+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. május 10. hétfő, 07:02
Ha maradnak a jelenlegi trendek, ősztől az Európai Unió legnagyobb és legbefolyásosabb tagállamát egy zöld politikus fogja vezetni. A Zöldek a programjukban igyekeznek a polgári rétegeknek is szólni, de egy valami biztos: Baerbock kancellársága éles szakítás lenne a merkeli örökséggel. Konfliktusok Moszkvával, Macronnal és a német ipari körökkel – mutatjuk, mire készülnek a német Zöldek kormányon!

Az őszi német szövetségi parlamenti választások nem várt mértékben ígérnek izgalmakat. Tizenhat évnyi Merkel-kancellárság után nyitottá vált a verseny a kancellári posztért, és a felmérések szerint számos lehetőség jöhet ki eredményként.

 

+ A Zöldek még mindig tartják az első helyet a CDU/CSU előtt:

 

26 százalékot kapna az ökopárt, és csak 23 százalékot a CDU/CSU.

 

+ A Zöldek a kancellárjelöltek népszerűségében is sokkal jobban állnak: Annalena Baerbockra 28 százalék voksolna, miközben Armin Laschet még saját pártjának szavazóit se tudja mind megszólítani: a konzervatív jelölt ugyanúgy 21 százalékon áll, mint a szocdem Olaf Scholz (jelenlegi alkancellár), akinek pártja viszont csak 14 százalékot kapna.

 

+ Ennek értelmében nemcsak az kérdéses, hogy a következő kancellár CDU-s lesz-e, de az is, hogy egyáltalán a párt ott lesz-e az új kormányban. Jelenleg

 

egy szociálliberális (azaz zöld-szocdem-liberális) kormánynak 51 százaléka lenne,

 

ami azzal is összefügg, hogy a jobboldali liberális FDP is elég jól szerepel a felmérésekben: a lockdownellenes pártot 11 százalék választaná.

 

+ De akár még egy tisztán baloldali koalíció is kijöhet a Zöldek, a szocdemek és a kommunista Linke között (ők hárman most 46 százalékon állnak, főleg a Linke van zuhanórepülésben, a pártot már csak 6 százalék tervezné ikszelni). Egy ilyen koalíciónak azonban egyelőre még nem csak biztos többsége nem lenne, de az erre irányuló szándék is kérdéses, elvégre különösen a kül- és biztonságpolitika területén a NATO-  és USA-párti Zöldek és a Moszkva-barát Linke között áthidalhatatlannak tűnik jelenleg még a szakadék.

 

+ Ha az FDP nem enged a neoliberális gazdasági terveiből, vagy a Linke a Moszkva-pártiságából, akkor persze még mindig ott van egy új nagykoalíció esélye – ami már nem a CDU/CSU és az SPD, hanem a konzervatív uniópártok és a Zöldek közötti összefogást jelentené. És ami még nagyobb változás: esetleg egy zöld kancellár alatt. Az,

 

hogy a CDU/CSU-nak mit jelentene kisebbik partnerként beszállni a Zöldek mellé,

 

meg lehet nézni Baden-Württembergben, ahol 2016 óta ez a felállás – a CDU pedig folyamatosan esik vissza, és idén se tudta visszaszerezni a vezetőséget. Azaz a CDU/CSU bizonyosan nagyon meg fogja gondolni, hogy belemenjen-e egy zöld kancellár vezette kormányba.

 

De mit is akarnak pontosan a Zöldek? Az, hogy milyen kormány alakulhat, nagyban függ az ő programjuktól, elvégre bármilyen felállás is jön ki, az elég biztosan kijelenthető, hogy a Zöldek – Baerbockkal mint kancellárral vagy alkancellárral – nagy valószínűség szerint ott lesznek az új kormányban, 2005 után először.

 

Neokonzervatív külpolitika, ami Orbánra is kihathat

 

A Zöldek 40 éves jelöltje úgy akar idén kancellár lenni, hogy korábban se országos, se tartomány szinten nem volt semmiféle kormányzati tapasztalata. Eddig az összes német kancellár vagy egy tartományi miniszterelnöki, vagy országos miniszteri karriert azért fel tudott mutatni. Baerbock kihívói – a legnépesebb Észak-Rajna-Vesztfáliában miniszterelnök Armin Laschet, valamint a hamburgi polgármesterség után jelenleg alkancellár és pénzügyminiszter Olaf Scholz – nem igazán tudták azonban előnyükre fordítani a politikai tapasztalatukat. Baerbock viszont saját múltját frisseségként adja el, mondván: vele lehetne aztán egy igazi új kezdetet beindítani, elvégre nem tartozik az eddigi politikai elithez.

 

Baerbocknak azonban nem csak a múltja gyér, de egyértelmű nézeteket se szeret megfogalmazni. Sikerét inkább annak köszönheti, hogy jól taktikázott a Zöldeken belüli hatalmi pozíciók között, és 2018-ban meglepetésre társelnök lett, aki ki tudott lépni a politikailag tapasztaltabb – de jóval szerényebb – másik társelnök, Robert Habeck árnyékából.

 

Ahol Baerbock egyértelműen fogalmaz, az éppen az a terület, amely tipikusan nem számított zöld témának: a kül- és biztonságpolitika.

 

A Londonban nemzetközi jogot tanult Baerbocknak ez a szakterülete, és itt teljességgel továbbvitte azt az irányt, ami egyébként már 1998-ban megkezdődött a Zöldeknél. Akkor Joschka Fischer zöld külügyminiszter úgy hagyta jóvá a német részvételt a miloševići Szerbia elleni NATO-akcióban, hogy ahhoz nem volt meg az ENSZ felhatalmazása. Fischer döntése azonban az akkori pártban még óriási vitákhoz vezetett – az 1999-es pártkongresszuson a politikust nem csak kifújolták, de festékbombával meg is támadták.

 

Ma már más a helyzet: a fischeri fordulat a Zöldek lényegévé vált, és

 

nem kell fújolásra vagy festékbombára számítania Baerbocknak, amikor például azt mondja, hogy a NATO ENSZ-felhatalmazás nélkül is avatkozhassék be konfliktusokba.

 

De az egykoron pacifista pártban az is teljesen elfogadottá lett, hogy Baerbock szerint növelni kell a NATO-befizetéseket és korszerűsíteni kell a német hadsereget. A Zöldek attól sem zárkóznak el – amit nemcsak a Linke, de az SPD is elvet –, hogy a német hadsereg drónokat is bevethessen. A Linkének ezek elképzelhetetlen tervek, a szélsőbaloldali párt még most is azt akarja, hogy oszlassák fel a NATO-t (de legalábbis Németország lépjen ki belőle, és Oroszországgal közösen hozzon létre új katonai szövetséget).

 

Baerbock azonban éppen Oroszország felé is kemény politikát képvisel. Ma a Zöldek az egyetlen német párt, amely határozottan kiáll az Északi Áramlat 2-gázvezeték leállítása mellett – egyrészről ökolológiai okokból, másrészről viszont az Oroszországgal szembeni keményebb német fellépés jeleként (ami illeszkedne az új washingtoni demokrata kormányzat terveibe is).

 

Nem véletlenül írta azt a New York Times is, hogy ma

 

a német Zöldek gyakorlatilag az egykori amerikai neokonzervatív külpolitikai doktrina képviselői:

 

azaz akár katonai erővel is segítenék a demokráciákat, és határozottabban lépnének fel Moszkvával és Pekinggel szemben. Ez a politika amúgy Magyarországra is kihathat, elvégre a Zöldeknek nincsenek olyan jó kapcsolatai azon német üzleti körökkel, amelyek nem csak a magyar befektetésekben, de a Kínával és Oroszországgal fennálló kapcsolatokban is érdekeltek – és a CDU/CSU-nál eddig mindig nyitott fülekre találtak.

 

Norbert Röttgen, a CDU keményen atlantista külpolitikusa is kénytelen volt elismerni, hogy ma nem a pártjának, hanem a Zöldeknek van a leghatározottabb és legkeményebb véleménye Kína és Oroszország kapcsán.

 

A Magyarországhoz és Orbánhoz fűződő viszonya Baerbocknak sejthető: korábban többször felszólította a CDU/CSU-t, hogy zárják ki végre Orbánt az Európai Néppártból. A Magyarországhoz való viszonyra egy esetleges Baerbock-kancellárság egyrészről a Zöldek Oroszország- és Kína-politikája miatt hatna ki, másrészről a Zöldek az egyetlen német párt – különösen Daniel Freund, a párt egyik EP-képviselőjének személyében –, amely

 

többször is felvetette már a német ipari körök szerepét az orbáni rezsim fenntartásában.

 

Európai Unió: Macron nem csak szövetséges

 

Baerbock az EU-politikában is jelentős változást jelentene a mostani német irányhoz képest. A párt az integráció támogatója, azaz a macroni föderalizációs tervektől nem zárkózna el, Baerbock egy közös hadsereget is támogatna, bár a kétsebességgel szemben – azaz, hogy jöjjön létre egy mag-Európa – szkeptikusak. Igaz, mivel a Zöldek

 

sokkal határozottabb EU-fellépést akarnak a jogállamiság mellett,

 

elképzelhető, hogy éppen ezzel hozzájárulnának a két sebesség kialakulásához, mert esetleg Budapest és Varsó nem akarna mindebben már résztvenni. Abban persze, hogy állítsák le az Északi Áramlat 2-t, Baerbock viszont a lengyelek támogatásában bízhatna.

 

A Zöldeknek az EU-politikában nagyon sokszor éppen Emmanuel Macron lenne a fő ellenfelük.

 

A francia államfő ugyanis kitart országában az atomenergia mellett, miközben Baerbockék EU-s szinten is el akarnák érni az atomenergiától való végleges függetlenedést. Ahol azonban a német Zöldek közel állnak Macronhoz, az a pénzügyi unió kérdése, amit a CDU/CSU eddig mindig sikeresen blokkolt.

 

A Zöldek támogatják az eurókötvényeket is,

 

és az eurózónát pénzügyi és szociális unióvá is alakítanák.

 

EGY ZÖLD NÉMET KANCELLÁR AZ EU-S ENERGIA- ÉS KERESKEDELMI POLITIKÁBAN KEMÉNY KONFLIKTUSOKAT EREDMÉNYEZNE, A NÉMET ZÖLDEK AZ EGÉSZ EU-BAN FÜGGETLENEDNÉNEK AZ ATOMENERGIÁTÓL, ÉS ELLENZIK A SZABADKERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁSOKAT. FOTÓ: AB / FB

 

Szintén konfliktusos lenne a Zöldek viszonya az EU-s kereskedelempolitikával – ráadásul ez uniós hatáskör, az EU közösen szokott a kereskedelempolitikában egyezményeket kötni. A Zöldek azonban nem csak az USA-val tervezett TTIP-egyezményt akadályozták meg ellenzékből sikeresen, de ellenzik a dél-amerikaikkal tervezett egyezményt is, valamint kritizálják a Kanadával fennállót. A Zöldek EU-politikában tehát sok tekintetben föderatívak, de

 

az EU kereskedelem- és energiapolitikájában egy zöld német kancellár új frontvonalakat nyitna.

 

Balosabb adópolitika

 

Miközben a külpolitika tehát ismert a Zöldeknél, a környezet-, és pláne gazdaság- és szociálpolitikában a párt óvatosabban fogalmaz. 2013-ban megtanulták már, hogy egy nagyon balos gazdasági programmal könnyen elijeszthetik a polgári szavazóikat, azaz a párt e téren nem fogalmaz meg egyértelmű követeléseket (vagy visszavesz belőlük, például az örökösödési adó kikerült a programból, ahogy a szociális segély kapcsán is csak annyiról van szó, hogy módosítani kell – de nem került be a programba a korábbi javaslat egy 600 eurós általános szociális segélyről).

 

Az adópolitikában a Zöldek megmaradtak azért baloldalinak – de már nem annyira, mint a korábbi választásokon. Be akarnak vezetni újabb adósávokat:

 

100 ezer euró éves jövedelem felett 45 százalék, 250 ezer eurós éves jövedelem felett pedig 48 százalék lenne az adó.

 

Emellett be akarnak vezetni egy vagyonadót is – ilyen jelenleg nincs Németországban 1997 óta –:

 

akinek az összvagyona meghaladja a kétmillió eurót, annak évi egy százalékot kellene ezután fizetnie.

 

E téren a Zöldek balosabbak is, mint a szocdemek, mert az SPD ugyan akar szintén vagyonadót, de nem nevezte meg, hogy mennyit, valamint kivenné a vagyon köréből a cégek működéséhez szükséges vagyontömeget. Vagyonadó utóljára a kereszténydemokrata Helmut Kohl alatt volt, aki akkor is kitartott mellette – bár nem szövetségi, hanem tartományonként eltérő mértékben kivetendő adónemként –, amikor az alkotmánybíróság azt alkotmányellenesnek nyilvánította. Végül azonban mégis Kohlék alatt, 1997-ben került sor a vagyonadó kivezetésre.

 

2030-ig 70 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátás

 

A környezetvédelmi kérdésekben már sokszor konkrétabbak.A szénerőműveket is leállítanák, növelnék a szén-dioxid-adót, de lehetővé tennék, hogy a cégek egymás között kereskedjenek a szén-dioxid-kvótákkal – azaz ha valaki kevesebbet bocsát ki, a „feleslegét“ eladhatná másoknak. Ez persze az energiaárak növekedéséhez vezetne, de az alacsony keresetűek számára állami kompenzálást ígérnek a Zöldek.

 

2030-ig a Zöldek a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátást 70 százalékkal csökkentenék

 

– a Merkel-kormány 2038-at jelölte meg céldátumként.

 

Hiába próbálják a Zöldek különösen a ökoterveiket a gazdaság érdekeiként eladni, mondván: a versenyképességet segíti a zöld fordulat,

 

a Német Ipari Szövetséget (BDI) nem hatják meg ezek a felvetések.

 

A BDI elemzésében azt írja, hogy a Zöldek gazdasági programja továbbra is túlságosan az állami szabályozásra és az újraelosztásra építene.

 

Kevesebb autó és repülő, több vonat

 

2030-tól csak szén-dioxid-kibocsátás nélküli autókat hagynának jóvá, keményen szigorítanák a rövidtávú légiközlekedést – főleg a vasútközlekedés fejlesztésével.

 

A Zöldek a közlekedéspolitikában is megmaradtak tehát határozottaknak. Itt azt szorgalmazzák, hogy

 

2050-ig a német autók jelenlegi száma (48 millió) kétharmaddal legyen kevesebb.

 

Az autót a helyi közlekedés fejlesztésével akarnák kiváltani – összekötnék az egyes regionális közlekedési vállalatokat, hogy könnyebben lehessen különféle kedvezményeket igénybe venni. Jobban kiépítenék az autómegosztás rendszerét is, hogy ne kelljen mindenkinek feltétlenül saját autóval rendelkeznie, de igénybe tudjon venni autós szolgáltatást, amely a helyi tömegközlekedés részévé válna.

 

A párt azonban elveti az ingyenes tömegközlekedést, ahogy azon bécsi modellt is – azaz, hogy 365 euró egy éves bérlet, azaz egy nap 1 euró –, amelyet éppen az ottani testvérpártjuk dolgozott ki. A német Zöldeknek kifejezetten lesújtó véleményük van a bécsi Zöldek ezen sikeréről, mert szerintük a 365 eurós éves bérlet nem vezetett volna a tömegközlekedésben utazók számának növekedéséhez.

 

A Zöldek emellett kötelező 130 km/h-ás limitet vezetnének be a német autópályákon.

 

Berlini lakáspolitika országosan, maradó menekültek

 

A lakáspolitikában a Zöldek szövetségi szinten vezetnék be azt a modellt, amit Berlinben végül az alkotmánybíróság döntése miatt meg kellett szüntetni. Ez Berlinben egy egyértelmű lakbérplafont jelentett – a jelenlegi szövetségi szabalyozás csak a lakbérnövekedés mértékét szabályozza. Az alkotmánybíróságnak az volt a kifogása, hogy a bérlők védelme szövetségi hatáskör, azaz a tartományok nem vezethetnek be új szabályokat – a Zöldek ezért a berlini modellt szövetségi törvénnyé tennék, ami akkor már összhangban lenne az alaptörvénnyel.

 

A Zöldek a menekülpolitikában is kitartanak a balosságuk mellett: a párt azt ígéri, hogy

 

mindazok, akik jelenleg ideiglenes oltalmi státuszban tartózkodnak Németországban, öt év után állandó tartózkodási engedélyt kapnak.

 

Hol kellene kinek engedni?

 

A Zöldek legtöbb programpontja a szocdemekkel kompatibilis – de a két pártnak a jelenlegi felmérések szerint nem lenne többsége.

 

Minden más párt irányába azonban már kellenek a kompromisszumok.

 

+ Ha egy összbaloldali kormány jön létre, akkor vagy a Linkének kell feladnia a Moszkva-pártiságát, vagy a Zöldeknek a neokonzervativizmusukat. E téren a szocdemek inkább a Linkéhez állhatnak közel: ha az SPD nem is akarná megszüntetni a NATO-t, Moszkvával szemben a párt nem támogat kemény fellépést.

 

CHRISTIAN LINDNER, A SZABADDEMOKRATÁK ELNÖKE IS EU-PÁRTINAK SZÁMÍT, CSAK ÉPPENSÉGGEL MINDIG ANNAK ELLENTÉTÉT AKARJA AZ UNIÓBAN, AMIT A ZÖLDEK. FOTÓ: CL / FB

 

+  Ha egy szociálliberális kormány jön létre, akkor vagy

 

az FDP-nek az adópolitika helyett az oktatáspolitikában és digitalizációs kérdésekben kellene villognia,

 

mert ott nem esik messze a liberális program a Zöldekétől – vagy a Zöldeknek és az SPD-nek kellene visszavenniük, elvégre az FDP adócsökkentést akar, és hallani sem hajlandó a vagyonadóról vagy szövetségi lakbérvédelemről.

 

Az Európa-politikában is nagyok a különbségek. Az FDP magát EU-pártinak tartja, de éppen mindenben a Zöldek ellentétét akarja: az FDP ellenzi a pénzügyi uniót (a Zöldek akarják), de támogatja a szabadkereskedelmi megállapodásokat (a Zöldek meg azokat ellenzik).

 

+ Ha pedig a Zöldek és a CDU/CSU kerülnek össze, akkor leginkább a gazdasági és környezetvédelmi kérdések lehetnek vitatémák, Lascheték ugyanis nem támogatják a szénerőművek teljes leállítását, ellenzik a szén-dioxid-adó növelését, semmiképpen sem szorítanák vissza az autókat a vasút és a helyi tömegközlekedés előnyére. Laschet mögött ráadásul ott áll azon Friedrich Merz is, aki éles kritikusa a Zöldek ökoterveinek.

 

NYITÓKÉP: Annalena Baerbock / Ideengrün, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Covid, Szalai Ádám, Felcsút, Orbán, magyar ultrák.

1991. június 19-én Viktor Silov altábornagy 15 óra 01 perckor elhagyta Magyarország területét. Hazánk szuverenitása ezzel 47 hosszú év után helyreállt.

Az alkotó lesiben lefilmezte a mellette a kampuszon elhaladó nőket, majd olyan kategóriákba sorolta őket, hogy szépek, közepesek, megbocsáthatóan és megbocsáthatatlanul csúnyák.

Mint írják, kiállnak mindenki mellett, aki ellenzi a jogszabályt, és szolidaritást vállalnak azokkal, akiknek a méltóságát elvitatták és megalázták.

Ezzel az előválasztás Újbudán szintén két szereplősre sorvadt: a DK és a Jobbik támogatottságát is élvező főpolgármester-helyettes, Gy. Németh Erzsébet és Orosz Anna fog megmérkőzni egymással.

Legyen szó konzervatív családképről, a gendernyelv elutasításáról, vagy épp több patriotizmusról: a német társadalom továbbra is alapvetően konzervatív.

A cseh magánvasút, a RegioJet után a MÁV is újraindítja dalmáciai nyaralóvonatait. De melyik társasággal éri meg jobban Dalmáciába utazni?

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás