élén. Ahhoz ugyanis, hogy valakit kancellárnak válasszanak, az illetőnek nem kell parlamenti képviselőnek lennie. Ám ahhoz, hogy a parlamenti ellenzéket vezesse, igen: kérdés, akar-e ilyesmit csinálni Laschet, ahogy az is, hogy erre a szerepre őt akarja-e a CDU.

Mindeközben a CSU elnöke, Bajorország miniszterelnöke, Markus Söder egy lapinterjúban tovább fűrészelte Laschet alatt a széket. Söder olybá tűnik, azt követően, hogy elveszítette a kancellárjelöltségért folytatott küzdelmet, már a 2025-ös választásra készül, ennek megfelelően kinyilatkoztatta: ha nem a CDU/CSU végez az első helyen ősszel, nem kérdés, hogy ellenzékbe kell vonulniuk. „Ha nem a CDU/CSU állítja a kancellárt, az azt jelenti: le lett váltva. Egy leváltott pártnak pedig a megújulás útjára kell lépnie” – így Söder, aki közölte:

Söder láthatóan tanult Baden-Württemberg példájából, ahol a katolikus zöld tartományi miniszterelnök, Winfried Kretschmann már második kormányában fogyasztja azon CDU-s politikusokat, akik korábban évtizedekig vezették a német autóipar fellegvárát.

Az elmúlt hetekben újra fej-fej mellett áll a jobbközép uniópártok és a Zöldek támogatottsága: miután április végén, a Zöldek kancellárjelöltjének bejelentését követően egyértelműen zöld vezetést mutatott ki minden közvélemény-kutató, most van, ahol Annalena Baerbock zöldjei, és van, ahol a CDU/CSU vezet 26:24 arányban. Az Olaf Scholz személyében kancellárjelöltet állító szocdemek 15 százalékon tanyáznak jóideje, a polgári-liberális-lockdownellenes FDP és az egyre inkább keletnémet neonácik által dominált szélsőjobboldali AfD 11 százalékon, míg a belharcoktól hangos kommunista Die Linke 6-7 százalékon áll. A parlamenti küszöböt egyelőre nem közelíti meg a magát a CDU/CSU-tól jobbra, ám az AfD-től jelentősen középre pozicionáló agráriánus-polgári Freie Wähler, őket 3 százalékra mérte az egyik közvélemény-kutató.

FOTÓ: Armin Laschet. CDU / Facebook