Már Kurz utódját keresik a saját pártjában is, annyira zuhan a népszerűsége

Az osztrák kancellár körüli korrupciós ügyek nemcsak büntetőjogi következményekkel járhatnak rá nézve, a csökkenő népszerűsége miatt saját pártja is kifarolhat mögüle. A felmérések szerint egy balliberális kormánynak többsége lenne egy új parlamentben. Kitartanak-e Kurz mellett a Zöldek, akiktől a hatalma függ? Ki lehet Kurz utódja a Néppárton belül? És jönnek-e előrehozott választások négy éven belül harmadszorra?

Tavaly még arról szóltak a hírek, hogy Sebastian Kurz és Néppártja – amúgy közösen a kisebbik koalíciós partner Zöldekkel – szárnyal a népszerűségi listákon. Tavaly áprilisban például az osztrákok több, mint 70 százaléka bízott Kurz kancellárban. Kurz Néppártjának (ÖVP) pedig az volt a kérdés csupán, hogy esetleg egyedül is elérik-e az abszolút többséget, ugyanis az ÖVP egy éve még stabilan 45 százalék felett állt.

Ezzel szemben, ha most tartanák a választásokat, Kurz pártja már csak 32 százalékot szerezne. Jelentősen visszaesett a koalíciós partner ökopárt is: a Zöldek a maguk mostani 10 százalékával csak ötödikek a liberális Neos mögött. Igazán az ellenzék tudott tehát erősödni:

a Pamela Rendi-Wagner vezette alakulat 27 százalékot szerezne, amint a liberális Neos is 11 százalékkal a negyedik legerősebb párttá vált. A szélsőjobboldali Szabadságpártnak (FPÖ) is kifizetődni látszik, hogy nem a korábbi, májusban visszalépett pártelnökére, Norbert Hoferre hallgatott – azaz nem követett konstruktív ellenzéki politizálást –, hanem a mostanra pártelnökké lett Herbert Kickl frakcióvezető kemény Kurz-ellenes vonala mellett köteleződött el. Az FPÖ ezzel 18 százalékra tudott feljönni.

A felmérés szerint kijönne egy szocdem-liberális-zöld többség is egy esetleges új parlamentben. Mindez nem csak pillanatfelvétel – elvégre a kérdés,

Ennek oka éppen ugyanaz, ami az ÖVP visszaesése mögött is áll: a Sebastian Kurz körüli korrupciós botrányok.

Házkutatás, nyomozás, lemondás

A korrupciós ügyek már a tavaly felállt Ibiza-vizsgálóbizottsággal előtérbe kerültek, a bizottság ugyanis elsősorban nem magát a 2019 májusában kikerült Ibiza-videót vizsgálta, hanem az ott elhangzottak kapcsán – Heinz-Christian Strache többek között ugyanis a pártok megvehetőségéről és üzleti kapcsolatairól beszélt a felvételen – annak kérdését, hogy

Kurz ugyan abban bízott, hogy az egész Ibiza-botrány csak az FPÖ-re ég rá – rövidtávon be is jött a számítása, elvégre a 2019-es előrehozott választást az ÖVP megnyerte, az FPÖ pedig összeomlott –, de a szociáldemokrata és liberális ellenzék a fókuszt egyre inkább a kurzi személyzeti politikára terelte. Ez értelemszerűen az FPÖ-nek is jól jött, amely egyrészről nem szívesen beszél Strachéről, másrészről az ÖVP ügyei kapcsán igazi ellenzéki pártként viselkedhet, holott a botrányok egy részéhez – például a Casino Austria állami szerencsejátékcég és a Novomatic magáncég közötti kapcsolatokban – az FPÖ-nek is köze volt.

Kurznak tehát hosszú távon nem sikerült az ügyeket hatástalanítania, és idén már

+ Idén februárban házkutatást tartott a korrupciós államügyészség Gernot Blümel néppárti pénzügyminiszternél, aki a gyanú szerint éppen a Novomatictól fogadott el illegális pártadományt. Noha ő erre nem emlékezik, az SMS-ek tanúsága szerint a Novomatic egyik vezetője nagyon egyértelműen egy adomány miatt kért Blümeltől találkozót Kurz kancellárnál.

+ Szintén SMS-ekből derült fény arra is, hogy az osztrák állami vagyonkezelő vezetője – a mostanra már visszalépett – Thomas Schmid nem feltétlenül szakmai hozzáértése, hanem Kurz kancellárhoz és Blümel pénzügyminiszterhez fűzödő jó kapcsolatai miatt jutott az álláshoz. Kurz maga írta emojikkal tarkított SMS-ében Schmidnek, hogy „megkapsz mindent, amit akarsz”; Blümel pedig biztosította Schmidet, hogy

+ Közben februárban a zöld igazságügyi miniszter Alma Zadić felfüggesztette Christian Pilnacek minisztériumi szekcióvezetőt, mert az ÖVP-hez közelálló köztiszviselő elvileg bizalmas információkat játszott ki Blümelnek az ellene folyó eljárásokról, amelyeket – elvégre tavaly őszig még ő felelt éppen a büntetőjogi kérdésekért a minisztériumban – sikeresen tudott hátráltatni is.

+ Blümel pénzügyminiszter az alkotmánybírósággal is összeakadt, miután az alkotmánybírósági döntés ellenére sem volt hajlandó bizonyos iratokat átadni a vizsgálóbizottságnak – ha ezt valaki megtagadja, akkor az alkotmánybíróság dönthet a kérdésben, ha pedig annak határozatát nem hajtja végre az illető, akkor az államfőnek kell fellépnie, aki hadsereget is bevethet. Erre nem került sor: Alexander Van der Bellen zöld államfő első felszólító e-mailjére Blümel végül eleget tett a kötelezettségének, de így is az ellenzék a jogállam semmibevételével vádolta.

+ Schmid kinevezési körülményeiről már tavaly be kellett számolnia Kurznak a parlamenti vizsgálóbizottság előtt, ahol a megjelenteknek – mint egy bírósági tárgyaláson a tanúknak – igazmondási kötelezettségük van. Kurz miatt most ezért indított nyomozást a korrupciós államügyészség, mert szerintük

A kikerült SMS-ek azonban azt bizonyítják, hogy nagyon is tudta – és akarta – Schmid kinevezését. Kurz persze hivatkozhat arra – amint tette is –, hogy memóriazavar miatt nem emlékezett pontosan a részletekre, egy elítéléshez ugyanis egyenes szándékot kellene bizonyítani. Egyelőre azonban még vádemelés se történt.

+ Az első lemondásokig júniusig kellett várni. Először Wolfgang Brandstetter alkotmánybíró vette a kalapját, mert a kikerült SMS-ek bizonyították: egy magánlevelezésben kommentár nélkül tűrte, hogy Pilnacek szekcióvezető

Ez még azonban csak amolyan mellékszál a történetben. A fontosabb lemondás Schmidé volt, aki azonnali hatállyal visszalépett végül az állami vagyonkezelő éléről. A kinevezése miatti eljárásokat ez persze nem befolyásolja, azok – többek között Kurz kancellár ellen is – folynak.

Az ÖVP-nek is kezd elege lenni

Sebastian Kurz népszerűségét ezen ügyek jelentősen megtápézták. Az osztrákok 81 százaléka – azaz az ÖVP szavazók többsége is – azon a véleményen van, hogy

Noha Sebastian Kurz vasmarokkal tartja kézben az ÖVP-t, amelynek szövetségi szintjét teljesen meg is szerezte – a pártnak ezért nem fekete, hanem türkizkék országosan a színe –,

Kurz a szövetségi pártvezetést, amelyet főleg az ifjúsági szervezetből hozott szövetségeseivel – köztük Blümel pénzügyminiszterrel – rakott teli, maga mögött tudja. De ez vajmi kevés az ÖVP-n belül, ha tényleg lázong a tagság. Mindehhez két dolgot tudni kell.

1. Az ÖVP egy hatalmas párt (a nyolcmilliós Ausztriában 600 ezer tagja van a szövetséges parasztszövetségekkel és hasonló egyletekkel együtt), amelynek a tartományi szervezetei gyakorlatilag önállóak, azaz a szövetségi vezetés az ő jóindulatuktól függ.

2. Kurzot pedig eleve azért és addig fogadták el teljhatalmú új vezérként, ameddig és amiért szállítja a jó eredményeket. Már 2019 augusztusában Alpbachban az ÖVP egyik szürke eminenciása, Franz Fischler, egykori EU-biztos azt nyilatkozta az Azonnalinak adott interjúban:

Mostanra pedig – látva a zuhanó népszerűséget – éppen ez a pont jöhetett el. Éppen ezért a tartományi ÖVP-szervezetekben a hírek szerint már nagy erőkkel keresik Kurz lehetséges utódját.

Erre azért is szükség lehet, mert ha Kurz ellen tényleg végül vádat emel a korrupciós ügyészség, akkor a politikus a koalíciós partner Zöldek számára is tarthatatlan lesz.

elvégre annak új elnöke, Herbert Kickl a Kurz-ellenesség egyik legnagyobb szószólója, többször kijelentette, hogy egy Kurz vezette kormányt ő – aki amúgy 2017 és 2019 között Kurz belügyminisztere volt – sohasem lesz hajlandó már támogatni. Azaz ha az ÖVP nem akar előrehozott választást – és a rossz közvéleménykutatási adatok alapján nem akarhat –, akkor el kell kezdenie gondolkodnia egy olyan utódon, akivel az ÖVP-Zöldek-kormány folytatható lenne.

Ki lehet Kurz utódja?

Az ÖVP-ben mindig voltak persze Kurznak kritikusai. Erhard Busek, egykori ÖVP-s alkancellár még 2018-ban Fiumében az Azonnalinak adott interjújában Mussolinihez hasonlította jelenlegi pártelnökét. Reinhold Mitterlehner, az ÖVP Kurz előtti elnöke pedig egy könyvben számolt le vele és nevezte jellemtelennek és intrikálónak Kurzot (erről itt írtunk részletesebben). Busek és Mitterlehner azonban már partvonalon van. Eleve az ÖVP-ben nem illik kifelé kritizálni a mindenkori elnököt – de ha az meggyengül, azonnal elkezdődik a székének fűrészelése.

Már a Sebastian Kurzhoz közelálló Kurier napilap is arról ír, hogy

+ A jobboldali liberális napilap úgy tudja: Wilfried Haslauer salzburgi tartományfőnököt akarnák az ÖVP tartományi szervezetei új kancellárnak. Haslauer több okból is alkalmasnak tűnhet. Egyrészről

Haslauer ezenkívül tagja a befolyásos katolikus háttérszervezetnek, a Cartellverbandnak, amely eleve dühös Kurzra, mert alatta visszaszorultak a hatalomból. (Korábban bevett volt, hogy – amint az FPÖ-ben burschenschaftosként, az SPÖ-ben szakszervezetisként, úgy – az ÖVP-ben a Cartellverband katolikus férfiegylet tagjaként lehet karriert befutni. Kurz maga azonban kívétel, sem ő, sem Blümel nem tagja a Cartellverbandnak.)

+ Szintén felmerült lehetséges utódként a vorarlbergi tartományfőnök, Markus Wallner, de ő ezt – legalábbis kifele – tagadja.

+ Mivel az ÖVP-ben a gazdasági kamarák is – a parasztszövetségek mellett – fontos bázist jelentenek, az ő jelöltjük, a felsorolhatatlanul sok tisztséget betöltő Harald Mahrer is befutó lehet. Mahrer az ÖVP gazdasági szövetségének, az Osztrák Gazdasági Kamarának, az Osztrák Gazdaságkutató Intézetnek és az osztrák jegybanknak egyaránt elnöke, 2014 és 2017 között pedig gazdasági miniszter volt. A kevéssé karizmatikus politikus

+ Ha a Kurz-tábor akarná kézbe venni az utódlást, akkor Karl Nehammer belügy- vagy Elisabeth Köstinger agrárminiszter neve merülhet fel.

+ De elképzelhető az is, hogy a párton belül eleve nagyon erős lobbit jelentő Alsó-Ausztria igényelné a kancellári tisztséget. A mindenkori alsó-ausztriai tartományfőnök – hasonlóan az SPÖ-n belül a mindenkori bécsi polgármesterhez – az ÖVP titkos királya. Ez jelenleg egy királynő amúgy: Johanna Mikl-Leitner. Befutása esetén ő lehetne Ausztria második női kancellárja.

A Zöldektől függ Kurz sorsa

Az, hogy Kurznak egy esetleges vádemelés esetén – vagy már korábban is – vissza kell-e lépnie, nagyban a Zöldektől függ. Ők eleve abban őrlődnek, hogy

A Zöldeknek azonban nem érheti meg most azonnal koalíciót robbantani, mert ha előrehozott választások jönnek, akkor semmit nem tudnak eredményként felmutatni, a beígért klímatörvényeket ugyanis – ezek miatt vállalták az egész kormányzást – el kellett halasztani a kínai koronavírus-járvány miatt. Ha persze sikerül most ezeket keresztül vinniük, akkor már nekik is érdekük lehet egy előrehozott választás, ami után az ideológiailag hozzájuk közelebb eső szocdemekkel és liberálisokkal állhatnának össze.

Emlékezetes: a kancellár miatt eddig már kétszer volt 2017 óta ilyen. 2017-ben sikeresen verte szét Mitterlehner háta mögött az SPÖ-ÖVP-koalíciót, 2019-ben pedig az Ibiza-videó elől menekült előrehozott választásba.

Mivel a politikus még mindig az ÖVP legkarizmatikusabb embere,

és megelőzve a leváltását, előrehozott választásokat kezdeményez. Mégha a számok jelenleg nem is olyan jók, mint voltak 2017-ben és 2019-ben.

CÍMLAPMÉM: FM4